Ha a szemészeti szakvizsgálat indokolja, vagy ha a munkavállaló szemüvege, kontaktlencséje a képernyő előtti munkavégzéshez nem felel meg, akkor a munkáltatónak kötelessége számára megfelelő szemüveget biztosítani. A költségek a dolgozót nem terhelhetik – ezt egy 1999-es egészségügyi miniszteri rendelet mondja ki. A részletekről külön jogszabályt kellett volna alkotni 2001. január 1-jéig. A rendelkezés vonatkozna a legtöbb munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább négy órán át rendszeresen képernyős eszközt használ. A rendelet szerint 2001. december 31-től kellene a munkáltatónak biztosítania a szemüveget.
Az Egészségügyi Minisztérium azonban arról küldött jogszabály-módosító javaslatot az OMT munkavédelmi bizottságában helyet foglaló szervezeteknek, hogy ez a rendelkezés nem lép életbe 2002-ben. Az indoklás szerint a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg nem minősülhet egyéni védőeszköznek. Ekkor pedig csak egy konkrét törvénnyel lehetne a munkáltatót annak biztosítására kötelezni, ilyen törvény azonban nincs. Gyógyászati segédeszközként sem lehet finanszírozni az Egészségügyi Alap terhére, hiszen annak százszázalékos támogatásához szintén törvényt kellene módosítani, ám erre jövőre nincs lehetőség és fedezet.
Borhidi Gábor, az OMT munkavédelmi bizottsága munkavállalói oldalának ügyvivője elmondta: két év állt rendelkezésre arra, hogy a finanszírozási hátteret kidolgozzák a minisztériumban. Ez nem történt meg, sőt még legalább egy évvel el akarják odázni egy olyan rendelkezés bevezetését, amely az Európai Unióban régóta természetes. Elfogadhatatlan a munkavállalóknak, hogy a minisztérium úgy vélekedik: romoljék csak még egy évig a képernyő előtt dolgozók látása. A bevezetés határidejeként legfeljebb 2002. április 1-jét tudják elfogadni.
origo.hu
Éhbérért kényszerített munkára embereket egy román banda Budapesten, a TEK is kivonult
