November 19-ig 257 248-an jelezték külsőüzletrész-eladási szándékukat, a szövetkezetek azonban csak 165 022 esetben erősítették meg az igénylés jogosságát. Ha a szövetkezetek a fennmaradó, nagyjából kilencvenezer külső üzletrészt nem vásárolták meg a tulajdonosoktól, illetve az igénylést sem erősítették meg, és nem továbbították a felvásárlást intéző Magyar Fejlesztési Bank Üzletrész-hasznosító (MFBÜ) Kft. felé, akkor fennáll a veszélye, hogy a több tízezer külsőüzletrész-tulajdonos nem jut üzletrésze értékéhez.
Az üzletrészek kifizetésének feltétele ugyanis, hogy a szövetkezetek igazolják az üzletrészvételi igény jogosságát. Felmérések szerint húsz-harmincezer esetben várható még a szövetkezetek megerősítő nyilatkozatának beérkezése.
Vonza András, az agrártárca vezetője tegnap elmondta, hogy november 19-ig a megyei agrárhivatalokhoz érkezett igénybejelentésekből 79 ezer szerződést kötöttek meg, amelyek után az állam 11,4 milliárd forintot fizetett ki. A miniszter közölte azt is, hogy a nyugdíjasok birtokában lévő üzletrészek felvásárlása december elsejével kezdődik, az igénylések bejelentésének végső határideje március 31., tehát négy hónap áll a nyugdíjasok rendelkezésre a papírok beszerzésére és kitöltésére.
A nyugdíjasok az egyszerűsített igénylőlapokat a megyei agrárhivatalokban (közkeletű néven: FVM-hivatalokban) vagy a falugazdászoktól vehetik át, akik segítenek az igénylések kitöltésében és benyújtásában – mondta Vonza.
Becz Miklós, az agrárhivatalok főosztályának vezetője lapunknak elmondta: a hivatalok december közepére várhatóan befejezik a külső üzletrészigénylések feldolgozását, azok kifizetése azonban januárig is elhúzódhat. A szakember az állam tulajdonába került üzletrészek későbbi sorsáról elmondta, azokat valószínűleg a szövetkezeteknek értékesítik piaci áron, mert a hatályban lévő törvény szerint a szövetkezeteknek négy éven belül ki kell fizetniük üzletrészeseiket. A Magyar Nemzet azonban úgy tudja, hogy olyan elképzelés is él, amely szerint az állam a szövetkezetek feltőkésítése után kivonulna a társaságokból.
A főosztályvezetőt megkérdeztük a zsebszerződésekről is, aki ismertette: tegnapig 27 esetről szereztek tudomást, az érintett területek nagysága 71,4 hektár, és öt ügy máris az ügyvédeknél van. A földfelajánlásokról szólva Becz Miklós elmondta, 9492 felajánlás érkezett, melyek 13 ezer 528 földrészletet érintenek több mint 31 ezer hektár nagyságban. A felvásárló Kincstári Vagyoni Igazgatóság szakértői megállapítják a felajánlott földek értékét, amit ha elfogad a tulajdonos, létrejön a szerződés. Becz Miklós rámutatott: a felvásárlásoknál elsőbbséget élveznek a zsebszerződött földek, majd a húsz aranykorona érték feletti szántóföldek, végül az egyéb területek következnek.
A tájékoztatón Vonza András kitért a gabonahelyzetre is. A miniszter úgy látja: a gabonafelvásárlás miatti tiltakozó akciók okafogyottak, ugyanis ha az összes gabonát felvásárolná az állam, akkor a piaci hatások nem érvényesülnének. A miniszter nyomatékosította: a tárca gazdasági megoldást akar, szemben a jelenlegi helyzettel, ami az ügy politikai voltát hangsúlyozza.
Az agrárminiszter a II. növénytermesztési tudományos napon tartott beszédében visszatért a gabonahelyzetre, ismertetve, hogy biztosítva van a jövő évi gabonatermés, a kalászos gabonák vetésterülete az idén 9 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, és a kalászos gabonák idei vetésterülete 13 százalékkal haladja meg az 1996–2000-es évek átlagát. Közölte: az idén a gazdák eddig őszi búzát több mint egymillió hektáron vetettek, és növekedett az őszi árpa, az őszi káposztarepce, továbbá a tritikále vetésterülete is.
Rapid délutáni friss – Padlássöprés: így csinálná a Tisza Párt + videó
