Szász Károly: Alaptalan a pénzmosás vádja

Másfél év telt el azóta, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) létrejött, s az új elnök irányítása alatt – tevékenységét illetően – is megújult. Korábban a pénz- és tőkepiaci, biztosítási és pénztári területeket három külön szervezet felügyelte. Az új intézmény életre hívása komoly próbatétel volt. Ez a kormányzati elhatározás megelőzte korát, nemzetközi szinten is egyedülálló lépésnek bizonyult. Az idén ugyanis további öt európai ország hasonlóan döntött. Az eltelt időszak tapasztalatairól nyilatkozott lapunknak Szász Károly, a PSZÁF elnöke.

A 2000. év a magyar pénzügyi szektor történetében mérföldkő volt – áll a PSZÁF éves jelentésében. Mi a legfontosabb eredmény?
– A három teljesen önálló, eltérő szervezeti kultúrával rendelkező elődfelügyelet összevonását és egységesítését. Mindezt ugyanis úgy kellett megvalósítani, hogy az új, konszolidált felügyelet megőrizze a szektorokra specializálódott felügyeletek előnyeit és értékeit. Ezzel összhangban alapvető hangsúlyt helyeztünk a felügyelés elveinek és módszertanának kialakítására. Megfogalmaztuk a hivatal küldetését, az alapelveket, majd ezekre alapoztuk a felügyelet politikáit, eljárásrendjeit, vizsgálati programjait. Mivel a konszolidált felügyeleti munka megköveteli a fejlett, integrált informatikai rendszert, kiemelt feladatként kezeltük az informatikai fejlesztéseket. Ahhoz ugyanis, hogy az egyesült felügyelet ne csak kövesse a piaci eseményeket, hanem preventív módon intézkedhessen, a konszolidált adattárház kialakítása elengedhetetlen. Ezzel egyidejűleg a PSZÁF a piaci szereplőkkel újfajta kapcsolat kialakítására törekedett, méghozzá oly módon, hogy megőrizze ugyan hatósági jellegét, mégis partnerként működjön együtt a felügyelt intézményekkel. Ez folyamatos kommunikáció, amely elősegíti a jogkövető magatartást és a fogyasztók védelmét.
– Az elmúlt egy évben jelentős mértékben nőtt a felügyelet feladatköre, sőt a jövő évtől további tevékenységbővülésre lehet számítani. Milyen változások várhatók?
– A vállalatfelvásárlási szabályok változásával bővült a felügyelet feladatköre, hiszen számos olyan új jelentéstételi és ellenőrzési feladat keletkezett, amely a hivatal számára többletmunkát jelent. Mindez szükséges volt a felügyelet hatékonyabb tevékenységéhez. A pénzmosás megakadályozásával, megelőzésével kapcsolatban is bővül majd a feladatkörünk, hiszen a jövő évtől a pénzváltókat is a PSZÁF felügyeli, valamint a jegybankkal való együttműködés keretében, a készpénzhelyettesítő eszközök kibocsátásának engedélyezését, ellenőrzését is mi végezzük.
– Felkerültünk a pénzmosás szempontjából nem kellően együttműködő országok feketelistájára. Ön küldöttséggel járt Svájcban. Milyen eredménnyel jártak a tárgyalások?
– A magyar hatóságok, köztük a PSZÁF, kiemelt fontosságot tulajdonítanak a pénzmosásra irányuló cselekményekkel szembeni erőteljes fellépésnek. Az elhatározott és megtett intézkedések fényében méltánytalannak érezzük Magyarország elmarasztalását. Természetesen mindent megteszünk a listáról való lekerülés érdekében. A nemzetközi események, nevezetesen a terrortámadások hatására ma már jóval többet kell tenni, mint akkor, amikor erre a listára kerültünk. Közös érdekünk, hogy kiszűrjük a pénzmosási tevékenységet, valamint az, hogy az intézkedésekről kellő tájékoztatást adjunk mindenkinek. Ezt igazolja, hogy ma már a külföldi visszajelzések is egyértelműen pozitívak. Jelenleg minden esélyünk adott, hogy soron kívül, akár már 2002 januárjában lekerülhetünk a feketelistáról.
– Milyen intézkedések várhatók még ebben a körben?
– Nagyon fontos az ügyfelek azonosítása. Ez azt jelenti, hogy kétmillió forint fölötti készpénzes tranzakcióknál, a határon átmenő forgalomban egymillió forintnál, a pénzváltók esetében pedig háromszázezer forint esetén kell azonosítani az ügyfelet. Anonim takarékbetéteket a jövőben nem lehet nyitni, ezzel kapcsolatban külön értesítést kaptak a hitelintézetek. A már meglevő betétek tulajdonosait az idevonatkozó törvény hatálybalépése után – a betétkönyv bemutatásakor – azonosítják a pénzintézetek. További fontos szigorítás, hogy a pénzmosásról szóló törvény hatályát kiterjesztik a pénzügyi szektor közvetítőin kívül – többek között – az ügyvédekre, közjegyzőkre, műkincskereskedőkre is. A jövőben pénzváltási tevékenységet csak hitelintézetek és azok ügynökei végezhetnek majd. Újabb szigorítás, hogy akik fél évnél később jelentkeznek betéteikkel, azok azonosítása az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egyidejű értesítése mellett történik. 2004. december 31. után pedig csak abban az esetben lehet anonim betétet névre szólóvá alakítani, ha az ORFK ehhez írásos hozzájárulását, engedélyét adja.
– Bővítené-e még a PSZÁF jogosítványait?
– Számomra az elmúlt időszak eredményei, valamint a hozzám érkezett visszajelzések azt mutatják, hogy lehetséges határozottan, következetesen, a pénzügyi piac biztonsága érdekében tevékenykedni. A fogyasztók védelme azonban további jogosítványokat igényel, amelyek révén megakadályozhatók a nemkívánatos piaci tendenciák. Ebben sokat segítene a rendelkezési jog. Ennek megvalósulásához a parlament kétharmados támogatása szükséges, s bízom abban, hogy a pártok – politikai hovatartozás nélkül – egyetértenek a felügyelet jogosítványainak bővítésével.
– A tőkepiaci jogszabályok tervezett változása miben jelent előrelépést a korábbiakhoz képest?
– A tőkepiaci törvény azt biztosítja, hogy a hazai tőkepiac további fejlődésének, innovatív termékek megjelenésének immár ne legyenek jogszabályi korlátai. A változás révén lehetőség nyílik arra, hogy azok az új termékek, konstrukciók, eljárások, amelyek életképességüket a nemzetközi tőkepiacon már bizonyították, a hazai piacon is bevezethetők, terjeszthetők legyenek. Másrészt biztosítani kell a piaci szereplők, ügyfelek érdekeinek védelmét. Úgy gondolom, ez a törvény biztosítja a piac átláthatóságát, elősegíti a megfelelőbb ügyféltájékoztatást, és ilyen értelemben a fogyasztóvédelmi törekvéseket is jobban kielégíti. Mindezek a folyamatok hosszú távon erősítik a hazai piaci szereplők versenyképességét.
– A fogyasztók érdekeinek védelmére – prevenciós jelleggel – a felügyeletnek milyen eszközei vannak?
– Ahhoz, hogy a fogyasztói problémákat megelőzzük, együtt kell élni a piacokkal. Meg kell érteni a piaci szereplők motivációit és időben kell felügyeleti jelzéseket adni, ha túlzott, a piac működését veszélyeztető kockázatok halmozódnak fel. Ez a preventív felügyeleti tevékenység alapkövetelménye. Fontos, hogy a fogyasztók számára minél átláthatóbb, minél teljesebb körű tájékoztatást tudjunk nyújtani. Ehhez olyan rendszert kívánunk kialakítani, mely a fogyasztó döntéseit megkönnyíti. Működtetjük a 06-80/203-776-os, ingyenesen hívható zöld- számot, amelyre 2001. február 1-jétől szeptember végéig több mint nyolcezer hívás érkezett. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk a fogyasztók érdekeinek védelmére létrehozott intézményekkel, szervezetekkel, bekapcsolódtunk a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásába is. A felügyelt intézmények esetében pedig azt követeljük meg, hogy olyan belső rendszerük, eljárási rendjük legyen, amelynek révén az ügyfelek megfelelő tájékoztatásban részesülhetnek, s amelyek egyértelműen megkönnyítik az ügyfélpanaszok kivizsgálását. A panaszbejelentések kapcsán keletkező ismereteinket beépítjük vizsgálatainkba, fellépünk a jogosulatlan piaci tevékenységet végző szereplőkkel szemben, és ajánlásokat bocsátunk ki a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében. Kiemelt feladatunknak tekintjük a fogyasztóvédelem markánsabb érvényesülését szolgáló jogszabályok módosítását és azok betartatását.

Harmincmilliós bírság. A PSZÁF 22,90 millió forintos büntetést rótt ki a Raiffeisen csoport négy cégére – közölte a felügyelet a Magyar Tőkepiac tegnapi számában. Bírsággal a Raiffeisen Property Lízing Rt.-t, a Raiffeisen Lízing Rt.-t, a Raiffeisen Bank Rt.-t és a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt.-t sújtották. A Raiffeisen Bank Rt. bírsága 22 millió forint. A PSZÁF egyebek között a tőkeellátottság, a számviteli rendszer és az adatszolgáltatás területén észlelt hiányosságokkal indokolta a büntetést. (P. B.)

Szász Károly 1957. január 10-én született Budapesten, diplomáját a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerezte 1981- ben. Doktori disszertációját az Egyesült Államok monetáris politikájából írta 1986-ban. 1984–1995-ig a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) Rt.-nél dolgozott, majd másfél évig a Magyar Külkereskedelmi Bank vállalati üzletág-igazgatója és az ügyvezetés tagja volt. 1996–1997 között ismét a CIB-nél dolgozott, 1998-tól pedig a Hypo Bank Hungaria igazgatósági tagjaként társ-vezérigazgató volt. 1999 nyarától 2000-ig a Konzumbank vezérigazgatója. 2000 májusától a PSZÁF elnöke.