Kézcsók

Akik cincogó aggodalmak közepette tengették napjaikat, most ledobhatják a terhet. Elindult az SZDSZ kampánya. Fodor Gábor és Magyar Bálint személyesen vágták át a szalagot a Nyugati pályaudvar előtt, leleplezvén a párt csodafegyverét, az óriásplakátot. Nem volt elég a plakát, Fodor Gábor és Magyar Bálint fel is szólaltak. Az SZDSZ honlapja szerint „Magyar Bálint szabad demokrata ügyvivő úgy fogalmazott: a legkisebb fiú elindul Alcsútdobozról, és mielőtt a Sándor-palotába érne, találkozik egy öreg nénivel, majd megszólal: öreganyám, szerencséd, hogy kezet csókoltál nekem.” Fodor Gábor pedig közölte: „Azért kell mennie az Orbán-kormánynak, mert hazudtak, rombolták a politikai kultúrát, és mert szembefordultak a szabadsággal.” Ez igen, ebben aztán benne van a frapp és a cizella. (Mellesleg pontosan olyan komoly tényállítások, mint a Tetthely sorozat többi részének harsányan megfogalmazott szólamai.) A plakátot nyilván humorosnak szánták, és a készítők terve szerint majd mindenféle áthallásokat sugall. Halljuk át együtt.
A poszter két fotóból és némi szövegből áll. Az SZDSZ kampánystábja szerint az első fotón Orbán Viktor miniszterelnök látható, amint egy idős néni éppen kezet akar neki csókolni. Ez persze csak feltételezés, mert a képen ez nem látható, Orbán Viktor kezében egy csokor virág, hóna alatt egy könyv, amely hézagosan olvasható borítójából ítélve vélhetőleg Mindszenty Józsefről szól. A másik kezét kapta el a néni, láthatóan kihasználva Orbán Viktor csökkent cselekvőképességét. Arckifejezéséből ítélve a miniszterelnököt kissé zavart állapotba hozta a helyzet, amely nem így indult, a kezek állása alapján egyértelmű, hogy a néni közönséges kézfogással indított, majd átfordította Orbán Viktor kezét. Ezt a pillanatot kapta el a fotós.
A másik kép amúgy szabad demokrata módon vidám és játékos. Az SZDSZ kampánystábja szerint ezen Kuncze Gábor látható, amint éppen egy idős asszonynak készül kezet csókolni. Ez a momentum sem egzakt. Kuncze Gábor marokra vette a néni hüvelykujját (a mozdulat olyan profi, hogy még Bauer papa is felsóhajtana a nosztalgiától), és derűsen nézegeti. A legkevésbé sem bizonyos, hogy ebből az önfeledt markolásból kézcsók lesz, inkább az a hangulat, mintha Kuncze Gábor nem eresztené a nénit sehová, amíg a fotós nem exponál. A pártelnök mögött Fodor Gábor (ő csak a kép fekvő elhelyezésű verzióján látható) szemérmesen félrenéz, erőltetetten mosolyog, mintha zavarná a neki vélhetőleg idegen szituáció, Magyar Bálint pedig kissé elbújva társalog.
A szövegek szikárak. Orbán Viktor képe alatt a „Válts stílust!”, Kuncze Gáboré alatt a „Válts kormányt!” felszólítás olvasható. Primér jelentésük szerint az adott személynek szólnak, mármint hogy Orbán Viktor váltson stílust, Kuncze Gábor pedig váltson kormányt. Szekunder sugallatuk szerint a választópolgároknak szólnak, akik nevében ezen a helyen külön megköszönném a tegeződő formulát, amit alighanem az IKEA áruháztól vettek kölcsön a párt dinamikus arculatformálói. (Remélhetőleg nyolc napon belül őket is vissza lehet cserélni.) Ezenkívül már csak egy SZDSZ-embléma kapott helyett, a három kiköltözőmadár, valamint az egész mű címe: „Tessék választani 2002!”, ami mellesleg igazi szabad demokrata stílusbravúr, megfogalmazásában és helyesírásában éppen olyan magyartalan, mint maga a Szabad Demokraták Szövetsége. Bár talán éppen ettől kapja a plakát azt a hamisítatlanul pökhendi, hányaveti és arcátlan zamatot, ami mindennek jellemzője, aminek bármilyen formában köze van a madaras formációhoz. Csak nyugalom, madaras gyerekek: fogunk választani. És aztán röpültök.