Infláció Babilonban

A piaci kereskedést az ókori Babilonban ugyanolyan törvények mozgatták, mint ma. Az agrártermékek ára erősen változó volt, és Nagy Sándor halála húsz éven tartó gazdasági instabilitáshoz vezetett. A történészek háromezer agyagtáblát áttanulmányozva jutottak erre a következtetésre – közli a Nature magazin.

Szöghy Katalin
2002. 01. 09. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az árpa, a datolya, a mustár, a szezámfű és a gyapjú áráról pontos adatok maradtak ránk a Kr. e. 464 és 72 közötti időszakból a babiloniai agyagtáblákon. Peter Temin, a massachusettsi technológiai intézet munkatársa szerint ezek valószínűleg a legfigyelemreméltóbb adatok, amelyekkel rendelkezünk az akkori világról.
Az agyagtáblákon csillagászati megfigyelések adatait is feltüntették, lehetővé téve a modern kutatóknak, hogy megállapítsák a különféle piaci folyamatok pontos idejét. Így kiderült, hogy Nagy Sándor halálának napján a városban az agrártermékek ára meredeken felszökött, mialatt két tábornoka azért harcolt, hogy betöltse a hatalmi vákuumot. Peter Temin úgy gondolja, hogy a tábornokok Nagy Sándor kincstárából töltötték fel seregeik pénzalapját, és ez inflációt gerjesztett. A csapatok rombolásai és élelmiszer-szükségletei szintén áremelkedésekhez vezettek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.