Erősödhet a kivándorlás is
A versenyképesség szempontjából negatív hatással járhat az intézkedés, több okból is. Egyrészt azokon a területeken, ahol munkaerőhiány jellemző, és a vállalatok versenyeznek a munkavállalókért, a dolgozók kikényszeríthetnék, hogy a bruttó bérük is emelkedjen, olyan mértékben, hogy ne szembesüljenek a nettó bérük mérséklődésével.
Ez pedig plusz költséget jelentene a vállalatoknak, amely áremeléshez és így a versenyképességük romlásához vezetne.
A csökkenő nettó jövedelmek miatt a legmagasabban képzettek esetében a kivándorlás is felerősödhet, anyagilag is jobban megérné számukra a külföldi munkavállalás, amely szintén a magyar gazdaság versenyképességének romlásában csapódna le.
Őket érintené leginkább súlyosan az szja-emelés
Az idei első öthavi adatok alapján az átlagkereset minden nemzetgazdasági ágban magasabb volt, mint 417 ezer forint (az ötmillió forintos éves jövedelem egy hónapra jutó része), vagyis nem lenne olyan terület, amelyet nem befolyásolna a tervezet. A szja-emelés különösen is súlyosan érintené a legmagasabb bért fizető területeket, például
- a pénzügyi
- vagy az infokommunikációs
szektort, ahol a havi bruttó átlagkereset már hosszabb ideje érdemben meghaladja az egymillió forintot. Mivel a bérek szoros kapcsolatban állnak a termelékenységgel, ezért mondhatjuk, hogy ezek azok a területek, amelyek arányaiban a legtöbb hozzáadott értéket állítják elő, a leginkább hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez. Vagyis az intézkedés különösen súlyosan érintené azon területek munkavállalóit, akik a leginkább hozzájárulnak a gazdaság felzárkózásához.
Beleilleszkedik az uniós trendekbe?
Nemzetközi összehasonlításban egyértelmű trendek kevéssé rajzolódnak ki. A legtöbb uniós ország többkulcsos személyi jövedelemadót alkalmaz, ahol a legmagasabb kulcs az ötven százalékot is megközelíti.
Ez ugyanakkor jellemzően csak a legmagasabb jövedelmekre vonatkozik, és erősen kérdéses, hogy mennyire hatékony a beszedése.
Ha általánosan nézzük a munkát terhelő adókat, akkor hosszabb, több éves időtávon azt láthatjuk, hogy az uniós tagállamok igyekeznek azokat lehetőségükhöz mérten fokozatosan mérsékelni. Ezzel támogatva egyrészről a munkavállalókat a jövedelmek emelése révén, másrészről a vállalatok versenyképességét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!