Könnyen elévülhet Medgyessy tette

Feljelentéskiegészítést rendelt el a szocialista kormányfőjelölt lobbiügyében a Fővárosi Főügyészség. Az eljárás akár hatvan napig is eltarthat.

Munkatársunktól
2001. 11. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Befolyással üzérkedést az követ el, aki másoktól pénzt kér azzal az indokkal, hogy befolyásolni tud hivatalos személyeket, és pénzért hajlandó latba vetni befolyását megbízója érdekében. A bűncselekmény elkövetése akkor is megállapítható, ha a befolyással üzérkedő átveszi a szolgálataiért kialkudott összeget, ám meg sem kísérel közbenjárni partnere érdekében – érvelt Fekete Gy. Attila újságíró tegnap a Népszabadságban a Torgyán Attila ellen a kazettaügy miatt folyó nyomozás megszüntetésének apropóján. A Magyar Nemzet jogi szakértője szerint Medgyessy Péter lobbiügyében is a laptársunk által ismertetett jogi értelmezés a mérvadó. Azaz a kormányfőjelölt és a Gresco Rt. között létrejött százezer dolláros szerződés egyértelműen felveti a befolyással üzérkedés bűntettének alapos gyanúját. A Fővárosi Főügyészségnek tehát nem lenne más dolga, mint közölni vagy a rendőrség útján közöltetni Medgyessyvel a gyanúsítást.
Borbély Zoltán, a főügyészség szóvivője azt közölte lapunkkal: az MSZP miniszterelnök-jelöltje ellen a múlt héten tett három feljelentést és mellékleteit a Fővárosi Főügyészség feljelentéskiegészítésre az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának továbbította.
E hatóságnak tizenöt napja (!) lesz annak megállapítására, hogy tisztázott-e az alapos gyanú megléte, avagy sem. Borbély hozzátette: ha a beszerzett dokumentumon kívül egyéb vizsgálatra is szükség lesz, újabb tizenöt (!), végül további harminc (!) nap áll rendelkezésre, hogy eldöntsék: megindítják-e a nyomozást, avagy megtagadják azt.
Szakértőnk figyelmeztetett: a befolyással üzérkedés bűntette alapesetében három év az elévülési idő, így a Fővárosi Főügyészség lépése a nyomozás elrendelésének lehetőségét kérdőjelezi meg. Az elévülést a Btk. 35. §-a szerint csak az szakítja félbe, ha a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt büntetőeljárási cselekménye kerül foganatosításra. A jelen esetben ez csakis az alapos gyanú közlése lehet.
Mint lapunkban többször is említettük: a bűncselekményi tényállás része, hogy az elkövető a hivatalos személy befolyásolásáért előnyt fogad el. Elfogadásnak ebben az esetben az számít, amikor az ügyletért járó ellenérték a Medgyessy Tanácsadó Kft. számlájára megérkezett. A közismertté vált lobbiszerződésből világosan kitűnik: Medgyessy Péter családi vállalkozása akkor juthat hozzá az ellentételezés legvaskosabb, hetvenezer dolláros részletéhez, amikor az V. kerületi önkormányzat MSZP-s tagjai megszavazzák a Gresham-palota értékesítését magában foglaló szindikátusi szerződést. Ez pedig 19 nap híján három éve, 1998. december 15-én történt meg.
Mivel nemcsak a nyilvánosság, hanem a hatóság előtt is teljes terjedelmében ismert a Medgyessy-cég és a Gresco Rt. között kötött szerződés – amelynek létét a szerződő felek az utóbbi időben nyilvánosan is megerősítették –, és abból kétséget kizáróan, maradéktalanul megállapítható a befolyással üzérkedés bűncselekményének elkövetése, érthetetlen, hogy az ügyészség miért tartja szükségesnek a feljelentés kiegészítését ahelyett, hogy az alapos gyanút közölné, vagy közöltetné az érintettel. Minden késlekedés az elévülés bekövetkeztét, és ezáltal a büntetőeljárás sikerének meghiúsítását eredményezheti.
Jogászunk az ügyészség esetleges felelősségét elemezve kitért a büntető törvénykönyv bűnpártolásról szóló fejezetére is. Ebben az áll: „aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vétséget követ el. (…) A bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés róható ki, ha a bűnpártolást hivatalos személy az eljárása során követi el.”
– Mindez persze nem jelenti azt, hogy az eljáró nyomozó hatóság az alapos gyanú közlését követően nem folytathat különböző nyomozati cselekményeket – más nem ilyen egyértelműen tisztázott – esetleges bűncselekmények (például a több neves ügyvéd által felvetett vesztegetés) felderítése érdekében.
*
Varga István MDF-es képviselő tegnap a parlamentben arról beszélt, hogy Medgyessy Péter egy szerződés alapján százezer dollárt kapott azért, hogy rávegye az MSZP önkormányzati képviselőit a Gresham-palota eladására. Emlékeztetett arra: „egyes jogi szakértők szerint a kormányfőjelölt lobbiügye iskolapéldája a befolyással üzérkedés bűntettének, míg dr. Bárándy György szerint a kérdéses esetben inkább a passzív gazdasági vesztegetés bűntette valósulhatott meg”, azt azonban hozzátette: „a szerződés Medgyessy Péter és az egész MSZP számára borzalom.” A politikus szólt arról is, az eset kirobbanásakor az V. kerületi szocialista frakció a következő közleményt adta ki: Medgyessy Péter részéről a befolyásolásnak semmiféle szándékával soha nem találkoztak, sem tőle, sem mástól anyagi szolgáltatást nem kértek és nem kaptak. Minden ezzel ellenkező állítást vagy feltételezést hazug rágalomnak minősítettek. Varga István ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt „az előzőekkel szöges ellentétben azt állította, hogy személyesen tárgyalt a Gresham-palota ügyében a szocialista önkormányzati képviselőkkel”. A politikus azt kérdezte: ha Medgyessy fizetett a döntésben részt vevő szocialistáknak, történt-e bűncselekmény? Ha nem fizetett a szavazatokért, akkor milyen jogcímen kapta meg a százezer dollárt?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.