A központ tíztagú orvoscsoportja csaknem nyolcórás drámai küzdelmet folytatott azért, hogy újraindítsa annak a 24 éves egyetemistának a szívét, aki a közelmúltban belegázolt a jeges Tisza vizébe. Csak ötven perc után tudták kimenteni, így a testhőmérséklete huszonöt fokra csökkent. A mentőeljárásról a központ vezetője, dr. Bogáts Gábor számolt be, aki elmondta, ez a beavatkozás azokban az országokban fordul elő sűrűn, ahol a lavina alól mentik ki a félig megfagyott embereket. A módszert a nyolcvanas évek végén fejlesztették ki Európában, és azon az elven alapul, hogy a szívműtéteknél használatos szív-tüdő gép nemcsak hűteni, hanem melegíteni is tudja a vért. Nos, a szerencsétlenül járt szegedi fiatalemberrel is ez történt, először szívmasszázzsal két órán keresztül az intenzív osztályon próbálkoztak az újraélesztésével.
Miután ez nem járt sikerrel, átvitték a szívcentrumba, ahol a szív-tüdő készülékkel négy órán át fokozatosan melegítették vérét. Ekkor normalizálódott a test motorjának elektromos tevékenysége, újra működni kezdett a szíve. A gépet hat és fél óra után állították le, a fiatalember szíve ezután fél órán át dobogott. Ám a lehűlés következtében a szívizomzat olyan károsodást szenvedett, hogy harminc perc után önállóan nem tudta a keringést fenntartani. Másféle beavatkozásra már nem volt lehetőség, az orvostudomány eszközei kimerültek. Bogáts főorvos szerint fokozatosan tizenöt Celsius-fokra is le szokták hűteni a vért, persze ebben az esetben ügyelnek arra, hogy ne legyen károsodás.
A szegedi szívsebészeti központ 2001-ben 820 szívműtétet végzett, csaknem kétszer annyit, mint két évvel korábban.
Tusk nem akar budapesti békecsúcsot
