Kis híján egyöntetű szavazással fogadták el az előterjesztést, miszerint lelkész semmilyen politikai pártnak nem lehet a tagja. Ha politikai párttagságot, országgyűlési képviselőséget, külszolgálatot vagy egyéb belföldi megbízatást vállal, akkor erre az időre köteles a lelkészi szolgálatának szüneteltetését kérni. Takaró Mihály, a Duna-melléki egyházkerület főgondnoka szerint az eredetileg „elfogadhatatlan tervezetnek jót tettek a módosító javaslatok”. Hegedűs Lóránt püspök – bár jelen volt – nem szavazta meg az előterjesztést.
Takaró Mihály lapunknak megerősítette: az elfogadott törvényt jogászokkal, többek között alkotmányjogászokkal is megvizsgáltatják, és ez alapján döntik el, hogy az ügyet az Alkotmánybíróság elé viszik-e vagy sem. Hozzátette: a Magyarországi Református Egyház nem pártegyház, a Duna-melléki egyházkerületnek semmilyen párthoz, így a MIÉP-hez sincs köze. Minden ettől eltérő beállítás, politikai célokat szolgál, és szándékosan torz képet fest az egyházról.
Az eredeti elképzelések szerint a zsinat tegnapi ülésén a nyugdíjtörvény és a választójogi törvény módosításáról is döntenek. Ismert, a református egyházban jövőre teljes tisztújítás lesz, addig pedig a választások jelenlegi rendjét meghatározó törvényt módosítani kell. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke lapunknak megerősítette: feburárban rendkívüli zsinatot tartanak.
A parlamenti pártok képviselőinek nyilatkozatai alapján csak a MIÉP-et érinti egyértelműen a református zsinat összeférhetetlenséggel kapcsolatos álláspontja; az FKGP és az MDF a témával kapcsolatban érdemben nem kívánt reagálni, a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ tájékoztatása szerint soraikban nincs református lelkész.
– A MIÉP politikája nem változik, a párt fenntartja jelöléseit a 2002-es országgyűlési választásokra, és az érintett a református lelkészekre bízza, hogyan alkalmazkodnak a Magyarországi Református Egyház zsinata döntéséhez – közölte Csurka István pártelnök. Álláspontja szerint ugyanakkor meg kell vizsgálni az egyházi döntés alkotmányosságát, és ha az állampolgári alapjogot sért, akkor azt tudomásul kell vennie a Magyarországi Református Egyháznak is. A 168 Óra című politikai hetilap legfrissebb számának címlapfotója nagy megütközést keltett a zsinati tagok körében. Bölcskei Gusztáv püspök Mester Ákosnak, az orgánum főszerkesztőjének tiltakozólevelet küldött, amelyben kifejtette: „a hetilap legutóbbi számának címlapján közölt kép minden eddigi határt túllép. Ez a kép egy liturgikus esemény egyik legszakrálisabb pillanatának félreérthető módon történő bemutatása, amely nemcsak a fényképen szereplő személyekre, hanem egész egyházunkra nézve is minősíthetetlenül sértő. Ezt a rosszindulatú bemutatást provokációnak tartjuk, és mélységes felháborodással utasítjuk viszsza.” Az orgánum főszerkesztője, Mester Ákos Bölcskei Gusztáv püspöknek írt válaszlevelében kifejtette: „Az föl sem merülhetett bennünk, hogy egy liturgikus esemény szakrális pillanata bármilyen értelemben félreérthető lenne. S hogy ez a felvétel nem szolgál provikációs célokat, megerősíti a címsor is (Áldás, békesség), amely nem idegen az ábrázolt pillanattól. Mindezzel együtt az ön levelének vétele után ki kell fejezünk: mélyen fájlaljuk a szándékainkkal ellentétes esetleges reakciókat. Biztosítjuk püspök urat, hogy az egyházat vagy önt megsérteni a legkevésbé sem állt szándékunkban.”
Lapunk munkatársa megkereste Wisinger Istvánt, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnökét, véleményét kérve az ügyről. Wisinger azonban elzárkózva a szóbeli nyilatkozattól, e-mailen közölte álláspontját: „Biztos vagyok benne, hogy a 168 Óra főszerkesztője válaszolni fog Bölcskei úr kifogásaira. De magam is keresem a kapcsolatot vele, hogy megismerhessem véleményét a levélről. Addig is ettől függetlenül azt tudom mondani, hogy bármilyen szakmai vagy etika kifogás elbírálására rendelkezésre áll a MÚOSZ etikai bizottsága.”
***
BALOG MARAD FŐTANÁCSADÓ. Nagyon jól esett, hogy a miniszterelnök megkeresett, vállaljam el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkári posztját – nyilatkozta lapunknak Balog Zoltán, a Németajkú Református Gyülekezet lelkésze. Ezt azonban összeegyeztethetetlennek tartom a hivatásommal, másrészt kedvelem jelenlegi megbízatásomat és jól érzem magam, mint a miniszterelnök főtanácsadója – jelentette ki. Kérdésünkre kifejtette, döntése összefügg a zsinaton zajló vitákkal, és ezzel saját álláspontjának kívánt nyomatékot adni. Szerinte nem helyes túlzott politikai szerepet vállalnia annak, aki gyülekezetet vezet. (V. I.)
origo.hu
Már az év elején csődbe kerülhet Budapest, hatalmas hitelkeretről szavaznak ma
