Ügynökség

Vajon érintett volt-e Medgyessy Péter az ügynöktörvényben? Érdekes vita zajlik ebben a témakörben. Meglepő módon a szocialista miniszterelnök-jelölt úgy emlékszik, hogy nem. Érdemes megnézni a Magyar Közlöny mellett a korabeli dokumentumokat, azt a keveset, ami fellelhető az interneten.

Már megint a jobbközép sajtóval kezdődött. A kormány 1996. szeptember 26-i ülését követő sajtótájékoztató – amelyet Medgyessy Péter és Vastagh Pál tartott – drámai bejelentéssel zárult. „Végül a miniszterelnök felhatalmazta a sajtóirodát a következők közlésére: az Új Magyarország című napilap 1996. szeptember 26-i számában megjelent cikk címében, Eigner bíróra hivatkozva azt állítja, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke ügynök volt. Az állítás minden alapot nélkülöz. Nyilvánvaló célja a politikai zavarkeltés és a rágalmazás, az úgynevezett házépítési ügy kreálásának kísérlete után újabb próbálkozás a kormányfő lejáratására.”
Teljesen nyilvánvaló zavarkeltés. Egészen 1997. szeptember
1-jéig kelt a zavar. Egy hír a Beszélőből: „1997. szeptember 1. Lemondásra szólítják fel az átvilágító bírák Horn Gyula miniszterelnököt, mivel két pontban is érintettnek találták az ügynöktörvény kapcsán. Horn Gyula nem mond le, ahogy ezt nem teszi meg a később ugyanerre kért Medgyessy Péter pénzügyminiszter sem.”
Szeptember 8-án a parlamentben megszólalt Horn Gyula miniszterelnök is. „Képviselőtársaim, az előző ciklusban és a mostaniban is engem szinte hetenként értek személyeskedő és gyakran nemtelen támadások. Meg kell mondanom, a különböző találkozókon, fórumokon megkérdezik, hogy miként lehet ezeket a nemtelen támadásokat elviselni. Nekem az a véleményem, hogy ezeket megszokni nem lehet, de túlélni igen. (…) Ami az átvilágítási törvényt illeti: én mindenben a bírák rendelkezésére álltam. És a féléves kutakodás után is megerősítették azt a bírák, átvilágító bírák, amit éveken át mondtam. A határozathozatal után pedig nyilvánosságra hoztam az egész anyagot, a teljes szöveget. Tehát ezzel, hölgyeim és uraim, eleget tettem a törvény előírásainak, és befejeztem az ügyet.”
Horn Gyula befejezte, a tények nem. Egy vitára invitáló írás az Internetto című internetes újság honlapján, 1997. szeptember
22-én. „Hosszas jogi és személyi huzavonák után néhány hete a bizottság befejezte a kormány és a parlament tagjainak átvizsgálását. Mint ismeretes, többen érintettnek bizonyultak a törvény szerint, többek közt Csehák Judit (miniszterelnök-helyettes volt), Medgyessy Péter (úgyszintén) vagy Horn Gyula (’57-es karhatalmista tevékenysége miatt, illetve azért, mert külügyi államtitkárként, majd külügyminiszterként hivatalból megkapta az állambiztonsági hatóságok információit és elemzéseit tartalmazó bizalmas belügyi jelentéseket). Csehák és Medgyessy arra hivatkozott, hogy munkakörének ellátásához nem használta azokat a jelentéseket, amelyeket hivatalból kapott meg, tehát nem mond le. Horn Gyula arra, hogy a magyar választópolgárok előéletének és korábbi tevékenységeinek ismeretében szavaztak nagy többséggel pártjára – közvetve rá – 1994-ben.”
1997. november 21-én a Heves Megyei Hírlap egy munkatársa Bründl Frigyessel, az átvilágítást végző bírák akkori elnökével beszélgetett. Az írás címe: Az átvilágítás nem fáj.
„– Legutóbb Gál Zoltánt világították át, és szólították fel lemondásra. Eddig hány személynél derült ki, hogy múltbéli politikai tevékenysége miatt érinti az úgynevezett ügynöktörvény?
– Csehák Judit, Nyers Rezső, Medgyessy Péter és Horn Gyula esetében született egyértelműen elmarasztaló határozat.”
Medgyessy múltjáról ennyit tehát biztosan tudunk. Vajon mi derül ki még?