Mikor mehetünk szabadságra?
A szabadságok egy részének időzítésével rendelkezhetnek a munkáltatók, ezt pedig a dolgozók válaszai alapján az esetek felében teszik meg: a megkérdezettek fele nyilatkozta, hogy volt valamilyen szabályozás a munkahelyén ezen a téren és 22 százalékuknak kevesebb, mint egy hetet kellett előre meghatározott idősávban kivenniük.
A felmérésből kiderült, hogy a munkavállalók többségét nem akadályozzák feletteseik a szabadságuk kivételében: legnagyobb részük (71 százalék) még soha nem tapasztalta, hogy ne engedték volna el, 18 százalékukuknál egyszer, míg 11 százalékuknál többször is előfordult már ilyen eset. Ilyen problémáról elsősorban a 25 év alatti fiatalok és az alapfokú végzettséggel rendelkezők számoltak be.
– A szabadság alatti munkavégzés gyakran nemcsak az egyéni hozzáállásra, hanem a vállalati munkakultúra hiányosságaira is visszavezethető. Ahogy az adatokból is látszik, számos esetben nincs megfelelő helyettesítési rendszer, így a munkavállalók kénytelenek megoldani a helyzetet úgy, ahogyan tudják. Tízből hat válaszadó esetében jellemzőek a szabadság alatt felgyülemlett teendők, melyek feldolgozására különböző stratégiákat alkalmaznak: 12 százalékuk előre betervezi a felgyülemlett munka pótlására az időt szabadság után, nyolc százalékuk pedig még a szabadság alatt igyekszik haladni a feladataival. Fontos szem előtt tartani, hogy ha bizonyos időközönként nem vagyunk képesek megfelelően kikapcsolódni, annak mentálhigiénés következményei lehetnek, ezért a munkáltatóknak és a munkavállalóknak közös és fontos érdekük, hogy a dolgozók tudjanak pihenni, feltöltődni a szabadságuk alatt – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és termékfejlesztési szakértője.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!