Kis híján egyöntetű szavazással fogadták el az előterjesztést, miszerint lelkész semmilyen politikai pártnak nem lehet a tagja. Ha politikai párttagságot, országgyűlési képviselőséget, külszolgálatot vagy egyéb belföldi megbízatást vállal, akkor erre az időre köteles a lelkészi szolgálatának szüneteltetését kérni. Takaró Mihály, a Duna-melléki egyházkerület főgondnoka szerint az eredetileg „elfogadhatatlan tervezetnek jót tettek a módosító javaslatok”. Hegedűs Lóránt püspök – bár jelen volt – nem szavazta meg az előterjesztést.
Takaró Mihály lapunknak megerősítette: az elfogadott törvényt jogászokkal, többek között alkotmányjogászokkal is megvizsgáltatják, és ez alapján döntik el, hogy az ügyet az Alkotmánybíróság elé viszik-e vagy sem. Hozzátette: a Magyarországi Református Egyház nem pártegyház, a Duna-melléki egyházkerületnek semmilyen párthoz, így a MIÉP-hez sincs köze. Minden ettől eltérő beállítás, politikai célokat szolgál, és szándékosan torz képet fest az egyházról.
Az eredeti elképzelések szerint a zsinat tegnapi ülésén a nyugdíjtörvény és a választójogi törvény módosításáról is döntenek. Ismert, a református egyházban jövőre teljes tisztújítás lesz, addig pedig a választások jelenlegi rendjét meghatározó törvényt módosítani kell. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke lapunknak megerősítette: feburárban rendkívüli zsinatot tartanak.
A parlamenti pártok képviselőinek nyilatkozatai alapján csak a MIÉP-et érinti egyértelműen a református zsinat összeférhetetlenséggel kapcsolatos álláspontja; az FKGP és az MDF a témával kapcsolatban érdemben nem kívánt reagálni, a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ tájékoztatása szerint soraikban nincs református lelkész.
– A MIÉP politikája nem változik, a párt fenntartja jelöléseit a 2002-es országgyűlési választásokra, és az érintett a református lelkészekre bízza, hogyan alkalmazkodnak a Magyarországi Református Egyház zsinata döntéséhez – közölte Csurka István pártelnök. Álláspontja szerint ugyanakkor meg kell vizsgálni az egyházi döntés alkotmányosságát, és ha az állampolgári alapjogot sért, akkor azt tudomásul kell vennie a Magyarországi Református Egyháznak is. A 168 Óra című politikai hetilap legfrissebb számának címlapfotója nagy megütközést keltett a zsinati tagok körében. Bölcskei Gusztáv püspök Mester Ákosnak, az orgánum főszerkesztőjének tiltakozólevelet küldött, amelyben kifejtette: „a hetilap legutóbbi számának címlapján közölt kép minden eddigi határt túllép. Ez a kép egy liturgikus esemény egyik legszakrálisabb pillanatának félreérthető módon történő bemutatása, amely nemcsak a fényképen szereplő személyekre, hanem egész egyházunkra nézve is minősíthetetlenül sértő. Ezt a rosszindulatú bemutatást provokációnak tartjuk, és mélységes felháborodással utasítjuk viszsza.” Az orgánum főszerkesztője, Mester Ákos Bölcskei Gusztáv püspöknek írt válaszlevelében kifejtette: „Az föl sem merülhetett bennünk, hogy egy liturgikus esemény szakrális pillanata bármilyen értelemben félreérthető lenne. S hogy ez a felvétel nem szolgál provikációs célokat, megerősíti a címsor is (Áldás, békesség), amely nem idegen az ábrázolt pillanattól. Mindezzel együtt az ön levelének vétele után ki kell fejezünk: mélyen fájlaljuk a szándékainkkal ellentétes esetleges reakciókat. Biztosítjuk püspök urat, hogy az egyházat vagy önt megsérteni a legkevésbé sem állt szándékunkban.”
Lapunk munkatársa megkereste Wisinger Istvánt, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnökét, véleményét kérve az ügyről. Wisinger azonban elzárkózva a szóbeli nyilatkozattól, e-mailen közölte álláspontját: „Biztos vagyok benne, hogy a 168 Óra főszerkesztője válaszolni fog Bölcskei úr kifogásaira. De magam is keresem a kapcsolatot vele, hogy megismerhessem véleményét a levélről. Addig is ettől függetlenül azt tudom mondani, hogy bármilyen szakmai vagy etika kifogás elbírálására rendelkezésre áll a MÚOSZ etikai bizottsága.”
***
BALOG MARAD FŐTANÁCSADÓ. Nagyon jól esett, hogy a miniszterelnök megkeresett, vállaljam el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkári posztját – nyilatkozta lapunknak Balog Zoltán, a Németajkú Református Gyülekezet lelkésze. Ezt azonban összeegyeztethetetlennek tartom a hivatásommal, másrészt kedvelem jelenlegi megbízatásomat és jól érzem magam, mint a miniszterelnök főtanácsadója – jelentette ki. Kérdésünkre kifejtette, döntése összefügg a zsinaton zajló vitákkal, és ezzel saját álláspontjának kívánt nyomatékot adni. Szerinte nem helyes túlzott politikai szerepet vállalnia annak, aki gyülekezetet vezet. (V. I.)
Gulyás Gergely Magyar Péterről: Abban, hogy bolond, abban teljes volt köztük az egyetértés