Újabb utak épülnek

A hazai gyorsforgalmiút-fejlesztéseket bonyolító Nemzeti Autópálya (NA) Rt. előtt jövőre is komoly feladatok állnak, hiszen az újabb sztrádák építése mellett 38 helyszínen a közutakat is fejlesztenie kell a cégnek. Haraszti Lászlót idén novemberben nevezték ki az NA Rt. élére, lapunk az eddig elvégzett munkákról és a jövő évi beruházásokról kérdezte a vezérigazgatót.

Az NA Rt.-nek jelenleg 134 mil-liárd forintnyi szerződése van, vagyis ilyen értékű munkára adtak eddig megbízást a Magyar Autópálya-építő Konzorciumnak (MAK) és a Magyar Hídépítő Konzorciumnak (MHK). A hideg idő beálltával jó három hónapig szünetelnek az építkezések. Milyen munkát hagytak maguk mögött az NA Rt.-vel szerződésben álló cégek?
– Mind a három projekt esetében – az M3-as, az M7-es és az
M9-es autópályák és a hozzájuk kapcsolódó folyami hidak építésekor – eddig az eredeti megállapodás szerint teljesítették feladatukat a vállalkozók. Nyugodtan állíthatom, hogy a korábban meghatározott határidők tarthatók, és a minőséggel sem lesznek problámák. Év elején az időjárás egy kissé megtréfálta az útépítőket, az ezáltal okozott néhány hetes elmaradást azonban valamennyi munkaterületen sikerült ledolgozniuk. Az M3-ason Füzesabony és Polgár között, mi-előtt a MAK hozzákezdett volna a téliesítéshez, hetvenszázalékos készültségi szintet értek el, az MHK munkatársai pedig az autópályához tartozó Tisza-híd mindkét, ezertonnás elemét a pillérekre helyezték. Nagy feladat volt az M7-es autópálya felújítása, egy-egy szakaszon nehezebb dolguk volt a kivitelezőknek, mintha új sztrádát kellett volna építeniük. A MAK 2002. április 30-i határidőre vállalta az M7-es átépítését Érdtől Zamárdiig, előteljesítés formájában ugyanakkor november 30-án megnyitották a forgalom előtt a Balatonaligáig tartó 73 kilométer hosszú, felújított szakaszt. A kivitelezők kitűnő minőségű munkát végeztek, így semmissé váltak az építkezések alatt oly gyakran hangoztatott nézetek, amelyek az NA Rt.-vel szerződésben lévő vállalkozók munkáját minősítették. Megfelelő ütemben halad az M9-es építése is, az idei terveket mind a szekszárdi Duna-hídnál, mind az autóútnál megvalósították a kivitelező cégek. A három beruházásnál idén nagyjából százmilliárd forint értékű munkát végeztek el.
– Jövőre az M3-ast Polgárig, az M7-est Zamárdiig kell megépíteniük a konzorciumoknak, az M9-es autóút és a szekszárdi Duna-híd 2003 júliusára készül el. Ezeken kívül 2002-ben hol lesznek újabb autópályaépítések?
– Április végén, május elején kezdi meg a MAK az M7-es Budapest felé vezető pályájának a felújítását. Erről már megállapodtunk a konzorciummal, az NA Rt. igazgatósága és a felügyelőbizottság is elfogadta, a napokban a szerződést is aláírjuk. Jövőre megkezdődik az M7-es építése Letenye és Tornyiszentmiklós között, április 30-a után pedig elindulnak a munkagépek a Balaton déli partján is. Polgár térségében az M3-as autópálya folytatásaként újabb szakasz építése kezdődik meg Debrecen és Nyíregyháza felé. Emőd és Miskolc között az M30-as beruházáshoz látnak hozzá, így 2003-ban a borsodi megyeszékhelyet is autópályán lehet majd elérni. Az említett munkákra szintén január első napjaiban kötünk szerződést a MAK-kal.
– A kormány által a közelmúltban elfogadott gazdaságélénkítő csomagban jelentős mértékű közútbővítés is szerepel, ezzel a feladattal az NA Rt.-t bízták meg. Az autópálya-beruházások mellett hol bővítik a közúti hálózatot hazánkban?
– A jövő év elejétől az NA Rt. szervezésében 38 helyen bővítik a kivitelező cégek a közúthálózatot. A munka során településeket elkerülő utakat, kapaszkodósávokat építenek, és ahol a forgalmi igények megkövetelik, ott négysávosra bővítik az útszakaszt. Mindent egybevetve: 147 kilométernyi hálózatfejlesztés kezdődik el 2002-ben. Tizenöt területen, összesen 55 kilométeres szakaszon bővítik a közutakat, huszonhárom új – 91 kilométer hosszú – elkerülő út építéséért lesz felelős az NA Rt. A program három-négy év alatt valósul meg és százmilliárd forintba kerül. Elkerülő út lesz például Győr, Szombathely, Sárvár, Pápa, Zalaegerszeg, Abony, Székesfehérvár, Dorog, Dunaföldvár, Barcs, Békéscsaba, Pécs, Debrecen és Kiskunfélegyháza mellett. Jövőre a megfelelő és gyors kivitelezésért a főváros környékén, Lébényben, Szekszárdon, Székesfehérváron és Békéscsabán nyit irodát az NA Rt.
– Decemberben tizenegy hazai bankkal 180 milliárd forint összegű hitelről kötött megállapodást az NA Rt. Milyen munkák elvégzésére lesz elegendő ez a pénz?
– A hitelről mindenképpen el kell mondanom, hogy egyszerre ennyi pénzt még nem nyújtottak magyar bankok hazai nagyvállalat számára. A hitel futamideje 15 év, az NA Rt.-nek három és fél év múlva kell elkezdenie az első részlet törlesztését. A pénzhez négy részletben, 2002. december 31-ig juthatunk hozzá, az első negyvenmilliárdot a napokban felvette a cég. Ebből 26 milliárdot az áthidaló kölcsönök kifizetésére fordítottunk, 12 milliárdot pedig a konzorciumok fővállalkozóinak juttattunk, így az idei kifizetéseket teljesítettük. A fennmaradó kétmilliárdot a jövő évben esedékes beruházások előkészítéséhez használjuk. Jövőre további 120 milliárdot hívhatunk le, ez az összeg az első háromnegyed év beruházásait mindenképpen fedezi.
– Az állami kezelésű autópályákon január 1-jétől 3,8 százalékkal emelkednek a díjak. Elegendőnek tartják ezt a díjemelkedést?
– Idén várhatóan tízmilliárd forintos bevétel kerül az eladott matricák után az Állami Autópálya-kezelő Rt.-hez. A jövő évben azt szeretnénk elérni, hogy a bevétel legalább az infláció mértékével emelkedjen, ami teljesíthető elképzelés.
– Az autópálya-kapukat év végéig lebontják, azt követően elektronikus rendszer ellenőrzi az autósokat. Véleménye szerint az elektronikus térfigyelők üzembe helyezésével nem esik el jelentős bevételtől az autópálya-társaság?
– Úgy gondolom, hogy az M1-esre, az M3-asra, majd később az M7-esre kihelyezendő díjellenőrző pontok és a mobil egységek mindenféle szempontból helyettesítik majd a kapukat. Két díjellenőrző pont felállítása folyamatban van Mosonmagyaróváron és Gödöllőn, emellett két mobil egység végzi majd a mindennapos ellenőrzést az autópályákon. Valamennyi díjellenőrző rendszer üzemképes lesz január 1-jétől. Ezeket már összekötöttük a matricákat értékesítő helyekkel és a Belügyminisztérium rendszereivel is. A lényeg, hogy ha a gépkocsitulajdonos megvásárolja a matricát, attól a pillanattól kezdve a jármű a rendszám alapján azonosítható lesz, a kamerák segítségével pedig meg lehet állapítani, kik azok, akik nem fizették meg az úthasználati díjat. Az adatokat a cég természetesen bizalmasan kezeli. Az új rendszert később nemcsak díjellenőrzésre lehet használni, a rendőrségnek is segítséget nyújt a lopott autók helyének felderítésénél.
– Az autópályák építéséhez számtalan hatósági engedélyt kell beszerezni és különböző eljárásokat elvégezni, sok esetben a tényleges útépítés kevesebb időt vesz igénybe, mint maga az előkészítés. Ezek a körülmények mennyiben hátráltatják a tervezett autópálya-építéseket?
– Valóban számos probléma merült fel eddig is a különböző szakhatósági engedélyek kapcsán, jó példa erre az M7-es autópálya, ahol Szántód–Kőröshegy térségét érintően kilenc évig tartott a vita, és ma is jelentős nehézségekkel kell szembenéznünk az M0-s nyomvonalánál. Ennek ellenére úgy gondolom, ha az anyagi források megvannak egy autópálya építésekor, abban az esetben felgyorsulnak az előkészítési folyamatok is. Az elmúlt években merész tervek születtek, ám mindeddig soha nem volt akkora mennyiségű pénz a fejlesztésekre, mint most. A rendelkezésre álló idő kényelmessé tette az érdekelt feleket, anyagiak hiányában lehetőség nyílt arra, hogy egyszerre több oldalról megvilágítsák a problémákat és alkalomadtán erről vitát nyissanak.