Kihat a külső kereslet csökkenése a magyar gazdaságra. Amíg az év első negyedévében a gazdasági növekedés 4,4, addig a második negyedévben 4, a harmadikban pedig 3,7 százalék volt. Éves átlagban a növekedés 4 százalék körül lehet, amely néhány százalékponttal lehet több, de kevesebb is – mondta tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közgyűlésén. Hozzátette: ez a növekedés jelentősen meghaladja az eurózóna 1,5-1,8%-os gazdasági növekedését. Hosszú távú kilátásaink biztatók, melynek biztosítéka az ipar, a feldolgozóipar és a szolgáltatások teljesítménye.
A miniszter megjegyezte: a külföldi cégeknek nyújtott adókedvezményt – Magyarország tőkevonzó erejének fenntartása miatt – hazánk uniós csatlakozásáig fenn kell tartani, ám azt követően újabb kedvezményt már nem adnának. Varga Mihály szerint Magyarországnak magas a beruházási és tőkevonzó képessége. Az idén 1,8 milliárd euró értékű működő tőke érkezett hazánkba.
A miniszter ismertette: az infláció októberben 7,6 százalék volt, amely az elmúlt tizenöt év legalacsonyabb pénzromlási mutatója. Az is igaz azonban, hogy múlt év szeptembere és ez év májusa között az infláció „beragadt”. Ennek miértje a miniszter szerint az euró gyengélkedésében, az agrárárak növekedésében és az olajárakban keresendő. Varga Mihály hangsúlyozta: az adópolitikában a kormány alapelve a kiszámíthatóság és a stabilitás. Aláhúzta, hogy a feketegazdaság arányát sikerült visszaszorítani, s kedvezőbb a polgárok adózási morálja.
Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke elmondta: pusztán az export növelése a jövőben kevésnek tűnik, ezért a bővülés fenntartása érdekében a Széchenyi-tervet a gyáriparosok jónak tartják. Bár véleménye szerint az autópálya-építés rövid távon nem hozhat eredményt. Az elnök ugyanakkor rámutatott: a Széchenyi-tervet bővíteni kellene, mégpedig a környezetvédelem, az élelmiszer-feldolgozás és a mezőgazdasági gépgyártás területeivel.
béke
Így lehet vége a háborúnak
