A minőség fő letéteményese a korábbi gyakorlatnak megfelelően a vállalkozó. A Magyar Autópálya-építő Konzorcium – amelynek mindkét tagja, a Vegyépszer Rt. és a Betonút Rt. is rendelkezik az ISO 9000 és ISO 14000 minősítéssel – két szervezetet bízott meg a napi mintavételi és laboratóriumi munkák elvégzésével: a Budapesti Műszaki Egyetem és a Sztrádateszt Kft. a Nemzeti Akkreditációs Testület minősítését tudhatja magáénak. Az így kialakult rendszert a megbízó, az NA Rt. is ellenőrizni kívánja, így ezt a munkát az Általános Mérnök Iroda (ÁMI) Kft. szakembereire bízta. Az ÁMI szakemberei minden munkánál jelen vannak, és folyamatos ellenőrzéssel információkat szolgáltatnak a megbízónak. A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Rt., az ÉMI Kht. és a TLI Kft. segíti az ÁMI munkáját, szintén folyamatos mintavétellel és laboratóriumi ellenőrzéssel.
A mindennapi munkát a műszaki ellenőrök az ÁMI által jóváhagyott minőségi mintavételi tervek alapján ellenőrzik, és ez alapján adnak engedélyt a különböző munkafolyamatok elvégzésére. Az ellenőrző mérnöknek teljhatalma van az autópálya-építések minőség-ellenőrzési rendszerében. Bármikor leállíthatja a munkát és utasíthatja a kivitelezőt, hogy végezze el újból a feladatot.
Az ÁMI szakemberei valamenynyi projekten jelen vannak – mintegy hatvan ember naponta, folyamatosan ellenőrzi a munkát –, fő feladatuk annak elősegítése, hogy a minőségi és a mennyiségi munkát egyidejűleg végezzék el a vállalkozók. Hasonló feladatot lát el a három független minőség-ellenőrző intézet, a KTI, az ÉMI és a TLI. Amennyiben munkájuk közben rendellenességet tapasztalnak, a mérnököt tájékoztatják, emellett minden hónapban jelentést készítenek az NA Rt. számára.
– A KTI tavaly novembere óta vesz részt a munkálatokban az NA Rt. megbízása alapján – nyilatkozta Gáspár László tudományos igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. – Abban az esetben, ha a minőség-ellenőrző szakemberek részéről nem lenne rendszeres a munka, az egyes elemek befejezetlensége, hibái miatt jelentős kár érné a nemzetgazdaságot, és ebből az autósoknak is sok kellemetlensége származna. Amennyiben például a töltések építésénél követnek el hibákat a megbízott vállalkozók, néhány év vagy akár hónap használat után az egész pályaszerkezetet szét kellene bontani, ami közlekedési problémákkal jár, és tetemes anyagi veszteséget okoz az építtetőnek. Ha a minőségellenőrök időben észreveszik a hibát, a vállalkozónak a saját költségére azonnal ki kell javítania, de később a rendeltetésének megfelelően üzemelhet az út – mondta a szakember.
Amint a vállalkozó teljesít egy feladatot – például talajtömörítés –, a következő munkafázist csak akkor lehet megkezdeni, ha a mérnöktől írásbeli, úgynevezett eltakarási engedélyt kap. Ezt a független szakértők, illetve a laboratóriumok aktív közreműködésével kapja meg a vállalkozó. Gáspár László szerint az, hogy magyar, köztük kis- és középvállalkozók építik az autópályákat, rendkívüli jelentőségű, de kezdetben kockázata is volt. Rendkívül előnyös ez a folyamat, mivel a magyar cégek megerősödnek, munkához jutnak, másrészt egy adott régióban – például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – a piaci viszonyokhoz képest olcsóbban vállalják a feladatot, amit megfelelő ellenőrzési rendszerben kitűnően elvégeznek. Elismerte ugyanakkor, hogy azok az alvállalkozók, akik első ízben vettek részt autópálya-építésben, sokkal nagyobb odafigyelést igényelnek.
Kezdetben minden nyolcadik-tizedik alvállalkozó esetében tapasztalták, hogy a cége nem készült fel megfelelően, és a munkatempóval is gondok adódtak. A vállalkozók zöme azonban tudomásul veszi, hogy mik az elvárások. Az ellenőrzésben részt vevő cégek munkája, így a KTI-é is, az első kapavágás előtt kezdődik. A kivitelező cégek a szerződés megkötését követően ugyanis a laboratóriumokban alkalmassági vizsgálatokat végeznek – főként a felhasználandó anyagok körében – és ezek alapján dokumentációkat készítenek. Ezek a dokumentumok a megbízóhoz és a minőség-ellenőrzésben részt vevő cégek mindegyikéhez eljutnak.
A helyszínen rendszeresen tartanak úgynevezett kooperációs értekezleteket, ahol a vállalkozó és az ellenőrzésben részt vevő szervek egyeztetnek. Mivel a cégek önállóan készítik jelentéseiket a munkálatok közben, a kéthetente megrendezett koordinációs értekezleteken egyeztetik az eredményeket. A cégek a hibák jelentőségét is rangsorolják. Mint azt Gáspár László elmondta, azokról a hibákról, amelyek a megadott értékektől a legkisebb mértékben is eltérnek, jegyzőkönyvet készítenek, és csatolják ahhoz a jelentéshez, amelyet az NA Rt.-hez havonta elküldenek. Ha a vállalkozó olyan hibát követ el, amelyet azonnal korrigálni kell, tájékoztatják az ÁMI képviselőit, aki teljhatalmával élve megteszi a szükséges lépéseket, súlyosabb esetben a megbízót is tájékoztatják.
A töltések építésénel az ellenőrző szervek részére komoly problémát jelent és nagy odafigyelést igényel, hogy a töltéshez nem egy, hanem több anyaglelő helyről szállítják az építőanyagot. Az intézet egyik feladata, hogy a vállalkozó által kijelölt anyaglelő hely talajából mintát vegyen, s eldöntse, hogy egy adott bánya anyaga alkalmas-e az adott célú felhasználásra. Néha előfordul az is, hogy néhány nap elteltével ugyanabból a bányából nem ugyanolyan minőségű anyag kerül a munkaterületre. Abban az esetben, ha nem jelentékeny az eltérés, a minőségellenőrök még elfogadják, végső esetben más lelőhelyről származó anyaggal pótolják. A legfontosabb, hogy a töltés teherbíró legyen, a rá kerülő pályaszerkezetek és a gépjárműforgalom terhe alatt ne mozduljon el.
Az autópálya-építés közben felmerült minőségi problémákról szólva Gáspár László elmondta: az M3-as mentén kezdetben nem minden esetben szállítottak jó minőségű földet a vállalkozók, a töltés építésénél némelyik gyakorlatlansága is problémát jelentett. Ezeket a gondokat később orvosolták, az M3-as töltése ma több mint hatmillió köbméter, jó minőségű építőanyagot tartalmaz, és az elvégzett munka minősége is megfelelő. Ugyancsak problémák adódtak az aszfaltozás közben: az anyag összetétele nem volt minden esetben megfelelő, de a korrekciók azonnal megtörténtek.
– Az autópálya rézsűivel közel sincs olyan nagy probléma, mint azt a híradásokban néha hallani lehet – tette hozzá Gáspár László. A töltések ugyanis az előírtnál körülbelül egy méterrel szélesebbre épülnek, miután a hengerek csak ilyen távolságra tudják leborulás nélkül megközelíteni a rézsű szélét. A végleges rézsű kialakítása céljából ezt a laza anyagot az építők kotróval felszedik, a töltés tetején elterítik és betömörítik. – Amíg a rézsű nincs kész, és nincs kiépítve a teljes vízelvezető rendszer, ki van téve az időjárás viszontagságainak, és így munka közben sok esetben pótolni kell a kimosódott szakaszokat. Ez az állapot nem jó, de könnyen javítható. A hozzá nem értők számára ez ijesztő lehet, de az autópálya ellenőrei kezelni tudják ezt.
Gáspár László a beruházásokkal kapcsolatban szólt arról, hogy megalapozatlanok azok a kijelentések, amelyek szerint az autópályákat azok a cégek építik, amelyek nem értenek hozzá, és sokkal rosszabb minőségben adják át az egyes szakaszokat, mint néhány évvel ezelőtt. Némelyik vállalkozó nem végzi tökéletesen a munkáját, a hibákat azonban mindig kijavítják. Az M7-esnél különlegesen nehéz munkát végeztek a kivitelezők, hiszen régi autópályát kellett felújítani, ami bizonyos szempontból nehezebb, mint újat építeni. Az M7-es Balaton felé vezető pályáján nem szedték fel a betonburkolatot, hanem összedarabolták, és arra helyezték el a tizenkét centiméter vastagságú aszfaltburkolatot. Éppen azért, mert viszonylag vékony az aszfalt, műszakilag kifogástalan munkát kellett végezni. A 73 kilométeres szakaszon az aszfaltszőnyeg leterítése után két olyan rövid szakasz volt, amit ki kellett javítani, ugyanis 140 kilométeres sebességnél egyenetlennek tűnt.
A fővállalkozók a legkorszerűbb gépparkkal dolgoznak, ezért kicsi a hibalehetőség. Ezek a gépek képesek arra, hogy a legsimább felületű aszfaltréteget hozzák létre. A minőség pénzbe kerül, mint ahogy a munka ellenőrzése is. Ez biztosítja ugyanakkor, hogy az autópályák a rendeltetésük szerint hosszú évekig megfeleljenek a fokozott forgalmi igényeknek.
Így lehet vége a háborúnak
