Veszélyesnek nevezte Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár a Fidesz-Magyar Polgári Párt választások előtti hangvételét, amely szerinte „egyre több nacionalista elemet” tartalmaz, aminek része a határon túli magyarokról szóló törvény is. Chlebo ezt a szlovák parlament külügyi bizottságában mondta, ahol arról is beszélt, hogy a külügyminisztérium még nem ismeri a magyar kormány által elfogadott végrehajtási rendeleteket, ezért nem tudja, beépültek-e a szlovák fél kifogásai.
A parlament külügyi bizottsága tegnap olyan döntést hozott, hogy amennyiben „Magyarország nem hátrál meg”, s nem módosítja a szlovákok által elvárt módon a státustörvényt, a szlovák parlament decemberi ülésének napirendjére tűzi a kérdést, s nyilatkozatban foglal állást a törvény ellen.
Németh Zsolt külügyi államtitkár, aki éppen Pozsonyban tartózkodott és részt vett a visegrádi csoport államait, valamint Ausztriát és Szlovéniát tömörítő regionális Partnerségi Együttműködés Szervezet külügyi tanácskozásán, viszszautasította, hogy a státustörvénynek bármilyen köze lenne a választási kampányhoz. Németh Zsolt elmondta, a magyar kormány egyelőre a végrehajtási rendelet tervezetét hagyta csak jóvá, Budapest kész továbbra is a tárgyalásokra az álláspontok közelítése céljából. A magyar államtitkár leszögezte azt is, hogy „két partner közt a kompromisszumkeresés sosem jelentheti az egyik fél meghátrálását”.
Ezzel egy időben Budapesten folyik a jogszabály életbe lépéshez szükséges intézkedések meghozatala. A státustörvény végrehajtása az előzetes felmérésekkel összhangban megközelítőleg tízmilliárd forintba kerül majd – hangsúlyozta lapunknak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. Mint mondta, az érintett tárcák költségvetései elkészültek, folyik a tervezetek közigazgatási egyeztetése, minden adott ahhoz, hogy a jogszabály végrehajtásának 2002-es finanszírozása biztosítva legyen.
A kormány már múlt heti ülésén tárgyalta a végrehajtásra vonatkozó rendelettervezeteket, és elfogadta a kitüntetésekkel és az utazási kedvezményekkel kapcsolatos javaslatokat. A magyarigazolvány kiadását szabályozó eljárási folyamat tervezetéről azért nem döntött, mert erről Budapest tájékoztatni szeretné a szomszédos országok kormányait – fogalmazott Szabó Tibor. A rendelettervezet értelmében a magyarigazolványt Magyarországon a határhoz legközelebb eső közigazgatási hivatalokban vehetik át a jogalanyok, kivételes esetekben ugyanakkor ezt a nagykövetségeken vagy a konzulátusokon is átadhatják. Az anyaországi egészségügyi ellátás terén a következő esztendőben a jelenlegi helyzethez képest egyelőre nem lesz változás. Az a döntés született, hogy egy átmeneti időszak, egy év tapasztalatának birtokában hozzák majd meg a végleges végrehajtási intézkedéseket. 2002-ben az érvényben lévő kétoldalú egyezmények vonatkoznak az egészségügyi, társadalombiztosítási és szociális kérdésekre, tájékoztatott a HTMH elnöke.
***
BUDAPEST ELKÜLDTE A VÉGREHAJTÁSI RENDELETTERVEZETET. A magyar fél tegnap elküldte a kedvezménytörvény végrehajtási rendelettervezetét a szomszédos országok magyar nagykövetségeire, ezeket ma át is adják az érintett feleknek – hangsúlyozta lapunknak Hováth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője. Elmondta, a közeljövőben több magyar–román kétoldalú találkozó lesz, amelyeken a kedvezménytörvény ügye várhatóan kiemelt téma lesz. Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt, a tárca politikai államtitkára is találkozik a jövő héten román partnerével Romániában. (G. A.)
A csőd szélén tántorog a baloldali vezetésű pécsi önkormányzat
