Szent István-bazilika

Gazsó Rita
2001. 11. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A középkori Pest észak felől kialakuló külvárosa 1790-ben, II. Lipót császár trónra lépésekor kapta a ma is használatos Lipótváros nevet. Rendezésére 1789-ben készült az első terv, de végül a Hild János által 1805-ben elkészített valósult meg, amelyben nagy szerepe volt az 1808-ban megalakult városszépítő bizottságnak is. Munkájuknak köszönhetően a terület rövid idő alatt beépült gyönyörű, nagy műgonddal készült klasszicista épületekkel, amelyeknek mára – az 1838-as árvíz, az 1848-as szabadságharc és a második világháború bombázásai miatt – csak néhány darabja látható. A mai Szent István tér már Hild János terveiben is egy templomnak volt fenntartva. Az egyházi fejlődés első állomásaként a XIX. század elején már itt álló Hetz Theater északnyugati sarkánál magánkezdeményezésre épült egy kis templom, Zitterbarth János által, amelyet a szabadságharc alatti súlyos sérülések következtében le kellett bontani. A városi tanács 1845-re egy komolyabb, reprezentatív templom tervét fogadta el. A pályázaton nyertes Hild József kezdte el az építkezést klasszicista stílusban a Hetz Színház helyén. Az építkezés egyébként legendásan lassan haladt, egy idő után már viccek tárgyát képezte. Először a szabadságharc miatt állt le, majd rövid időre, 1867-ben Hild halála miatt. Ekkor Ybl Miklós vette át a vezetést, és több ponton módosította az eredeti terveket. Így, amíg a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását tükrözi, addig a főhomlokzaton és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző homlokzaton már Ybl neoreneszánsz stílusa lelhető fel. A sors nem volt túl kegyes a bazilika építészeihez, 1891-ben Ybl is meghalt, és helyét Kauser József vette át, ekkorra azonban már jobbára csak a belsőépítészeti munkák voltak hátra.

Ezt viszont a mester már neobarokk stílusban fejezte be. A templom 1905-re készül el teljesen, már felszentelésétől bazilikaként hívták, ám építészeti okokból, végül pedig 1931-től hivatalosan is „basilica minor” rangra emelte a Szentszék. Az impozáns épület egyébként a főváros legnagyobb – és az ország második legnagyobb – egyházi épülete. Hossza 86, szélessége 55 méter, a beépített terület nagysága 4147 négyzetméter, a kupola pedig 96 méter magas. A Szent István-bazilika nevét az 1938-ban Lipótról Szent Istvánra keresztelt térről kapta. Dekorációban igen gazdag, kívül-belül jelentős képzőművészeti alkotások díszítik. A homlokzati timpanon szoborcsoportját, a toronyfülkék szobrait, a szentély és a kupola külső szobordíszét Fessler Leó készítette, a templombelsőt többek között Than Mór, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád képei valamint Stróbl Alajos, Fadrusz János és Ferenczy Béni szobrai díszítik. Az 1947-ben leégett kupoláját országos gyűjtésből állították helyre. Az 1971-ben, Dominek György egyházművész által kialakított kápolnában találjuk a Szent Jobb ereklyét, első királyunk jobb kezének maradványát. Az 1944-ben, a németek által lefoglalt harang helyett német adakozók által készíttetett, 9 tonnás harang pedig a jobb oldali toronyban kapott helyet 1990-ben. Három emelet mély pincerész van az épület alatt, amelyben többek között az Országos Levéltár gyűjteményének egy része található. A bazilika sajnos elhelyezkedésénél fogva szinte alig látható teljes egészében, talán leginkább a budai oldalról élvezhető. (G. R.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.