Horn bírálja a katolikus egyházat

Horn Gyula azzal vádolja a katolikus egyház vezetését és papjait, hogy közvetlenül beleavatkoznak a választási kampányba, sőt keményen kampányolnak. Juhász Judit, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) szóvivője nem kívánt reagálni a vádakra. Értesülésünk szerint egyházi körökben nagy megütközést keltett Horn véleménye.

Seregély István érseknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének írt levelet Horn Gyula. Gondolatait tegnap sajtótájékoztatón is kifejtette: a katolikus egyház vezetése és sok helyen a papjai is közvetlenül beleavatkoznak a választási kampányba, sőt keményen kampányolnak. A levélben olvasható: „Sajnálattal tölt el, hogy a jelenlegi kormány, visszaélve helyzetével, az egyházakat a politikai játéktér szereplőivé tette.” Szerinte az egyháznak kell döntenie abban, hogy „küldetését, vagy napi politikai érdekeit minősíti-e fontosabbnak”. Mindezt Horn Gyula tegnap sajtótájékoztatón is megerősítette, ahol kifejtette: a katolikus templomokban a papi szószéket több helyen átengedik fideszes politikusoknak, és újabban a gyónás szentségét is megsértik, mert arról győzködik a feloldozásra váró hívőt, hogy kire szavazzon. Horn jelezte: kész átadni a katolikus egyház vezetőinek a fent említett papok nevét és címét. „A katolikus egyház vezetőit megvezette a kormány, mert azt állította, hogy az MSZP a kedvezménytörvény ellen lép fel, holott a párt az ezzel kapcsolatos magyar–román megállapodást bírálta” – fogalmazott, majd hozzátette: ezzel a Fidesz belerángatja az egyházat a maga súlyosan hibás döntésébe, és a maga hibájának részesévé teszi. Kitért arra is: a katolikus egyház nem vállalhat közösséget azzal a jobboldallal, amely hazaárulónak és nemzetárulónak nevez ellenzéki politikusokat. Utalt arra, hogy ez a magatartás vezetett Magyarország első és második világháborús szerepvállalásához.
Horn nem érti a katolikus egyház magatartását, mert szerinte az MSZP, illetve ő maga sokkal többet tett az egyházakért, mint a Fidesz. Szerinte a papok egy része meghasonlásra kényszeríti azokat a katolikus hívőket, akik ugyan az MSZP-re szavaznának, de ezt megtiltják nekik. Emlékeztetett arra, hogy 1990-ben a Németh Miklós-kormány – amelynek külügyminisztererként tagja volt – a Vatikánnal együttműködve megalkotta a történelmi jelentőségű törvényt a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról. Hozzátette, 1997-ben miniszterelnökként olyan megállapodást kötött az Apostoli Szentszékkel, amely biztosította az egyház működésének néhány alapvető feltételét.
Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje az üggyel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a Horn Gyula sajtótájékoztatóján elhangzottak nem az ő, illetve nem az MSZP véleményét tükrözik.
Juhász Judit, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője lapunk kérdésére nem kívánt reagálni Horn Gyula vádjaira. Értesüléseink szerint azért döntöttek így a főpapi testület titkárságán, mert úgy gondolták: ha válaszolnak, akkor azzal az MKPK óhatatlanul belesodródna a választási kampányba. Ezt pedig el szeretnék elkerülni. Egyházi körökben azonban nagy megütközéssel fogadták a levelet.
***
MÉLTATLAN TÁMADÁS. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke Képtelenségnek nevezte Horn Gyula kijelentéseit. A politikus szerint méltatlan támadás érte a magyar katolikus egyházat. A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra: Horn az utóbbi időben nem először üt meg elfogadhatatlan hangnemet, példaként említette, amikor megtámadta a határon túli magyarokat, „lerománozta” az erdélyi magyarokat. Pokorni Zoltán szerint Horn megnyilvánulásai azért nem tekinthetők az MSZP belügyének, mert a politikus az ország miniszterelnöke volt, nyilatkozataival nemcsak a szocialista párt jobb sorsra érdemes tagjait, hanem Magyarországot is lejáratja. Szerinte a volt kormányfő a magyar emberek bizalmát pusztítja egyes megnyilatkozásaival. Pokorni Zoltán arra kérte Medgyessy Pétert: tegye egyértelművé, Horn stílusa nem azonos a szocialistákéval.