Na, hát akkor értelmezzük a Szabad Demokraták Szövetségének ezt a hihetetlenül humoros, valamint felülmúlhatatlanul eredeti polgárpukkasztását, amelynek keretében fizetett hirdetésekben keresik Orbán Viktor hasonmásait, hogy segítségükkel majd jól megtréfálják a gyanútlan társadalmat. A hasonmások filmforgatáshoz kellenek, mégpediglen azért, mert Horn Gábor kampányfőnöknek erős a gyanúja, hogy az igazi Orbán Viktor nem fog ráérni. (Ez a vélekedés szerintem is megalapozott.) A kézcsókos plakát után most kirukkolnak majd az amatőr filmekkel, miután valahonnan ehhez is lopnak egy szlogent (a „Válts stílust!” mondatpéldány egy fogamzásgátló plakátjáról indulva landolt az SZDSZ-ben).
Mindez egyébként nem negatív kampány, továbbá nem is aljas, és még kevésbé gusztustalan. Azért nem, mert az SZDSZ csinálja. Ők ugyanis, habár vicces gyerekek, nagyon vigyáznak arra, hogy eszmerendszerük értelmében mindig korrektek legyenek. Mi több, ezt az alapállást ki is sajátították, tehát ők soha, mindenki más viszont mindig. Nagyon decensnek tartják magukat, valóságos önkéntes „decénásai” ők ennek a piszok Magyarországnak, és kéretlen „decenatúrájukat” kezdettől fogva szigorúan gyakorolják felettünk. Nagyon pontosan tudják, hogy a pápát lehet cápának nevezni, mert az helyes, a Szent Korona is lesapkázható, a Himnusz egy átírható dal, és azt a Nitsch nevű vérnősző exhibicionistát is művésznek kell nevezni. Persze azért szerintük sem lehet mindent megengedni, ez mégiscsak egy liberális párt, nem bolhacirkusz, őket például nemhogy kritizálni nem szabad, de véleményt sem szabad nyilvánítani róluk, mert az már egészen más kategóriába tartozik, és ha valaki, mondjuk én, mondjuk itt és most, azt találnám írni, hogy az SZDSZ gerillajellegű akciósorozatai csak nyűgöt jelentenek az országnak, szóval, ha ezt írnám esetleg, az nem szikár tényeken alapuló közösségi vélemény lenne, hanem égbekiáltó gaztett, támadás a demokrácia alappillérei ellen, gyalázatos aljasság, lábbal tiprása mindennek, ami érték. És ha ez nem lenne elég nekem, és hozzátenném, hogy keresgessék inkább a saját hasonmásaikat a Lombroso-összesben, s ne álljanak meg félúton, állítsák elő belőlük a típuseszdéeszest, amely ötvözi Pető Iván családi elkötelezettségét, Fodor Gábor aranyos pofikáját, Bauer Tamás értelmiségi beszédmodorát, Demszky Gábor elmeállapotát, Eörsi Mátyás hazaszeretetét és Kuncze Gábor intellektusát, és ha sikerült ezt a példányt előállítani, akkor nosza, őt tegyék a plakátjukra, hadd tudja meg végre az ország, hogy kik is valójában ezek a tréfás fiúk, mondom, ha ilyeneket írnék, akkor vélhetően ugranék egy nagyságrendet, és fasiszta lennék.
De persze nem írok ilyesmit.
Nincs is miért, hiszen Orbán Viktor hasonmásait kampánycélokra felhasználni, ahogy fentebb már megállapítottuk, politikailag korrekt fogás, összhangban áll többek között az SZDSZ saját áprilisi téziseivel, a korszakváltás programjával, amely úgy véli, hogy „a liberális eszmerendszer lényegéhez tartozik, hogy az állam polgárait egyenlő méltóságú, saját sorsuk irányítására képes, autonóm személyekként kezeli. Ennek az autonómiának biztosít alkotmányos védelmet az önrendelkezési jog, mely az Alkotmánybíróság szerint az emberi méltósághoz való jog része. Túl azon, hogy az önrendelkezés joga alapvető alkotmányos jog, több alapelv érvényesülése is következik belőle. Mindez nemcsak elvont kérdésfeltevésként, hanem mindennapjainkban jelen levő problémákban is megnyilvánul”. Hogy az SZDSZ elvi nyilatkozata miként foglal állást hasonmásügyben, azt nem tudni, mert honlapjukon hiába kattintunk rá, az elvi nyilatkozat (az elvekhez hasonlóan) nem található a szerveren. De mindegy is.
Az SZDSZ feltételezhetően elsüt még egy-két viccet a kampányban. Nem baj, humoros gyerekek.
Nekik viszont elég lesz csupán egy poén, április 7-én, amin majd négy évig lehet nevetni. Más dolguk úgysem lesz.
Mi történt? Szalah könnyek között hagyta el az Anfield gyepét
