Szja-emelés: nőhet a szürkegazdaság és erősödhet a kivándorlás a Tisza terve miatt

Egy, az Index birtokába került feljegyzés szerint a Tisza Párt háromkulcsos progresszív adórendszert vezetne be. Az szja-emelés már az átlagkeresetűeket is érintené, ami a lapunk által megkérdezett vezető elemző szerint a szürkegazdaság terjedését és a magasan képzettek kivándorlását is felgyorsíthatja.

Fotó: FERENC ISZA Forrás: AFP

A Tisza Párt háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetését készíti elő egy, az Index birtokába került feljegyzés szerint. A tervek alapján már az átlagkereset is a jelenleginél magasabb, 22 százalékos kulcs alá esne, a legjobban keresők pedig 33 százalékos szja-t fizetnének. Ez éles ellentétben áll Magyar Péter és a Tisza Párt korábbi ígéreteivel. Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szerint az így csökkenő nettó jövedelmek miatt a legmagasabban képzettek esetében akár a kivándorlás is felerősödhet.

Szja-emelés: kiszivárgott Magyar Péterék terve (Fotó: AFP/Ferenc Isza)

A feljegyzés alapján az éves ötmillió forint alatti jövedelmek maradnának a mostani 15 százalékos kulcs alatt, ám ötmillió és 15 millió forint között már 22 százalékot kellene fizetni, a 15 millió felettiek pedig 33 százalékos sávba kerülnének. Ez azt jelentené, hogy már az átlag- és mediánkeresetűek is többet adóznának, a legjobban keresőknél – például számos orvosnál – pedig komoly pluszterhek jelentkeznének.

A bruttó medián kereset az idei év első öt hónapjában 554 ezer forintot tett ki, amely éves szinten több mint 6,6 millió forintot jelent. Vagyis az szja-emelési tervek már a medián keresetet is érintenék.

Ebből kiindulva nagyságrendileg a munkavállalók 60-70 százaléka járna kedvezőtlenül, szembesülne magasabb adóteherrel a jelenlegi bérskálát illetően, amely így alacsonyabb nettó bért jelentene számukra

– jelezte lapunknak a közgazdász. 

Ilyen hatással lehet a gazdaságra a tervezet

A tényleges költségvetési hatásra vonatkozóan nehéz becslést adni. A költségvetés az idei évben 4 905 milliárd forint személyi jövedelemadó bevétellel számol. A munkavállalók ilyen széles körét és ilyen jelentős mértékben érintő intézkedés érdemi, ezermilliárdos nagyságrendű bevételt generálna, elméletileg. Azonban a gyakorlatban számolni kell a negatív következményekkel is – hangsúlyozta Molnár Dániel.

A magasabb adókulcsok miatt szélesebb körben elterjedhet a szürke foglalkoztatás, amelynek keretében a munkavállalók csak a bérük egy részét kapnák hivatalosan, fehéren, a magasabb adókulcs alá tartozó részét viszont zsebbe fizetnék ki, vagyis feketén.

Ez pedig csökkentené az állami bevételeket, továbbá a rendszer igazságosságát is. Az egykulcsos szja egyik legnagyobb előnye pont abban rejlik, hogy nem ösztönöz a szürke foglalkoztatásra.

Erősödhet a kivándorlás is

A versenyképesség szempontjából negatív hatással járhat az intézkedés, több okból is. Egyrészt azokon a területeken, ahol munkaerőhiány jellemző, és a vállalatok versenyeznek a munkavállalókért, a dolgozók kikényszeríthetnék, hogy a bruttó bérük is emelkedjen, olyan mértékben, hogy ne szembesüljenek a nettó bérük mérséklődésével.

Ez pedig plusz költséget jelentene a vállalatoknak, amely áremeléshez és így a versenyképességük romlásához vezetne.

A csökkenő nettó jövedelmek miatt a legmagasabban képzettek esetében a kivándorlás is felerősödhet, anyagilag is jobban megérné számukra a külföldi munkavállalás, amely szintén a magyar gazdaság versenyképességének romlásában csapódna le.

Őket érintené leginkább súlyosan az szja-emelés

Az idei első öthavi adatok alapján az átlagkereset minden nemzetgazdasági ágban magasabb volt, mint 417 ezer forint (az ötmillió forintos éves jövedelem egy hónapra jutó része), vagyis nem lenne olyan terület, amelyet nem befolyásolna a tervezet. A szja-emelés különösen is súlyosan érintené a legmagasabb bért fizető területeket, például

• a pénzügyi
• vagy az infokommunikációs

szektort, ahol a havi bruttó átlagkereset már hosszabb ideje érdemben meghaladja az egymillió forintot. Mivel a bérek szoros kapcsolatban állnak a termelékenységgel, ezért mondhatjuk, hogy ezek azok a területek, amelyek arányaiban a legtöbb hozzáadott értéket állítják elő, a leginkább hozzájárulnak a magyar gazdaság teljesítményéhez. Vagyis az intézkedés különösen súlyosan érintené azon területek munkavállalóit, akik a leginkább hozzájárulnak a gazdaság felzárkózásához. 

Beleilleszkedik az uniós trendekbe?

Nemzetközi összehasonlításban egyértelmű trendek kevéssé rajzolódnak ki. A legtöbb uniós ország többkulcsos személyi jövedelemadót alkalmaz, ahol a legmagasabb kulcs az ötven százalékot is megközelíti.

Ez ugyanakkor jellemzően csak a legmagasabb jövedelmekre vonatkozik, és erősen kérdéses, hogy mennyire hatékony a beszedése.

Ha általánosan nézzük a munkát terhelő adókat, akkor hosszabb, több éves időtávon azt láthatjuk, hogy az uniós tagállamok igyekeznek azokat lehetőségükhöz mérten fokozatosan mérsékelni. Ezzel támogatva egyrészről a munkavállalókat a jövedelmek emelése révén, másrészről a vállalatok versenyképességét.