Napirend előtti felszólalásában Horváth Balázs (MDF) kijelentette: több ellenzéki politikus a jogállami intézményrendszerbe vetett hitet akarja megingatni. A képviselő úgy fogalmazott: az utóbbi időben Polt Péter legfőbb ügyész személyén keresztül a bűnüldözést, az igazságszolgáltatást igyekeznek lejáratni. Emlékeztetett rá: egy konkrét ügyben a legfőbb ügyészhez több kérdést és interpellációt is intéztek az ellenzéki képviselők, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Polt Péter személyén keresztül az ügyészség intézményét támadják. – Eseti jellegű tévedések mellett a bűnüldöző, igazságügyi szervezetek pártatlanul, politikai befolyástól mentesen működnek, ezért az MDF azt kéri: az ellenzék, ha hibát talál, jelezze, de ne támadja az intézményrendszert – hangsúlyozta Horváth Balázs.
Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a soproni népszavazás 80. évfordulójáról emlékezett meg. Hangsúlyozta: Sopron azért kapta a leghűségesebb város nevet, mert lakói úgy döntöttek: a település ne Ausztriához, hanem Magyarországhoz tartozzon.
A százezer forintos diplomás- minimálbér bevezetése mellett érvelt Kuncze Gábor (SZDSZ). Véleménye szerint az ötvenezer forintos minimálbér bevezetése összenyomja a közalkalmazotti bértáblát, és ezzel a kormány leértékeli a közszolgálatot. Hozzátette: az udvari segédmunkás ugyanannyit keres majd, mint a pedagógus vagy az orvos.
Horváth Béla kisgazda képviselő az 1998-as választások előtt, alatt és után, az SZDSZ által szerinte elkövetett pénzügyi visszaélésekről beszélt. A politikus emlékeztetett arra, hogy a mérleghamisítás, a párttörvény többszöri megsértése és a tiltott pénzintézeti tevékenység alapos gyanúját igazoló dokumentumokat jelenleg az ORFK és az APEH vizsgálja. Hozzátette: eközben az SZDSZ hallgat az ügyről, nem ad érdemi, szakmai választ. Horváth Béla felhívta a figyelmet egy napilapban megjelent közvélemény-kutatásra, amely szerint a magyar lakosság egyre korruptabb pártnak tartja az SZDSZ-t. – A kék dossziéban foglaltak ismertetését szolgáló vidéki fórumokon a legnagyobb érdeklődést a szabad demokrata vezetésű településeken tapasztalom, ahol az emberek hasonló SZDSZ-es „mutyizásokról” beszélnek helyi szinten – fogalmazott a képviselő.
Csurka István, a MIÉP elnöke az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűzre emlékezve hangsúlyozta: a Kádár János és Münnich Ferenc vezette MSZMP által elrendelt terrorcselekmény, a kegyetlen mészárlás elkövetőinek az volt a célja, hogy félelemmel borítsák el az országot, és így szerezzék meg a hatalmat. – Máig terheli a felelősség azokat, akik ennek a pártnak a vezetői voltak, és most is itt ülnek a parlamentben – fogalmazott Csurka István.
– Jó kezekben van az ország, mert azok kezében van, akik fenyegetéssel és zsarolással kényszerítették a szolgalelkű parlamenti többséget egy évvel ezelőtt arra, hogy megszavazza a kétszer egy éves költségvetést – fogalmazott Keller László (MSZP). A képviselő szerint a döntés nyomán a közpénzeket „a miniszterelnök emberei parlamenti ellenőrzés nélkül arra költhetik, amire akarják.”
Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára politikai dühkitörésnek nevezte Keller László felszólalását, és egyben köszönetét fejezte ki azoknak az ellenzéki képviselőknek is, akik akarva-akaratlanul megszavazták a zárszámadási törvényt. Megjegyezte, hogy a kétéves költségvetést pozitívan értékelte az Európai Bizottság legutóbbi, Magyarországról szóló jelentésében. Kifejtette: a zárszámadási törvény 25 milliárd forint többletforrást biztosított a Széchenyi-tervhez, ebből ötmilliárdot bérlakásépítésre, tíz- milliárdot munkahelyteremtésre, további öt-ötmilliárdot pedig a turizmus, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására.
Listás helyek a Lungo Dromnak. Várhatóan a Fidesz és a Lungo Drom még ebben az évben megköti a választási együttműködési megállapodását. Erről tegnap Pokorni Zoltán, a legnagyobb kormányzópárt elnöke beszélt, hozzátéve: a tárgyalások még folyamatban vannak. A részletekről szólva elmondta: a roma szervezet képviselőinek néhány helyet biztosítanak a párt országos listáján, a megyei listákon pedig a Lungo Drom megyei vezetői, politikusai kapnának öt-hat helyet. Pokorni Zoltán kiemelte, hogy a megállapodás nemcsak a jövő évi parlamenti választásokra szólna, hanem kiterjesztenék azt az őszi önkormányzati voksolásra is. A pártelnök szerint a megállapodás megkötése mellett szólnak az eltelt három év jó tapasztalatai is, hogy a Lungo Drom nem csak követelésekben fogalmazza meg a cigányság problémáját, a megoldás érdekében kész az együttműködésre, a felelősségvállalásra is.
Így lehet vége a háborúnak
