Székfoglaló a panteonban

Ludwig Emil
2001. 12. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Él köztünk egy huncut öregúr, a József körút jobbik felén lévő nagy bérházban, kis híján a Pál utcai fiúk egykori grundjának helyén. Szinte hihetetlen, de alig négy évvel azután látta meg a napvilágot, hogy megjelent a szomszéd házban élt Molnár Ferenc leghíresebb regénye. Zórád Ernő festő- és rajzolóművész – mert őróla van szó –, túl a kilencvenen is újabb terveken töri a fejét, pedig meglehetős életművet tudhat maga mögött. Miközben saját régi hangfelvételei kiadatásán ügyködik, a régi Tabán kocsmai-kávéházi slágerkincsének megörökítése céljából a minap megjelent legújabb könyve.
Kalandozások egy régi fiákeren – ezt a címet adta neki, és rajzolta meg jellegzetes, kalligrafikus betűivel a szerző, majd tíz fejezetben összefoglalta hét évtizedes pályafutása legfontosabb témáit. Életem tartalomjegyzéke – nyújtja át Ernő bácsi a csinos, keményfedelű, krétázott papírra nyomott könyvet, amelyet jó százharminc képes oldal gazdagít. Többségük színes, köztük a híres tabáni részletek, a Krúdy-illusztrációk, vadászjelenetek és kocsmai enteriőrök, a boldog békeidők frivol hölgyeményei, a Csász. és Kir. lovasvilág emlékei és a Family hotel képregényváltozata, Zórád művészetének legvitatottabb, de talán a legtöbbünk által ismert s szeretett műfaja.
De bekerültek a rezümébe a Toldi 1961. évi Helikon-kiadásának romantikus rajzai és a mester önéletrajzi munkájának, Az egy vándorfestő ifjúságainak illusztrációi is. És végre sokak számára hozzáférhetővé lettek, a könyv révén otthonunkban tarthatók a Kis magyar Irodalmi Panteon lapjai, a művész legkedvesebb darabjai. „Z. E. talán ezzel a sorozattal mond ellent legmarkánsabban azoknak a skatulyáknak, amelyekbe élete során a rosszindulatú szakmai elit belekényszerítette (képregényrajzoló, giccsőr). E képek fényes bizonyságul szolgálnak arra nézvést, hogyan lehet a képi megformálás eszközeivel művészien ábrázolni egy-egy író-költő szellemiségét, egyéniségét” – írja a kötetet szerkesztő Verő László. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy a képregény, amelynek kétségkívül a legsokoldalúbb és legsikeresebb magyar művelője Zórád Ernő, reményeink szerint hamarosan és látványosan elfoglalja méltó helyét a grafikus művészetek panteonjában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.