Grespik László szerint a legutóbb nagy vihart kavart, Fehér karácsony elnevezésű zenei rendezvény betiltásával kapcsolatos megállapítása csak egy, a majdnem háromszáz észrevétele közül. – Itt sincsen másról szó, mint hogy teljesítettem azt a kötelességemet, amelyet előírtak az önkormányzati törvényben. A főpolgármesternek nem volt jogi lehetősége ahhoz, hogy betiltson egy koncertet, s miután a Fővárosi Közgyűlés egyik frakciója törvényességi észrevételt kért tőlem, én nem mérlegelhettem, kötelességem volt megvizsgálni az ügyet, s felhívni a figyelmet a jogtalanságra. – Önkormányzati döntések felfüggesztésére azonban nincsen jogköröm. A törvény szerint egyedül csak abban az esetben akadályozhatom meg egy határozat végrehajtását, amenynyiben az súlyosan sérti a közérdeket, s kérelmemre a bíróság is így dönt – mondta a hivatalvezető. Hangsúlyozta azonban, hogy a jelenlegi kormányzat tervei között szerepel az önkormányzati törvény módosítása, amelynek szakmai előkészületi munkája már gőzerővel folyik. A közigazgatási hivatalok vezetőinek jogkörét megerősítenék, a tervek szerint a jövőben akár egy önkormányzati rendelet végrehajtását is felfüggeszthetnék bírósági döntés nélkül is – tette hozzá Grespik László, aki a hazai jogbiztonság érdekében rendkívül nagy előrelépésnek tartaná, ha megvalósulnának a kabinet elképzelései. Közölte azt is, hogy bevezetnék az úgynevezett aktuspótlás intézményét is, amely arra adna jogot a hivatalvezetőknek, hogy rendeletet alkossanak, amennyiben bizonyos fontos kérdésekben elmulasztaná azt az önkormányzat.
Földvári Béla, a törvényességi ellenőrzési főosztály vezetője arról beszélt lapunknak, hogy a budapesti helyhatóságoknál elkövetett tipikus törvénysértéseknek nevezhető az önkormányzati hatáskör túllépése és a a feladatkörükbe nem tartozó döntések meghozatala.
Ennek egyik példája, amikor egy polgármester vagy egy bizottság az önkormányzati érdekre hivatkozva hoz olyan határozatot, amelyet csak a képviselő-testület alkothatna meg. Az önkormányzati bérlakások elidegenítése kapcsán ez több esetben is megmutatkozott – közölte Földvári Béla. Kérdésünkre kijelentette: hozzávetőleg egy-két százalékban fordul elő, hogy az önkormányzatok nem veszik figyelembe a közigazgatási hivatal észrevételeit, ilyenkor, ha rendeletről van szó, Alkotmánybírósághoz, ha pedig határozatokról, bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Grespik László a választásokkal kapcsolatban úgy vélekedett: szerencsés lenne megfontolni az országgyűlési, illetve önkormányzati választások egy időben való megtartását. Véleménye szerint ugyanis egy kormányzat életében az első fél év a legneuralgikusabb időszak, ilyenkor szokták meghozni a legkényesebb döntéseket, amelyek nagyban befolyásolják a pártszimpátiák alakulását az őszi helyhatósági választásokig.
A Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője úgy látja: jelenleg túl nagy az ellenségeskedés a hatalmi ágak között – a sajtó tevékenységének is köszönhetően –, és ezt csökkenteni lehetne azzal, ha kiegyensúlyozottabbak lennének az erőviszonyok a parlamentben és az önkormányzatokban. Ezen felül anyagilag is takarékosabb lenne a két választás együttes megrendezése – tette hozzá. A külföldiek ingatlanszerzéséről szólva kifejtette: legutóbb december 4-én utasította el a bíróság egy idegen állampolgárságú személy keresetét, s adott helyt a hivatalvezetői döntés jogosságának. Mint fogalmazott: a földtörvény „adja” a közigazgatási hivatalvezetők hatáskörébe a külföldiek ingatlanszerzésének elbírálását. Hangsúlyozta: több milliárd forintot tesz ki az eddig általa elutasított ingatlanszerződések lakásainak értéke.
– Amíg én vagyok a hivatalvezető – országok közötti viszonossági szerződés hiányában –, csak indokolt esetben vásárolhatnak külföldiek ingatlanokat. Az elsődleges feladatom a magyar közérdek érvényesítése – mondta.
origo.hu
Orbán Viktor Varga Mihályt jelölte a jegybank élére
