A xenotranszplantáció – vagyis állati szervek emberi szervezetbe való átültetése – régóta a szervhiány megoldásának egyik lehetséges útja. Jelenleg világszerte sokan halnak meg azért, mert nem jutnak időben megfelelő donorhoz. A génszerkesztés fejlődésével azonban ma már „emberibbé” lehet alakítani bizonyos állati szerveket, csökkentve a kilökődés kockázatát. Az elmúlt években több kísérlet is történt sertésmáj és sertésvese átültetésére, de tüdőátültetésre eddig nem volt példa.
Hogyan zajlott a kísérlet?
A Nature Medicine-ben közölt tanulmány szerint a beavatkozásban egy 39 éves férfi vett részt, akit több orvosi vizsgálat után agyhalottnak nyilvánítottak. Az ő szervezetébe ültették át a génmódosított sertés bal tüdejét, miközben immunszupresszív gyógyszerekkel akadályozták meg, hogy a szervezet azonnal kilökje a szervet.
A beültetett tüdő kilenc napon keresztül működött. Az első 24 órán belül ugyan jelentkezett egy úgynevezett reperfúziós sérülés – vagyis a vérkeringés visszatérése okozta szövetkárosodás –, később pedig az antitestek aktivitása is jelezte, hogy a szervezet támadni kezdte a szervet.
A harmadik és a hatodik napon komolyabb károsodásokat figyeltek meg, de rövid ideig mégis javult az állapot. A kutatók végül a kilencedik napon lezárták a kísérletet.
Mérföldkő, de még messze a cél
A kutatók szerint a kilencnapos működés önmagában óriási előrelépés. Ugyanakkor a kísérlet azt is világossá tette, hogy a sertéstüdő-transzplantáció még nem áll készen a rutinszerű alkalmazásra. A kilökődés és a szervkárosodás jelenlegi szinten megakadályozhatatlan.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy zsákutca lenne:
minden új kísérletből adatokat nyernek, amelyek közelebb visznek ahhoz, hogy egyszer valóban működőképes, tartós xenotranszplantációkra kerülhessen sor.
Miért fontos ez a jövőben?
Világszerte több tízezer ember vár szervátültetésre, miközben donorokból mindig hiány van. Ha a génmódosított sertésszervek beválhatnak, az áttörést jelenthet az orvostudományban, és emberek ezreinek életét mentheti meg.
