Minden második munkavállaló a szabadsága alatt is dolgozik

A nyaralás sokaknál az év fénypontja, az az időszak, amikor kiszakadhatnak a hétköznapi rohanásból, és elengedhetik a munkahelyi feladatokat is. Munkakörtől és egyéntől is függ az, hogy kinek hány nap pihenés megfelelő és optimális, de persze az előző szabadság óta eltelt idő is számít. A szakértői ajánlás alapvetően két hétre szól, azonban ez csak kevés esetben valósul meg, sőt a pihenési idő alatt is sokan vannak, akik számítógépet és telefont ragadnak.

A pihenési idő alatt is sokan vannak, akik számítógépet és telefont ragadnak Fotó: Havran Zoltán

A magyar munkavállalók gyakran a szabadságuk alatt sem tudják teljes mértékben letenni a munkahelyi teendőket, és ennek nemcsak egyéni, hanem sokszor szervezeti okai is vannak. Tízből két megkérdezett dolgozó ugyanis arról számolt be, hogy egyáltalán nincs kidolgozott helyettesítési rendszer a munkahelyén, ezért saját módszereikkel igyekeznek megoldani ezeket a helyzeteket. Tízből öt munkavállaló kisebb problémákat jelzett, tízből három pedig elégedett volt ezen a téren – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből.

Céges telefonálás, emailezés szabadság alatt

A dolgozók felének bevett szokása munkával foglalkozni kisebb-nagyobb mértékben a szabadsága alatt. A megkérdezettek ugyanilyen arányban fogadnak céges telefonhívásokat: 29 százalékuk nyilatkozta, hogy csak kifejezetten fontos hívásokat vesz fel, 21 százalékuk viszont minden esetben válaszol rájuk. Hasonló a helyzet a céges levelezéssel is: a válaszadók fele a szabadsága alatt is követi a céges levelezését, közülük 22 százalék napi rendszerességgel, míg harminc százalékuk egyáltalán nem nézi a munkahelyi e-maileket pihenés közben. Akik figyelemmel kísérik a beérkező üzeneteket, azoknak a többsége nemcsak, hogy olvassa, hanem reagál is rájuk: 

• míg 60 százalékuk csak a legfontosabb megkeresésekre válaszol,
• 16 százalékuk minden levélre reagál, 
• 24 százalékuk pedig csak átfutja azokat, de nem küld választ. 

Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadók 42 százaléka nem tapasztal felhalmozódott munkát a szabadságáról visszatérve, hisz azokat nagyrészt elvégezte a pihenés alatt.

Hogyan nyaralunk?

Az általános recesszió alig érzékelhető a nyaralásra szánt tervezett kiadásokon, ugyanis a magyarországi munkavállalók 39 százaléka megközelítőleg ugyanannyi pénzt szán a nyaralására, mint tavaly, 31 százalékuk annál többet, míg 30 százalékuk kevesebbet. Az idén nyaraló munkavállalók kétharmada kizárólag belföldön pihen. A dolgozók fele néhány napos magyarországi pihenést tervez vagy tervezett, 19 százalékuk pedig legalább egy hetest, ugyancsak belföldön. A külföldön (vagy külföldön is) nyaralók nagyjából egyharmadnyian vannak, 16 százalékuk néhány napot, 22 százalékuk pedig legalább egy hetet vakációzik.

A munkavállalók átlagosan 12 nap szabadsággal számoltak idén nyáron, közülük a gyermekes dolgozók ennél némiképp többet, 14 napot terveztek vakációval tölteni, míg akiknek nincs gyermekük, 11 nyári szabadnappal kalkuláltak. 

A munkakörtípusok szerint vizsgálva a kérdést hasonló arányú eltérés tapasztalható: a fizikai munkát végzők átlagosan 11 napot pihennek a nyár folyamán, míg a felsővezetők és igazgatók 14 napot szoktak kivenni ebből a célból.

Mikor mehetünk szabadságra?

A szabadságok egy részének időzítésével rendelkezhetnek a munkáltatók, ezt pedig a dolgozók válaszai alapján az esetek felében teszik meg: a megkérdezettek fele nyilatkozta, hogy volt valamilyen szabályozás a munkahelyén ezen a téren és 22 százalékuknak kevesebb, mint egy hetet kellett előre meghatározott idősávban kivenniük.

A felmérésből kiderült, hogy a munkavállalók többségét nem akadályozzák feletteseik a szabadságuk kivételében: legnagyobb részük (71 százalék) még soha nem tapasztalta, hogy ne engedték volna el, 18 százalékukuknál egyszer, míg 11 százalékuknál többször is előfordult már ilyen eset. Ilyen problémáról elsősorban a 25 év alatti fiatalok és az alapfokú végzettséggel rendelkezők számoltak be.

– A szabadság alatti munkavégzés gyakran nemcsak az egyéni hozzáállásra, hanem a vállalati munkakultúra hiányosságaira is visszavezethető. Ahogy az adatokból is látszik, számos esetben nincs megfelelő helyettesítési rendszer, így a munkavállalók kénytelenek megoldani a helyzetet úgy, ahogyan tudják. Tízből hat válaszadó esetében jellemzőek a szabadság alatt felgyülemlett teendők, melyek feldolgozására különböző stratégiákat alkalmaznak: 12 százalékuk előre betervezi a felgyülemlett munka pótlására az időt szabadság után, nyolc százalékuk pedig még a szabadság alatt igyekszik haladni a feladataival. Fontos szem előtt tartani, hogy ha bizonyos időközönként nem vagyunk képesek megfelelően kikapcsolódni, annak mentálhigiénés következményei lehetnek, ezért a munkáltatóknak és a munkavállalóknak közös és fontos érdekük, hogy a dolgozók tudjanak pihenni, feltöltődni a szabadságuk alatt – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és termékfejlesztési szakértője.