A kutatók a Harvard Egyetemen rátaláltak egy PPARgamma nevű génre, amely fontos szerepet játszik a zsírsejtek kialakulásában. A felfedezés kapcsán született elmélet szerint, ha a zsírsejtképződés kétlépcsős folyamatát sikerül megszakítani az emberi testben, a pá-ciensek vélhetőleg kevésbé lesznek hajlamosak a napjainkban népbetegségnek számító elhízásra. Mellékhatásokról egyelőre nincs tudomása a szakembereknek.
Amint arról a BBC beszámolt, a kutatók szerint a PPARgamma a zsír raktározásának második fázisában játszik fontos szerepet. Ezt bizonytja Bruce Spiegelmann kísérlete is, amelynek során az orvos laboratóriumi körülmények között a funkcionális PPARgamma gének nélküli sejteket hozott létre. Mint kiderült, az ily módon manipulált sejtek képtelenek voltak a zsír raktározására. A kísérletek második fázisában a legújabb technológiák használatával a Sangamo nevű biotechnológiai vállalatnál sikerült pontosan meghatározni, hogy a gén egyik változata, a PPARgamma2 az, amely a legeredményesebben képes befolyásolni a zsírlerakódás folyamatát. A felfedezés sikerén felbuzdulva a Sangamo kutatói jelenleg a gén működését befolyásoló fehérje, az úgynevezett ZFP-TFs kidolgozásán munkálkodnak. Az eddigi adatok szerint a protein precízen tudja szabályozni a PPARgamma változatainak működését, így hamarosan várható: a szert klinikai körülmények között is kipróbálják.
*
A túlsúly az emberiség egyik legnagyobb egészségügyi problémája. Járványszerű terjedésével várhatóan a világ lakosságának egészségi állapotát befolyásoló fő tényezővé válik, megelőzve a fertőző betegségeket. A probléma jelenleg világszerte közel 300 millió felnőttet érint. Hazánkban a felnőttek több mint fele túlsúlyos, s minden harmadik magyar ember kifejezetten kövér. Az elhízási tendencia már a gyerekeknél is kimutatható.
Ferencváros
Robbie Keane: Ha ez nem motiváció nekünk, akkor nem tudom, hogy mi
