A közel egy hektár felszínű, hosszúkás alakú, mintegy hét méter mély tavat 41 ezer négyzetméter területű szép park öleli körbe. A park a hatvanas években Möcsényi Mihály és Krizsán Zoltánné tervei alapján, részben társadalmi munkával épült, és valójában akkor nyerte el jelenlegi formáját. Ekkor épült a mintegy 2200 férőhelyes Budai Parkszínpad, az elegáns, tóra néző, teraszos étterem és a tenisz-pálya is. Azt viszont tán még a környékbeliek sem tudják, hogy a terület egy részét hivatalosan Bartók parknak, másik részét Frankfurt sétánynak nevezik.
– A park egyik tervezője, Möcsényi Mihály, a Kertészeti Egyetem rektora és a kerttervezési tanszék vezetője volt, a hazai képzésben vitathatatlan érdemeket szerzett – mondja Törőcsik Éva, a Főkert Rt. vezérigazgató-helyettese. – Bár a park a XI. kerület területén fekszik, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi törvény mint a „főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöld területet” a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe utalja, és ennek értelmében ezt a parkot is mi gondozzuk. Vízdíjjal, fűnyírással, faápolással, a sétányok rendben tartásával, parkőrök fizetésével, szemétszállítással, egynyári virágok kiültetésével a park egy négyzetmétere évente háromszász forintunkba kerül. Ez a park egészét tekintve megközelíti a tizenkétmillió forintot.
A Főkert Rt. 1997-ben felújította a parkot, amelynek egyik látványos eleme lett az a korszerű játszótér, amelyet bekerítettek, zárható kapukkal láttak el, és az ott felszerelt játszószereket éjjel-nappal parkőrök vigyázzák. Akkori áron 60-70 millió forintba került a felújítás. A tó körül kicserélték a járda burkolatát, a Szent Imre-templommal szemben és a Bartók-szobor közelében egynyári virágágyást alakítottak ki. Több lépcsőben kicserélték a park gyepszőnyegét, és automata öntözőrendszert vezettek be. Kijelölt kutyafuttatót is építettek.
Komlósné Hlatky Katalin tervezte azt a játszóteret, amely a 90-es évek végén igen modernnek számított. Hétvégeken nemcsak a kerületből, hanem a főváros távolabbi részeiből is csapatostul keresik fel a gyerekek és szüleik.
A park ékessége a tó, amelyet az 1870-es években létesítettek. A mai Szabolcska Mihály utcában működött egy téglagyár, innen termelték ki az ún. kiscelli agyagot. Vujnárovits Elek, a kiváló hidrobiológus 1934-ben a tóról írta doktori disszertációját, amelyben többek között említést tett a tóparti horgászokról is. A mai állapotánál jóval nagyobb tóba a második világháború idején sok törmelék, szemét, sőt még lótetem is került. 1948-ban – egy újságcikk szerint – tervezték a tó teljes betemetését, de amint hozzáfogtak, máris jött fel a környező házak pincéjében a talajvíz. A fővárosi önkormányzattal kötött szerződés alapján jelenleg a Feneketlen-tavi Horgász Egyesület a tó gazdája.
– Az 1,1 hektár vízterületet korlát veszi körbe, a közvetlen közelében lévő mintegy 2000 négyzetméternyi zöld területet is mi gondozzuk – mondja Kulcsár János elnök, aki tizennyolc éve vezeti az egyesületet. – A tó halállománya változatos, elsődlegesen ponty-, békés amur- és keszegfélék élnek benne. A Horgászegyesületek Budapesti Szövetségétől kapott halakat telepítjük a tóba. Tizenegy stégünk van, sokan szeretnek itt horgászni. A tagoknak minden évben kötelezően környezetvédelmi munkát kell végezniük, amibe beletartozik a nádvágás és szemétgyűjtés is. Egy évben 70-80 köbméter hulladékot szedünk öszsze. A világváros közepén egy kis oázis ez a tó, hiszen faunája különleges: védett hüllőfajták, siklók, teknősbékák és vadkacsák is megtalálhatók itt.
Brüsszel Trump nélkül semmire sem megy
