Az ügyészséget védi az MDF

Az ügyészség intézménye elleni támadásként és a jogállamiságba vetett hit megingatásának kísérleteként értékelte a legfőbb ügyész elleni ellenzéki támadásokat Horváth Balázs MDF-es képviselő tegnap a parlamentben, napirend előtt. Szó esett még többek között a soproni népszavazás 80. évfordulójáról, az 1956-os salgótarjáni sortűz következményeiről, valamint az SZDSZ-es székházügyről.

Kis Ferenc
2001. 12. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napirend előtti felszólalásában Horváth Balázs (MDF) kijelentette: több ellenzéki politikus a jogállami intézményrendszerbe vetett hitet akarja megingatni. A képviselő úgy fogalmazott: az utóbbi időben Polt Péter legfőbb ügyész személyén keresztül a bűnüldözést, az igazságszolgáltatást igyekeznek lejáratni. Emlékeztetett rá: egy konkrét ügyben a legfőbb ügyészhez több kérdést és interpellációt is intéztek az ellenzéki képviselők, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Polt Péter személyén keresztül az ügyészség intézményét támadják. – Eseti jellegű tévedések mellett a bűnüldöző, igazságügyi szervezetek pártatlanul, politikai befolyástól mentesen működnek, ezért az MDF azt kéri: az ellenzék, ha hibát talál, jelezze, de ne támadja az intézményrendszert – hangsúlyozta Horváth Balázs.
Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a soproni népszavazás 80. évfordulójáról emlékezett meg. Hangsúlyozta: Sopron azért kapta a leghűségesebb város nevet, mert lakói úgy döntöttek: a település ne Ausztriához, hanem Magyarországhoz tartozzon.
A százezer forintos diplomás- minimálbér bevezetése mellett érvelt Kuncze Gábor (SZDSZ). Véleménye szerint az ötvenezer forintos minimálbér bevezetése összenyomja a közalkalmazotti bértáblát, és ezzel a kormány leértékeli a közszolgálatot. Hozzátette: az udvari segédmunkás ugyanannyit keres majd, mint a pedagógus vagy az orvos.
Horváth Béla kisgazda képviselő az 1998-as választások előtt, alatt és után, az SZDSZ által szerinte elkövetett pénzügyi visszaélésekről beszélt. A politikus emlékeztetett arra, hogy a mérleghamisítás, a párttörvény többszöri megsértése és a tiltott pénzintézeti tevékenység alapos gyanúját igazoló dokumentumokat jelenleg az ORFK és az APEH vizsgálja. Hozzátette: eközben az SZDSZ hallgat az ügyről, nem ad érdemi, szakmai választ. Horváth Béla felhívta a figyelmet egy napilapban megjelent közvélemény-kutatásra, amely szerint a magyar lakosság egyre korruptabb pártnak tartja az SZDSZ-t. – A kék dossziéban foglaltak ismertetését szolgáló vidéki fórumokon a legnagyobb érdeklődést a szabad demokrata vezetésű településeken tapasztalom, ahol az emberek hasonló SZDSZ-es „mutyizásokról” beszélnek helyi szinten – fogalmazott a képviselő.
Csurka István, a MIÉP elnöke az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűzre emlékezve hangsúlyozta: a Kádár János és Münnich Ferenc vezette MSZMP által elrendelt terrorcselekmény, a kegyetlen mészárlás elkövetőinek az volt a célja, hogy félelemmel borítsák el az országot, és így szerezzék meg a hatalmat. – Máig terheli a felelősség azokat, akik ennek a pártnak a vezetői voltak, és most is itt ülnek a parlamentben – fogalmazott Csurka István.
– Jó kezekben van az ország, mert azok kezében van, akik fenyegetéssel és zsarolással kényszerítették a szolgalelkű parlamenti többséget egy évvel ezelőtt arra, hogy megszavazza a kétszer egy éves költségvetést – fogalmazott Keller László (MSZP). A képviselő szerint a döntés nyomán a közpénzeket „a miniszterelnök emberei parlamenti ellenőrzés nélkül arra költhetik, amire akarják.”
Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára politikai dühkitörésnek nevezte Keller László felszólalását, és egyben köszönetét fejezte ki azoknak az ellenzéki képviselőknek is, akik akarva-akaratlanul megszavazták a zárszámadási törvényt. Megjegyezte, hogy a kétéves költségvetést pozitívan értékelte az Európai Bizottság legutóbbi, Magyarországról szóló jelentésében. Kifejtette: a zárszámadási törvény 25 milliárd forint többletforrást biztosított a Széchenyi-tervhez, ebből ötmilliárdot bérlakásépítésre, tíz- milliárdot munkahelyteremtésre, további öt-ötmilliárdot pedig a turizmus, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására.

Listás helyek a Lungo Dromnak. Várhatóan a Fidesz és a Lungo Drom még ebben az évben megköti a választási együttműködési megállapodását. Erről tegnap Pokorni Zoltán, a legnagyobb kormányzópárt elnöke beszélt, hozzátéve: a tárgyalások még folyamatban vannak. A részletekről szólva elmondta: a roma szervezet képviselőinek néhány helyet biztosítanak a párt országos listáján, a megyei listákon pedig a Lungo Drom megyei vezetői, politikusai kapnának öt-hat helyet. Pokorni Zoltán kiemelte, hogy a megállapodás nemcsak a jövő évi parlamenti választásokra szólna, hanem kiterjesztenék azt az őszi önkormányzati voksolásra is. A pártelnök szerint a megállapodás megkötése mellett szólnak az eltelt három év jó tapasztalatai is, hogy a Lungo Drom nem csak követelésekben fogalmazza meg a cigányság problémáját, a megoldás érdekében kész az együttműködésre, a felelősségvállalásra is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.