Befolyással üzérkedést az követ el, aki másoktól pénzt kér azzal az indokkal, hogy befolyásolni tud hivatalos személyeket, és pénzért hajlandó latba vetni befolyását megbízója érdekében. A bűncselekmény elkövetése akkor is megállapítható, ha a befolyással üzérkedő átveszi a szolgálataiért kialkudott összeget, ám meg sem kísérel közbenjárni partnere érdekében – érvelt Fekete Gy. Attila újságíró tegnap a Népszabadságban a Torgyán Attila ellen a kazettaügy miatt folyó nyomozás megszüntetésének apropóján. A Magyar Nemzet jogi szakértője szerint Medgyessy Péter lobbiügyében is a laptársunk által ismertetett jogi értelmezés a mérvadó. Azaz a kormányfőjelölt és a Gresco Rt. között létrejött százezer dolláros szerződés egyértelműen felveti a befolyással üzérkedés bűntettének alapos gyanúját. A Fővárosi Főügyészségnek tehát nem lenne más dolga, mint közölni vagy a rendőrség útján közöltetni Medgyessyvel a gyanúsítást.
Borbély Zoltán, a főügyészség szóvivője azt közölte lapunkkal: az MSZP miniszterelnök-jelöltje ellen a múlt héten tett három feljelentést és mellékleteit a Fővárosi Főügyészség feljelentéskiegészítésre az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának továbbította.
E hatóságnak tizenöt napja (!) lesz annak megállapítására, hogy tisztázott-e az alapos gyanú megléte, avagy sem. Borbély hozzátette: ha a beszerzett dokumentumon kívül egyéb vizsgálatra is szükség lesz, újabb tizenöt (!), végül további harminc (!) nap áll rendelkezésre, hogy eldöntsék: megindítják-e a nyomozást, avagy megtagadják azt.
Szakértőnk figyelmeztetett: a befolyással üzérkedés bűntette alapesetében három év az elévülési idő, így a Fővárosi Főügyészség lépése a nyomozás elrendelésének lehetőségét kérdőjelezi meg. Az elévülést a Btk. 35. §-a szerint csak az szakítja félbe, ha a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt büntetőeljárási cselekménye kerül foganatosításra. A jelen esetben ez csakis az alapos gyanú közlése lehet.
Mint lapunkban többször is említettük: a bűncselekményi tényállás része, hogy az elkövető a hivatalos személy befolyásolásáért előnyt fogad el. Elfogadásnak ebben az esetben az számít, amikor az ügyletért járó ellenérték a Medgyessy Tanácsadó Kft. számlájára megérkezett. A közismertté vált lobbiszerződésből világosan kitűnik: Medgyessy Péter családi vállalkozása akkor juthat hozzá az ellentételezés legvaskosabb, hetvenezer dolláros részletéhez, amikor az V. kerületi önkormányzat MSZP-s tagjai megszavazzák a Gresham-palota értékesítését magában foglaló szindikátusi szerződést. Ez pedig 19 nap híján három éve, 1998. december 15-én történt meg.
Mivel nemcsak a nyilvánosság, hanem a hatóság előtt is teljes terjedelmében ismert a Medgyessy-cég és a Gresco Rt. között kötött szerződés – amelynek létét a szerződő felek az utóbbi időben nyilvánosan is megerősítették –, és abból kétséget kizáróan, maradéktalanul megállapítható a befolyással üzérkedés bűncselekményének elkövetése, érthetetlen, hogy az ügyészség miért tartja szükségesnek a feljelentés kiegészítését ahelyett, hogy az alapos gyanút közölné, vagy közöltetné az érintettel. Minden késlekedés az elévülés bekövetkeztét, és ezáltal a büntetőeljárás sikerének meghiúsítását eredményezheti.
Jogászunk az ügyészség esetleges felelősségét elemezve kitért a büntető törvénykönyv bűnpártolásról szóló fejezetére is. Ebben az áll: „aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vétséget követ el. (…) A bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés róható ki, ha a bűnpártolást hivatalos személy az eljárása során követi el.”
– Mindez persze nem jelenti azt, hogy az eljáró nyomozó hatóság az alapos gyanú közlését követően nem folytathat különböző nyomozati cselekményeket – más nem ilyen egyértelműen tisztázott – esetleges bűncselekmények (például a több neves ügyvéd által felvetett vesztegetés) felderítése érdekében.
*
Varga István MDF-es képviselő tegnap a parlamentben arról beszélt, hogy Medgyessy Péter egy szerződés alapján százezer dollárt kapott azért, hogy rávegye az MSZP önkormányzati képviselőit a Gresham-palota eladására. Emlékeztetett arra: „egyes jogi szakértők szerint a kormányfőjelölt lobbiügye iskolapéldája a befolyással üzérkedés bűntettének, míg dr. Bárándy György szerint a kérdéses esetben inkább a passzív gazdasági vesztegetés bűntette valósulhatott meg”, azt azonban hozzátette: „a szerződés Medgyessy Péter és az egész MSZP számára borzalom.” A politikus szólt arról is, az eset kirobbanásakor az V. kerületi szocialista frakció a következő közleményt adta ki: Medgyessy Péter részéről a befolyásolásnak semmiféle szándékával soha nem találkoztak, sem tőle, sem mástól anyagi szolgáltatást nem kértek és nem kaptak. Minden ezzel ellenkező állítást vagy feltételezést hazug rágalomnak minősítettek. Varga István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt „az előzőekkel szöges ellentétben azt állította, hogy személyesen tárgyalt a Gresham-palota ügyében a szocialista önkormányzati képviselőkkel”. A politikus azt kérdezte: ha Medgyessy fizetett a döntésben részt vevő szocialistáknak, történt-e bűncselekmény? Ha nem fizetett a szavazatokért, akkor milyen jogcímen kapta meg a százezer dollárt?
Rapid délutáni friss – Padlássöprés: így csinálná a Tisza Párt + videó
