A Fővárosi Közgyűlés Budapest költségvetését összesen 33,5 milliárd forintos hiánnyal fogadta el, amelyet hitelekből kíván pótolni a városvezetés. A költségvetési rendelet értelmében 236,5 milliárd forint bevétel mellett 270 milliárd forint kiadással számol a fővárosi önkormányzat.
Többórás, durva, személyeskedésektől sem mentes vita alakult ki tegnap a Budapest 2002. évi költségvetési koncepciójáról szóló közgyűlési vitában. Gy. Németh Erzsébet, az MSZP frakcióvezetője lemondásra szólította fel Perlaki Jenő és Juharos Róbert képviselőket. A szocialista politikus ezt azzal indokolta, hogy a városatyák kormánypárti országgyűlési képviselőként nem tudják megfelelően képviselni a fővárosi önkormányzatot, holott 1998-ban erre is felesküdtek. Gy. Németh Erzsébet mindezt annak kapcsán mondta el, hogy az Alkotmánybíróság nemrégiben hatályon kívül helyezte a 2002. évi központi költségvetést, mert annak egyik – Juharos és Perlaki által beterjesztett – pontját alkotmányellenesnek találta.
Perlaki Jenő lapunk kérdésére kijelentette: a fővárosnak érdeke, hogy a kerületek stabilan működjenek, így a költségvetési törvénynek az MSZP által kifogásolt pontja megfelel a képviselői eskü szövegének. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a taláros testület nem tartalmilag, hanem formailag kifogásolta az általa javasolt módosításokat.
A fideszes Hont András és a MIÉP-es Zsinka László arra hívták fel a figyelmet, hogy a taláros testület 2002. december 31-i hatállyal semmisítette meg a költségvetési törvényt. – Ez az az időpont, amíg a jogszabály egyébként is hatályát veszti – mutattak rá a városatyák. A két képviselő azt is jelezte, hogy az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert az Országgyűlés 1994-ben, a Horn–Kuncze-kormány idejében nem szabályozta kellően a forrásmegosztás rendszerét és nem biztosítattak garanciális elemeket a kerületek gazdasági függetlensége érdekében.
Atkári János főpolgármester-helyettes erre úgy reagált: 1994-ig lehetetlen vitákat folytatott a főváros a kerületekkel, ugyanis addig a városrészek többségének az egyetértése szükségeltetett a forrásmegosztás elfogadásához. Atkári János a mostani helyzetet sem nevezte kielégítőnek. Mint fogalmazott, a fővárost politikai nyomásnak tették ki. Az SZDSZ-es főpolgármester-helyettes nem tartotta szükségesnek a költségvetés koncepciójáról való szavazást, ám Perlaki Jenő javaslatára a közgyűlés mégis voksolt az előterjesztésről. A három pontból álló határozati javaslat közül kettőt elutasított a közgyűlés többsége, mivel a szocialisták tartózkodtak a szavazáskor. Az egyetlen elfogadott pont azonban éppen azt mondja ki, hogy a testület jóváhagyja a koncepciót, amely egyébként a büdzsé tervezetének alapja.
Bírálta a Fidesz–MDF–MKDSZ-frakció a költségvetés tervezetét. Németh Zoltán, a pénzügyi bizottság tagja szerint sérül az államháztartási törvény logikája azzal, hogy a közgyűlés egyszerre tárgyalja a költségvetési koncepciót és a konkrét adatokat tartalmazó büdzsét. A politikus szerint ezzel színjátékká változott a költségvetési vita. A városatya felrótta azt is, hogy az idén és jövőre évente 3,2 milliárd forintot kell adósságszolgálatra fizetnie a fővárosnak, míg 2003-ban – tehát a következő választási ciklus első évében – ez az összeg 25 milliárd forint lesz. Az ellenzéki frakció egyébként 12 milliárd forintnyi módosító inditványt nyújtott be a költségvetéshez, amelyek forrását nagyrészt a céltartalékban jelölték meg. A városvezetéssel ellentétben ugyanis a Fidesz lényegesen többet fordítana a környezetvédelmi feladatokra. Az e célra elköltött összeg az elmúlt években nem érte a főváros költségvetésének egy százalékát sem. Ugyancsak többet fordítana a frakció a felújításokra, illetve a kórházak minimumfeltételeinek teljesítésére.
Hat és fél százalékkal emelkednek jövőre a BKV jegyárai, amennyiben a főváros újabb javaslatát a Pénzügyminisztérium is elfogadja. Az önkormányzat korábban egy 9,8 százalékos emelési javaslatot juttatott el a Pénzügyminisztériumhoz, ám ezt a városvezetés később 6,5 százalékosra csökkentette. A közgyűlési vitában Tiba Zsolt főjegyző megerősítette az ellenzék álláspontját, amely szerint a minisztérium jóváhagyása nélkül nem lehet rendeletet alkotni. Végül úgy döntöttek: a módosított javaslatot juttatják el a pénzügyi tárcához, és annak jóváhagyása esetén rendeletbe foglalják a döntést. Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója úgy véli: amennyiben a minisztérium nem hagyja jóvá a főváros kérését, január elsejétől nem emelkedhetnek a jegyárak. A most elfogadottak szerint a vonaljegy ára 105, a havi bérleté 4090, a tanuló- és nyugdíjasbérleté pedig 1330 forintra emelkedik.
Ugyancsak megemelték a szemétszállítás díjait: a 10,79 százalékos változtatás eredményeképpen kétszázmillió forinttal nő a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF) nyeresége. Ezt az összeget a rákospalotai hulladékhasznosító mű rekonstrukciójára fordítják. Az emelés következtében január 1-jétől egy 110 literes tartály heti egyszeri ürítési díja 241 forintról 267 forintra növekszik. Ez egy átlagos család esetében havi 1157 forint kiadást jelent az idei 1044 forinttal szemben.
Nem döntött viszont a Fővárosi Közgyűlés a jövő évi temetkezési díjakról. Az előterjesztést a decemberi ülésen újratárgyalják. A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. javaslata szerint egyébként átlagosan hat százalékkal növekednének a kegyeleti közszolgáltatás díjai.
Ugyancsak drágulnak a kéményseprési díjak. A tegnapi döntés értelmében az egyedi kéményenként havonta kilenc forinttal, az úgynevezett gyűjtőkéményeknél húsz forinttal növekednek az árak. Ez azt jelenti, hogy egy működő egyedi kémény ellenőrzésének, tisztításának és műszaki felülvizsgálatának éves díja kilencszáz forintba, egy gyűjtőkéményé pedig 2016 forintba kerül majd.
origo.hu
Lakatos Márkot utolérte a végzete, Wellor a céltáblájára tűzte
