A természeti értékek nem válthatók forintra

A hazai gyorsforgalmi úthálózatot már csak a természet védelméről szóló törvény betartásával lehet újabb szakaszokkal bővíteni. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter szerint még akkor is ez alapján kell építkezni, ha a jogszabály szigorú követelményei miatt növekednek a kiadások.

Szigorúan meghatározza a természet védeleméről szóló törvény, hogy milyen feltételek alapján lehet kijelölni az autópályák, a gyorsforgalmi utak és a közutak új nyomvonalát. A hatályos jogszabály értelmében nem csak az előkészületek, de az építkezés során is gondoskodni kell arról, hogy a lehető legkisebb mértékben sérüljön a táj, és óvni kell a természet értékeit. A törvény szinte minden részletkérdésre kitér, így még arra is, hogy ahol a nyomvonal keresztezi a vadon élő állatok ismert vonulási útvonalát, ott az átjutásukat megfelelő térközönként biztosítani kell.
Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter szerint a jelenlegi autópálya-építési program munkálatai alatt a kivitelezők a törvényben, valamint a nemzeti környezetvédelmi programban lefektetett elvek figyelembevétele nélkül már nem kezdhetik el a beruházásukat. A szakminiszter példaként az M3-as autópálya most épülő nyomvonalát említette, amelyet csak azt követően véglegesítettek, hogy a lehetséges útvonalváltozatok mentén környezetvédelmi vizsgálatokat végeztek, és a területileg illetékes nemzeti parkok szakértői is kifejtették véleményüket. Mint fogalmazott, a Nemzeti Autópálya Rt. munkatársai és a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi szakemberei korábban több lehetséges nyomvonaltervezetet is azért vetettek el, mert azok viszonylag közel húzódtak volna valamelyik értékesnek tartott területhez.
– Ennek a döntésnek volt ugyan költségvetési vonzata is, de azt hiszem, hogy a páratlan szépségű alföldi táj védelme, valamint a világörökségi címet elnyert Hortobágy nyugalmának megőrzése miatt megéri a többletráfordítást. A természeti értékek ugyanis nem válthatók pénzre – mondta a szakminiszter. – A kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a hazai gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését a környezet- és természetvédelmi szempontok alapján valósítsa meg. A környezetvédelmi és a közlekedési tárca például korábban közös megbízást adott egy tanulmány elkészítésére, amely a közlekedéspolitika és a kapcsolódó szabályozások környezeti hatáselemzésével foglalkozott. A környezeti értékek védelme távolról sem jelenti a felmerülő költségek mértéktelen növekedését. A többletkiadások ugyanis a minimálisra szoríthatók akkor, ha már az első nyomvonaltervekről értesül a környezetvédelmi hatóság, és így közreműködhet az optimális útvezetési változat kialakításában. Ha ilyen módon járunk el, az nem csak a költségeket csökkenti, de lényegesen lerövidíti a tervezési időszakot is – mondta Turi-Kovács Béla.
A gyorsforgalmi utakon egyébként nem csak a defekt, de a nagyobb testű állatokkal való ütközés is komoly veszélyforrást jelent. A törvények alapján az M3-as autópálya építői ezzel a kérdéssel is behatóbban foglalkoztak. A természetvédelmi szakemberekkel történt konzultáció után azt a megoldást választották, hogy a térségben többnyire északról dél felé futó patakok fölé a vízfolyás méreténél és az árvízvédelmi szempontok által indokoltnak nevezhetőnél nagyobb fesztávolságú hidakat építenek. Ezek ugyanis azt is lehetővé teszik, hogy alattuk a nagyobb testű állatok, például a szarvasok és a vaddisznók is zavartalanul átjussanak a pálya egyik oldaláról a másikra. A kisebb testű vadak számára ezenkívül a vonulási útvonaluknak megfelelő helyen a sztráda töltésébe alagutakat is építenek. A szakminiszter szerint mindez már az európai uniós elvárásoknak és az ottani gyakorlatnak megfelelően történik. Turi-Kovács Béla kijelentette: mind az M7-es autópálya folytatásakor, mind az M3-as tervezése alatt a környezetvédelmi tárca szakemberei nagy hangsúlyt helyeznek a természetvédelmi szempontokra.
A természetvédelmi szakemberek a nyomvonal mentén található növénypopuláció védelmét is fontosnak tartják. Ezért, mielőtt a kivitelező megkezdhette az M3-as autópálya tiszai átkelőjének az építését, természetvédelmi szakértők bevonásával pontos forgatókönyvet készített arról, hogy milyen ütemben kell a munkagépek által veszélyeztetett növényeket biztonságosabb területre átmenteni. A kivitelezőnek például el kellett vállalnia, hogy összegyűjti a nyomvonal mentén található védett margitvirág magjait, és mesterséges szaporítással gondoskodik a növény populációjának megerősítéséről. Ezenkívül a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei arra is nagy hangsúlyt helyeztek, hogy a Tisza partján a lehető legkeskenyebb sávban bolygassák meg a folyó menti ligeterdő nyugalmát. Turi-Kovács Béla szakminiszter a kubikgödörsorban található, ritka és ezért fokozottan védett nyári tőzike állományának megmentését természetvédelmi sikernek nevezte. A védett növény összegyűjtése után a tiszarádi erdőbe került. A réti iszalag magvait az úgynevezett viaszos érés után szedték össze, majd a tövek megerősödése és egy-két éves pihentetés után valószínűleg a közelben található Kácsa-laposba és a Göbe nevű területre kerül ez a ritka vadvirág. Az új nyomvonal építésének néhány pontján a vadvirágokat úgy gyűjtötték össze, hogy a nagyobb munkagépek félméteres talajréteggel együtt, gyeptéglaként szedték fel a talaj felső rétegét, majd azt a Hortobágyi Nemzeti Park által kijelölt helyszínre szállították.