A középkori Pest észak felől kialakuló külvárosa 1790-ben, II. Lipót császár trónra lépésekor kapta a ma is használatos Lipótváros nevet. Rendezésére 1789-ben készült az első terv, de végül a Hild János által 1805-ben elkészített valósult meg, amelyben nagy szerepe volt az 1808-ban megalakult városszépítő bizottságnak is. Munkájuknak köszönhetően a terület rövid idő alatt beépült gyönyörű, nagy műgonddal készült klasszicista épületekkel, amelyeknek mára – az 1838-as árvíz, az 1848-as szabadságharc és a második világháború bombázásai miatt – csak néhány darabja látható. A mai Szent István tér már Hild János terveiben is egy templomnak volt fenntartva. Az egyházi fejlődés első állomásaként a XIX. század elején már itt álló Hetz Theater északnyugati sarkánál magánkezdeményezésre épült egy kis templom, Zitterbarth János által, amelyet a szabadságharc alatti súlyos sérülések következtében le kellett bontani. A városi tanács 1845-re egy komolyabb, reprezentatív templom tervét fogadta el. A pályázaton nyertes Hild József kezdte el az építkezést klasszicista stílusban a Hetz Színház helyén. Az építkezés egyébként legendásan lassan haladt, egy idő után már viccek tárgyát képezte. Először a szabadságharc miatt állt le, majd rövid időre, 1867-ben Hild halála miatt. Ekkor Ybl Miklós vette át a vezetést, és több ponton módosította az eredeti terveket. Így, amíg a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását tükrözi, addig a főhomlokzaton és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző homlokzaton már Ybl neoreneszánsz stílusa lelhető fel. A sors nem volt túl kegyes a bazilika építészeihez, 1891-ben Ybl is meghalt, és helyét Kauser József vette át, ekkorra azonban már jobbára csak a belsőépítészeti munkák voltak hátra.
Ezt viszont a mester már neobarokk stílusban fejezte be. A templom 1905-re készül el teljesen, már felszentelésétől bazilikaként hívták, ám építészeti okokból, végül pedig 1931-től hivatalosan is „basilica minor” rangra emelte a Szentszék. Az impozáns épület egyébként a főváros legnagyobb – és az ország második legnagyobb – egyházi épülete. Hossza 86, szélessége 55 méter, a beépített terület nagysága 4147 négyzetméter, a kupola pedig 96 méter magas. A Szent István-bazilika nevét az 1938-ban Lipótról Szent Istvánra keresztelt térről kapta. Dekorációban igen gazdag, kívül-belül jelentős képzőművészeti alkotások díszítik. A homlokzati timpanon szoborcsoportját, a toronyfülkék szobrait, a szentély és a kupola külső szobordíszét Fessler Leó készítette, a templombelsőt többek között Than Mór, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád képei valamint Stróbl Alajos, Fadrusz János és Ferenczy Béni szobrai díszítik. Az 1947-ben leégett kupoláját országos gyűjtésből állították helyre. Az 1971-ben, Dominek György egyházművész által kialakított kápolnában találjuk a Szent Jobb ereklyét, első királyunk jobb kezének maradványát. Az 1944-ben, a németek által lefoglalt harang helyett német adakozók által készíttetett, 9 tonnás harang pedig a jobb oldali toronyban kapott helyet 1990-ben. Három emelet mély pincerész van az épület alatt, amelyben többek között az Országos Levéltár gyűjteményének egy része található. A bazilika sajnos elhelyezkedésénél fogva szinte alig látható teljes egészében, talán leginkább a budai oldalról élvezhető. (G. R.)
A csőd szélén tántorog a baloldali vezetésű pécsi önkormányzat
