Él köztünk egy huncut öregúr, a József körút jobbik felén lévő nagy bérházban, kis híján a Pál utcai fiúk egykori grundjának helyén. Szinte hihetetlen, de alig négy évvel azután látta meg a napvilágot, hogy megjelent a szomszéd házban élt Molnár Ferenc leghíresebb regénye. Zórád Ernő festő- és rajzolóművész – mert őróla van szó –, túl a kilencvenen is újabb terveken töri a fejét, pedig meglehetős életművet tudhat maga mögött. Miközben saját régi hangfelvételei kiadatásán ügyködik, a régi Tabán kocsmai-kávéházi slágerkincsének megörökítése céljából a minap megjelent legújabb könyve.
Kalandozások egy régi fiákeren – ezt a címet adta neki, és rajzolta meg jellegzetes, kalligrafikus betűivel a szerző, majd tíz fejezetben összefoglalta hét évtizedes pályafutása legfontosabb témáit. Életem tartalomjegyzéke – nyújtja át Ernő bácsi a csinos, keményfedelű, krétázott papírra nyomott könyvet, amelyet jó százharminc képes oldal gazdagít. Többségük színes, köztük a híres tabáni részletek, a Krúdy-illusztrációk, vadászjelenetek és kocsmai enteriőrök, a boldog békeidők frivol hölgyeményei, a Csász. és Kir. lovasvilág emlékei és a Family hotel képregényváltozata, Zórád művészetének legvitatottabb, de talán a legtöbbünk által ismert s szeretett műfaja.
De bekerültek a rezümébe a Toldi 1961. évi Helikon-kiadásának romantikus rajzai és a mester önéletrajzi munkájának, Az egy vándorfestő ifjúságainak illusztrációi is. És végre sokak számára hozzáférhetővé lettek, a könyv révén otthonunkban tarthatók a Kis magyar Irodalmi Panteon lapjai, a művész legkedvesebb darabjai. „Z. E. talán ezzel a sorozattal mond ellent legmarkánsabban azoknak a skatulyáknak, amelyekbe élete során a rosszindulatú szakmai elit belekényszerítette (képregényrajzoló, giccsőr). E képek fényes bizonyságul szolgálnak arra nézvést, hogyan lehet a képi megformálás eszközeivel művészien ábrázolni egy-egy író-költő szellemiségét, egyéniségét” – írja a kötetet szerkesztő Verő László. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy a képregény, amelynek kétségkívül a legsokoldalúbb és legsikeresebb magyar művelője Zórád Ernő, reményeink szerint hamarosan és látványosan elfoglalja méltó helyét a grafikus művészetek panteonjában.
Így lehet vége a háborúnak
