Békeidő az Ostrom utcában

2002. 01. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyot fordult a világ. Igaz, már jócskán az elmúlt évszázad homályába vész, mégis máig velünk élő történelem, hogy 1945 fagyos telén az oroszok hetekig ostromolták a budai Várat. Szegény közkatonák, akiket egy falat fekete kenyérrel és langyos vízbe dobott kockacukorral küldtek harcba, sok olyasmit itt láttak először életükben, ami a világ szerencsésebbik felén a hétköznapi élet természetes velejárója volt. Ha e félállati sorban tartott „felszabadítók” – egy képzeletbeli időjáték által – betoppannának az Ostrom utcában lévő Arany Kaviár nevű orosz étterembe, bizton azt hihetnék: egyenesen a pravoszláv paradicsomba érkeztek.
Efféle vendégek manapság szerencsére nem zavarják meg a vacsorát. A tágasnak aligha mondható hely berendezésével és a terítékkel igyekszik nagyobbnak látszani: a kárpitozott, sötét tölgyfapadok oromzatán szépen faragott Szent Korona díszeleg, a hófehér damaszt abroszon elegáns szerviett, választékos evőeszközök és pohárkészletek nyugtatnak meg. Professzionális étteremhez van szerencsénk.
A figyelmes és szakszerű felszolgálás ezek után természetes. Csalódást csak az okozhatna, hogy sem „szovjet”, sem orosz pezsgőt nem tartanak, hamar kiderül azonban a régen sejtett igazság, miszerint az a minőség nem is való ilyen helyre. A világválságon a jó öreg Hungária segít át. A középhalkan szóló, jó orosz zené mellé már az előétel előtt is zakuszkival – türelemfalatkákkal – kedveskednek. Fokhagymás fűszervaj és olajosan pácolt heringfilé érkezik, forró barna cipócskával. Az előételként rendelt kaviáros-halas pelmenyi, pikáns joghurtöntettel remek. A klasszikus orosz levesek – borscs, szcsí, szoljanka – közül az utóbbit választjuk, és aligha csak a szerencsének köszönhetően kapunk zöld és fekete olivával, citrommal és fűszerekkel gazdagon ízesített, tartalmas húslevest a fedeles cserépcsuporban. A főszerepre szánt halétel és húsos fogás szintén jelesre vizsgázik: az omlósra sütött lazachering filén megint csak ott piroslik a nagy szemű orosz kaviár. A grillezett zöldségköret is olyan, amilyennek lennie kell. A bárány-, sertés- és bélszínsaslikot egy kalap alá, pontosabban egy nyársra fűzve vesszük, és jól járunk. A húsok kitűnően vannak előkészítve és megsütve, a szaftos köretet sült paradicsom, paprika, gombafej és padlizsán gazdagítja.
A desszertek listáján KGB-kehely is szerepel, ezt hazafias meggondolásból inkább mellőzzük. A pincérnő ajánlataként megszívlelt diós-mézes palacsinta és a míves grillázskosárkába töltött amarettóval megöntözött gyümölcsös csokifagylalt messzi túlmutat a nagy Oroszország valóságos és képzeletbeli határain. Nem tudni, hogy ez is Szásának, az étterem konyhafőnökének műve-e, vagy a mestercukrászé, de beírhat magának egy nagy ötöst. Az Arany Kaviár borkínálata szintén: a legjobb nevű magyar termelők képviselik magukat palackjaikkal az orosz vendéglőben. Barátsággal, ahogyan békeidőben illik.
PRIVÁT ÚR

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.