Karácsonyi egyházi üzenetek

Karácsonykor országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartottak a keresztény egyházak. Az esztergomi bazilikában Paskai László által celebrált éjféli szentmisén idén először a szlovákiai Párkányból érkező hívők is részt vettek. Az egyházi szertartásokon a béke, a szeretet és a hit fontosságát hangsúlyozták.

Minden ember szívét béke töltse be, hogy megértés uralkodhasson a világon – hangsúlyozta Paskai László bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek Esztergomban, a bazilikában tartott éjféli szentmisén. – Mária jászolban hozta a világra Jézust, mivel nem volt helyük a vendégfogadó háznál – idézte Szent Lukács könyvét az érsek, s az evangéliumi mondat kapcsán a Jézus születését körülvevő külső szegénységgel szemben Mária és József lelkében, gondolataiban megnyilvánuló gazdagságot hangsúlyozta. Paskai László a misén kitért a 2001-ben az egykori királyi városban történtekre: a Szent Korona Esztergomba hozatalára, az ebből az alkalomból szervezett ünnepi szentmisére.
A Szent Adalbert-főszékesegyházban rendezett szentmisén csaknem háromezer hívő vett részt, s idén először – a Mária Valéria híd újjáépítésének köszönhetően – a szlovákiai Párkányból érkezők is ott lehettek.
– Hit nélkül kiábrándulttá válik az ember, és képtelen a tartós szeretetre – mondta Bábel Balázs kalocsai érsek a karácsonyi szentmisén. Az ezredik születésnapját ünneplő főegyházmegye érseke ünnepi homíliájában kiemelte: Jézus Krisztus születése a legnagyobb üdvtörténeti esemény volt, hiszen ezzel beteljesedett az idő, és megkezdődött az Újszövetség korszaka. Isten ugyanis már nemcsak jeleket adott, hanem Jézus Krisztuson keresztül belépett az emberek világába – hangsúlyozta Bábel Balázs. Mint fogalmazott, Jézus Krisztus a rosszakaratú emberekért, az ellenségért is imádkozott, és a bűn bocsánatát hirdette. – Amíg nem tudunk a jézusi útra lépni, a világ sorsát sem tudjuk megváltoztatni – mondta az érsek, hozzátéve: így kötődött össze az isten- és az emberszeretet parancsa. Szólt arról is: II. János Pál pápa azért hívta össze január közepére a világ vallási vezetőit Assisibe, hogy közösen imádkozzanak és dicsőítsék Istent. A kalocsai érsek szerint a vallásos embereknek a békét és a szeretetet kell képviselni. Kijelentette: mindenkinek krisztusi emberré kell válni, fel kell nőni ehhez a feladathoz. Bábel Balázs hozzátette: ne csak szóval és beszéddel szeressünk, hanem tettel, igazsággal és cselekedettel.
Kedden délelőtt karácsonyi ünnepi istentiszteletet tartottak a debreceni Református Nagytemplomban. Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról szólt, hogy a betlehemi gyermek születésével láthatóvá teszi magát az Isten. – Karácsony a mi ünnepi szokásainkban is a láthatóvá válást jelenti: akik messzire kerültek egymástól, ilyenkor igyekeznek láthatóvá válni, megmutatni, hogy itt vagyunk – mondta. A püspök emlékeztetett arra, hogy a gyülekezetek tagjai megmutatták magukat akkor is, amikor katasztrófa sújtotta embertársaiknak szükségük volt rájuk, megmozdultak, és segítettek a bajbajutottakon.
Vannak emberek most is, akik fáznak, nyomorúságban élnek, rászorulnak a segítségre – hívta fel a figyelmet a Debrecen határában lévő menekülttáborra, ahol kilencszáz ember, köztük száz gyerek él, olyanok, akik sokszor azt sem tudják, honnan jöttek, hová mennek. A karácsonyi ünnepi istentisztelet úrvacsorával fejeződött be a debreceni nagytemplomban.
Budapesten, a Bécsi kapu téri evangélikus templomban ünnepi evangélikus istentiszteletet tartottak karácsony első napján, kedden. Szebik Imre, az egyház elnök-püspöke igehirdetésében az író Márai Sándor szavait idézte, amely szerint az ünnep az élet rangja és felsőbb értelme. Karácsonyról szólva arról beszélt, hogy a fény megszületett azon a betlehemi éjszakán, de a sötétség nem tűnt el a világból. – Az elszabadult gonosz indulatok, az önző szándékok, a kemény szavak, a kegyetlen konkurenciaharcok azt mutatják, hogy körülöttünk nemcsak a karácsony fénye ragyog, hanem a sötétség is jelen van: háború dúl, ártatlan emberek halnak meg, és feszültségek jellemzik a világot – mondta. A püspök szerint sokan félnek az ünnepektől, mert ezek sűrítve jelenítik meg, hogy bennük mennyi belső vívódás, mennyi elégedetlenség lakozik mások hitével szemben.
– Amíg a vallások között nincs megbékélés, amíg köztük nincs tolerancia és párbeszéd, addig nehéz elképzelni, hogy népek és kultúrák között megbékélés legyen – hívta fel a figyelmet.