Egészen elcsodálkoztam, hogy milyen információkat lehet hallani a Gripenről – mondta el lapunknak Bob Mason, a Gripen International értékesítési igazgatója. – Sok olyan véleményt lehet olvasni, amelyek úgynevezett „szakértőktől” származnak, akiknek azonban nincs pontos ismeretük a témáról – tette hozzá a brit Királyi Légierő (RAF) egykori vadászpilótája. – Azt az amerikaiak is elismerik, hogy jelenleg négy negyedik generációs vadászrepülőgép létezik – az F–22-es, az Eurofighter, a Rafale és a Gripen –, és ezek közül egyedül a Gripent állították már szolgálatba. Magyarország lesz az első NATO-ország, amely negyedik generációs vadászgépekkel rendelkezik, ráadásul úgy, hogy alig két éve tagja a szövetségnek – mutatott rá.
– Semmiképpen sem akarom leértékelni sem az F–16-ost, sem a Mirage-t, fantasztikus az a fejlesztési munka, amelyet velük kapcsolatban véghez vittek az elmúlt 25 évben – fejtette ki a Gripen International értékesítési igaz-gatója. Majd hozzátette: a gond az, hogy elérték a fejlesztési lehetőségeik korlátait. Ennek bizonyítéka, hogy az amerikaiak a Joint Strike Fightert fejlesztik, hogy lecseréljék többek között az F–16-ost, a franciák pedig a Rafale-t, hogy lecseréljék a Mirage-t.
Több információ – rövidebb idő alatt
Bob Mason elmondta: mint minden negyedik generációs repülőgépnél, a Gripen pilótafülkéjét is úgy alakították ki, hogy csökkentsék a pilóta leterheltségét. A repülési és bevetési adatokról három képernyő tájékoztatja a repülőgép vezetőjét. Középen van az, amelyen a saját, illetve az ellenség helyzetét látja a térképen. Jobb oldalon helyezkedik el a radaradatok kijelzője, bal oldalon pedig az elektronikus hadviselési információk (ellenséges radarok, illetve légvédelmi ütegek) kijelzője. Mint kifejtette: az F–16 A/B-nek egy kijelzője van, a Gripennek három. A kijelzők felülete hatszor akkora, mint az F–16-oson. Ez azt jelenti, hogy a pilóta több információt kap rövidebb idő alatt, kevesebb erőfeszítéssel. Csökken a pilóta terhelése, ezzel hatékonyabb lehet a harcban – mutatott rá az értékesítési igazgató.
– A hozzászólók közül sokan figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a Gripen radarja sokkal jobb, mint az F–16-osé, hatótávolságában például körülbelül 40 százalékkal. Ez azért nagyon fontos, mert ha a pilóta elsőnek veszi észre az ellenfelet, akkor több ideje van annak eldöntésére, hogy mit is tegyen – hangsúlyozta Bob Mason. A MiG–29-esnek is messzebbre látó radarja van, mint az F–16-osnak, de a Gripen radarjának hatótávolsága a MiG– 29-esénél is nagyobb. Ezt azt jelenti, hogy a Gripen úgy tudja célba venni mind a MiG–29-est, mind az F–16-ost, hogy azok még nem is észlelik – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a másik dolog, amelyben a Gripen jelenleg egyedülálló repülőgép, az úgynevezett Gripen-adatkapcsolat-rendszer, amely a legfejlettebb a használatban lévők között. Ez a gép „szériafelszerelése”, tehát ha a magyar kormány Gripent vásárol, akkor az adatkapcsolat-rendszert is megveszi. Ez a levegőben és a földön lévő gépek között biztosítja az adatcserét, illetve a földi irányításnak is elküldi az adatokat, a radarinformációkat; az ellenséges radarok, légvédelmi ütegek helyzetét; az üzemanyagra, a fegyverzetre vonatkozó adatokat. Így például légi harcban elég egyetlen gép radarját bekapcsolni ahhoz, hogy felderítsék az ellenfelet. A többi repülőnek elég csak arra a nagyon rövid időre bekapcsolnia a radarját, amíg tüzel. Minden gép pontosan tudja, hogy ki melyik ellenségre lőtt, és kinek mennyi üzemanyaga és fegyvere maradt. Az értékesítési igazgató ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a Gripen az egyetlen repülőgép a világon, amely tudja ezt. Az új amerikai lopakodó vadászrepülőnek, az F–22-esnek is lesz ilyen rendszere, de még nincs kész.
– Nagy előnye egy ország légierejének – így a magyar légierőnek is – a megbízhatóság. A Gripen majdnem kétszer olyan megbízható, mint használatban lévő versenytársai. És ez a legutolsó F–16-os szériára is vonatkozik, nem arra a korai sorozatra, amelyre az Egyesült Államok ajánlatot tett. Ez azt jelenti, hogy az átlagos meghibásodási és javítási időt figyelembe véve egy Gripen 10 órából körülbelül nyolcat repülhet vagy repülhető, míg az F–16-os csak ötöt – vélekedik Bob Mason.
A gépek NATO-kompatibilitásáról szólva kifejtette: erősen kétli, hogy eljön az az idő, amikor az egyik tagország repülőgépeit gond nélkül fel lehet szerelni a bevetésekre egy másik tagország repülőteréről. A brit és a német légierő Tornádói külsőre teljesen egyformának tűnnek, de egyetlen dolog közös bennük: az üzemanyag. A németek és az angolok egymástól függetlenül fejlesztették tovább a típust: teljesen más fegyverrendszereket és fegyverzetet alakítottak ki. Ennek az az oka, hogy senki nem írhatja elő egy szuverén államnak, hogy milyen fegyverei legyenek. A teljes kompatibilitással egy országon belül is gondok lehetnek, az amerikai légierő és az amerikai haditengerészet teljesen más légi utántöltő rendszert használ – mutatott rá.
NATO-kompatibilitás: a három fő szempont
Hogy melyek a reális követelményei a NATO-kompatibilitásnak? Bob Mason szerint szükség van az egységes, a biztonsági előírásoknak megfelelő kommunikációra. Valamikor a jövőben mindenkinek be kell szereznie a Link 16 nevű adatátviteli rendszert. (Ez hasonló információs hálózat, mint a Gripen-adatkapcsolat-rendszer, csak más szabványok szerint működik.) A NATO-ban egyelőre azonban nem mindenkinek van Link 16-osa. Mint mondja, a hollandoknál néhány F–16-ost felszereltek vele, a brit RAF néhány gépén is van, de a Tornádó Gr. 4-esen és a Jaguáron nincs. A portugál és az olasz F– 16-osokon sincs (ezeket a gépeket csak áthidaló megoldásként használják az Eurofighterek szolgálatba állásáig). Tervezik ugyan a felszerelését, de ez idő és pénz kérdése. Bob Mason szerint a kommunikáción kívül a másik fontos kérdés az azonosítás. Mint mondta, minden ellenkező híreszteléssel szemben a Gripennek van idegen–barát azonosító rendszere, ez az úgynevezett IFF. Amire tehát a NATO-kompatibilitás szempontjából szükség van, az a biztonságos kommunikáció, a megfelelő adatátviteli rendszer és az IFF – összegezte az egykori vadászpilóta.
– Hivatalosan nem hatalmaztak fel rá, hogy beszéljek a Magyarországra érkező Gripenek felszereltségéről – közölte a Gripen International értékesítési igazgatója. Általánosságban anynyit elmondhatok, hogy a NATO-országokba exportálandó Gripeneket a szövetség követelményeinek megfelelő biztonságos rádióval (HAVEQUICK 1, 2), IFF-fel, Mode 4-es és a Link 16-os adatátviteli rendszerrel szerelik fel. Ezt csomagként kínáljuk, az ügyfélen múlik, hogy a rendelkezésre álló lehetőségekből mit választ – tette hozzá. Mint elmondta, ugyancsak a választható csomag része a GPS műholdas helymeghatározó berendezés. Tájékoztatása szerint a brit kormány tárgyalásokat folytat a svéd kormánnyal azért, hogy teljes mértékben NATO-kompatibilisek legyenek a Magyarországnak szállítandó Gripenek. – Azt is elmondhatom, hogy a brit kormány nagyon szoros kapcsolatban áll a magyarral. A magyar kormány kapott egy levelet, amelyben leszögezték, hogy a Gripenek NATO-kompatibilitása brit oldalról nem kérdéses – fogalmazott az értékesítési igazgató. Hozzátette: a svéd Gripeneket módosítani fogják, mielőtt azokat leszállítják Magyarországnak. Éppen ezért működik együtt az angol légiipari cég, a Brithis Aerospace Systems a svéd SAAB Aerospace-szel, mert az angol vállalat ismeri a NATO-szabványokat – fejtette ki Bob Mason, megerősítve ezzel a Magyar Nemzet korábbi értesülését.
Az értékesítési igazgató elmondta: a magyar kormány követelményei nem vonatkoztak a fegyverzetre. Viszont feltétel volt, hogy a gép képes legyen különböző fegyverek hordozására. A légi harcban bevethető rakéták közül – többek között – a Sidewindert és az AMRAAM-ot tudják a géphez biztosítani. Mint rámutatott, a svéd légierő egy korábbi változatát használja ezeknek a fegyvereknek, de készek a legutolsó verzió integrálására. Ez attól függ, hogy a magyar légierő melyiket választja. A földi csapásmerő fegyverzettel is ugyanez a helyzet: készek azt integrálni, amit a magyar fél meghatároz. A vadászgépekért kért összegben viszont benne van a szervizköltség is, ezt a svédek fogják fizetni. Bob Mason szerint ez olyan, mintha egy 10 évre bérelt autónál csak az autómosóra kellene költeni.
Magyar–európai fejlesztési együttműködés?
Az értékesítési igazgató elismerte, hogy az F–16-osok valóban többféle fegyver hordozására alkalmasak, azonban szerinte ez zömmel a gépek életkorának és a 25 éves fejlesztésének köszönhető. Azoknak a fegyvereknek jó részét, amelyekkel az F–16-os repül, be sem engednék a modern koalíciós akciókba. A Lockheed Martin által bemutatott választék 95 százaléka nem precíziós fegyver – fogalmazott. A Gripen – kis módosításokkal – minden precíziós fegyvert képes használni, az F–16-os pedig csak a lézervezérlésű bombát. A korábbi verziói (mint amilyenek a Magyarországnak megvételre felajánlott gépek is) nem képesek a célpontról begyűjtött információt átadni a fegyverzetnek, mert a fegyvereket rögzítő felfüggesztő szerkezet nincs összekapcsolva a vadászgép fedélzeti számítógépével – mutatott rá Bob Mason.
A svéd kormánynak már van egy technológiai fejlesztő programja a Gripen számára – hangsúlyozta a RAF egykori pilótája. A Gripen egy új gép, amelyet úgy terveztek, hogy a következő 30-40 évben is a légi harci technológia élenjárója legyen. A technológia és a fenyegetések gyorsan változnak, a program az ezeknek való megfelelésre szolgál – tette hozzá. Tájékoztatása szerint a brit, svéd, francia és német kormány alapított egy ETAP nevű európai fejlesztési programot, amely az új technológiák alkalmazási lehetőségét vizsgálja meg a negyedik generációs repülőgépeken. – A magyar kormány kétféleképpen állhat hozzá a programhoz. Nyugodtan hátradőlhet, megvárva, amíg az új technológiákat kifejlesztik. Ennek azonban mi nem örülnénk – mondta Bob Mason. – Nagyra értékeljük a magyar légierő tapasztalatát, tudását, és azt szeretnénk, ha a Gripen-csapatban együttműködnének velünk – fejtette ki. Mint fogalmazott, ez vonatkozik mind a tapasztalatgyűjtésre, mind a fejlesztésekben való konkrét együttműködésre, illetve elképzelések kidolgozására.
– Ebből a szempontból is jobb lehetőségek adódnak a Gripenek esetében, mint a régebbi vadászgépeknél, amilyen például az F–16-os. Nagyra becsülöm az amerikaiakat, de ők nem szeretik megosztani a technológiai ismereteket. Itt megvan ez a lehetőség – hívta fel a figyelmet a Gripen International értékesítési igazgatója.
Repülőidőt bérelne a kormány? A nemzetbiztonsági kabinet szeptember 10-én döntött úgy, hogy tizennégy Gripen típusú, többcélú vadászrepülőgép bérletéről kezd tárgyalásokat. A magyar légierő elavult MiG vadászgépeinek lecserélése kapcsán több típus is szóba került. A Gripen mellett legnagyobb eséllyel az amerikai kormány ajánlata szerepelt a versenyben, amely több mint húszéves F–16-os gépeket kínált. Szabó János honvédelmi miniszter és svéd kollégája november közepén írta alá az előszerződést a Gripenek bérléséről, és azóta a hírek szerint megvannak az utolsó simítások is a bérleti, illetve az ellentételezési szerződéseken. A magyar kormány soha nem tagadta, hogy elsősorban gazdasági okok miatt döntött a svéd ajánlat mellett. Információink szerint az amerikai ajánlat nem tette volna lehetővé például a teljes ellentételezést, tehát azt, hogy a gépvásárlás értékében az eladó fél befektessen vagy vásároljon Magyarországon. Az amerikai törvények szerint ugyanis ha a kormány köt fegyverszállítási szerződést egy másik kormánnyal, akkor nem lehet szó ellentételezésről. Így csak a gépek felújításáról lehetett volna tárgyalni, mert azt egy magáncég végezte volna. A svédek azt is vállalták, az ellentételezés egy 1995-ös megállapodás alapján már teljesített része nem számít bele az új ajánlatba. Információink szerint jelenleg egy olyan konstrukcióról tárgyal a magyar kormány, hogy nem a gépeket, hanem csak a repülőidőt bérelné. A szervizelési költségek így a gyártót terhelik. Nincs még megállapodás arról, hogy mi történne akkor, ha egy gép balesetet szenved, vagyis hogyan osszák meg a felelősséget az országok egymás között ebben az esetben.
béke
Így lehet vége a háborúnak
