Emlékmű az elűzött németeknek

A magyar millenniumot záró ünnepi események között szinte észrevétlen maradt egy országos emlékhely avatása a Békés megyei Eleken. Annak a négyezer német származású embernek a tiszteletére állítottak emlékművet, akiket a II. világháború után anyaországukba telepítettek, illetve közel ezer főt oroszországi kényszermunkára küldtek.

Elekre a törökdúlást követően, báró Harruckern János György telepítette a zömében katolikus németeket a bajorországi Gerolzhofenből és környékéről. Leszármazottaikat ötven évvel ezelőtt a kollektív bűnösség hamis vádjával elűzték, vagy ha úgy tetszik, kitelepítették. A magyarországi németek legnagyobb tragédiája így vált Elek súlyos és példátlan veszteségévé, hiszen ez az akkori virágzó település lakóinak közel 60 százalékát érintette közvetlenül.
A millenniumi év méltó lehetőséget biztosított egy-egy helyi közösség számára értékeinek, hagyományainak a számbavételére, a település történelmének áttekintésére és az adósságok rendezésére. Így történt ez ebben a Békés megyei kisvárosban is. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly személyesen adta át a millenniumi zászlót. Az ünnepségre soha nem látott sokadalom gyűlt össze, mert az elekiek szeretnek ünnepelni, leginkább saját elhatározásukból.
Az eltelt évek során a németek kiűzetésének sebei nem hegedtek be teljesen. Kecskeméti János, a város polgármestere ezért kezdeményezte, hogy tiszteletükre állítsanak méltó emlékhelyet, amely egyedülálló lesz az országban. Az eleki elhatározást támogatta Várhegyi Attila, a kulturális tárca akkori politikai államtitkára, s a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felvállalta, hogy fedezi a költségek felét. Ezenkívül jelentős támogatás érkezett a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatalától és a Békés megyei önkormányzattól. Segítettek a magyarországi német kisebbségi önkormányzatok, egyesületek, németországi települések önkormányzatai, valamint magánszemélyek is. Németországban az adományok gyűjtésének szervezésében derekasan kivette részét két volt eleki lakos, Josef Schneider és Josef Post.
Az eleki németek sohasem gondoltak haraggal a magyarokra – állítják a németországi adományok összegyűjtői. Ruck György eleki plébános ezt azzal magyarázza: nem a magyar nép a hibás a kiutasításért, hanem az akkori hatalom, amelynek gyakorlói Moszkva nyomására a Potsdami Szerződésre hivatkoztak. Egyébiránt a kiűzöttek soha nem szakították meg a kapcsolatot szülőföldjükkel. A rendszerváltozás óta szorosabbra kötődtek a szálak, főleg a kulturális és ifjúsági kapcsolatok területén. Rendkívül nagy érdeklődés mellett rendszeresen megtartják az elekiek világtalálkozóját is.
Eleken most egy jellegzetes sváb ház homlokzata előtt látható Kligl Sándor szegedi szobrászművész ötfigurás szoborkompozíciója, amely a kiűzetés szívfájdító jelenetét örökíti meg, az emberi tehetetlenséget, fájdalmat, családok széthullásának a tragédiáját. Mint azt Kligl Sándor lapunknak elmondta: az emlékmű azt a célt is szolgálja, hogy minden felelősen gondolkodó ember emlékezzen arra, miként történhetett meg e galádság, miért kellett 200 ezer magyarországi németnek mindössze 20 kilogrammos csomagokkal elhagyni szülőföldjüket, azt a nemzetet, amely 300 évvel korábban befogadta őseiket.