A nyugdíjak jövő januári 6,7 százalékos emelésénél 5 százalékos fogyasztói árindex-, illetve 8,4 százalékos nettó átlagkeresetemelkedéssel számolt a kormány. Ha ennél nagyobb lesz az emelkedés, akkor kiegészítik a nyugdíjakat – jelentette ki Harrach Péter. Hozzátette: az Antall-kormány idején 8, a Horn-kormány alatt pedig 12 százalékot veszítettek vásárlóértékükből a nyugdíjak, míg a polgári kormánynak sikerült jelentős reálérték-növekedést elérnie. Ez nem pótolta az elmúlt nyolc év veszteségét, de az elmúlt 5-6 évét már igen.
Harrach Péter a tervezett nyugdíjreform egyik fontos elemének nevezte az egyéni számlákat, amelynek segítségével követhető lesz a későbbi nyugdíj alapját képező jövedelem és a munkáltatók járulékbefizetése is. Az új rendszerben a nyugdíjak arányosak lesznek a befizetett járulékkal – mondta a miniszter, hozzátéve: a jelenlegi korhatár előtt is nyugdíjba lehet menni, de akkor arányosan kevesebb ellátásra számíthat az illető. Hangsúlyozta: a nyugdíjak biztosítási elven történő megállapítása mellett szükség lesz – a mostani közös kasszától elkülönítve – egy szociális alapra is.
A fórum résztvevői közül többen is elégedetlenségüket fejezték ki a jövő januárra tervezett 9,7 százalékos nyugdíjemeléssel kapcsolatban, s a NYOK számításaira hivatkozva 12 százalékos emelést szorgalmaztak. Sokan kifogásolták a méltányossági nyugdíjemelés eltörlését, valamint azt, hogy míg a minimálbér jelentősen emelkedik, addig a nyugdíjminimum – amelyhez számos szociális ellátás kötődik –, alig változik. A „nyugdíjasszervezetek” képviselői közül mások azt javasolták, hogy ne csak a tv-előfizetési díjat, hanem a kábeltévé díját se kelljen kifizetni 70 éves kor felett.
origo.hu
Miért fenyegeti meg jogerős ítéletekkel politikusokat újságírókat Magyar Péter
