Kifogásolt örökbeadások

Több szakember is állítja, hogy Magyarországról minden évben több olyan gyermek kerül indokolatlanul külföldi, örökbe fogadó szülőkhöz, akinek itthon is találhatnának új családot.

2002. 01. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A házastársak és a rokonok kivételével külföldi állampolgár csak titkos eljárással vehet magához magyar gyermeket, de csak akkor, ha itthon nem sikerült örökbe fogadó szülőt találni a számára. Legalább három családnak kell visszautasítania a gyermeket ahhoz, hogy örökbe fogadását sikertelennek minősítsék. – A hat év alatti, nem cigány és egészséges gyermekeknek igen jó esélyük van itthon örökbefogadót találni – mondja Neményi Eszter szociológus. Ők normális esetben nem kerülhetnének külföldre.
Neményi Eszter szociológus kifejtette: a hat-hét évesnél idősebb, beteg, vagy fogyatékos gyermek elhelyezése valóban nehéz Magyarországon. Örökbefogadásukra a nyugat-európai országokban várakozók jobban hajlanak. Ott ugyanis – s ez főképp a skandináv országokra igaz – nem idegenkednek annyira a beteg, esetleg értelmileg sérült vagy cigány származású gyerekektől. Gyógykezelésre is több pénz jut. Neményi Eszter szerint túl sok, itthon is könnyen örökbe adható gyermek kerül külföldre. Szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy szinte minden örökbefogadásra váró gyermekre rá lehet fogni, hogy mentálisan sérült, ezzel is valószínűbbé téve a külföldi örökbeadást.
A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok gyakran saját hatáskörben intézik a gyermek külföldre adását. Ez a helyzet pedig könnyen melegágyává válhat a gyermekkereskedelemnek – hangsúlyozta Neményi. Annál is inkább, mert Nyugat-Európában a hazainál sokkal kevesebb az örökbe fogadható gyerek. A dán vagy a holland várakozólista például igen hosszú. Ezekbe az országokba igen gyakran kerülnek magyar gyermekek.
A szabályos eljárás szerint a külföldi örökbefogadónak a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél kellene jelentkeznie. Az ottani adatbank az egyetlen, amely a külföldi jelentkezők adatait gyűjti. Az adatbankba a törvény szerint a megyénként működő területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknak is meg kell küldeniük minden örökbe adható gyermek adatait. Ha már sikerült a megyében örökbe fogadó szülőt találni, akkor is. Az adatbankba bekerülve így az öszszes megyében kereshető a gyermek számára alkalmas szülő. Ha így sem sikerül, akkor jöhetne szóba a külföldi örökbeadás.
– Komoly gondot okoz, hogy nem jelentik be minden gyermek adatait a megyénként működő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok. Ez pedig törvényellenes. Mégsincs semmilyen szankciója a bejelentés elmulasztásának – mondta Herczog Mária szociológus, aki korábban a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet elődjét, az Országos Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetet vezette. A szociológus tapasztalatai szerint ezen a téren több „notóriusan elhallgató” megye is található az országban. A szakember megerősítette azt is, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok sok esetben magukhoz ragadják a gyermek külföldre történő örökbefogadásának ügyintézését.
Herczog Mária szerint a cél az lenne, hogy a lehető legkevesebb magyar gyermek kerüljön külföldre. Hogy minél kevesebb gyermeket kelljen természetes nyelvi és kultúrkörnyezetéből kiszakítani. Véleménye szerint a mostani örökbefogadási rendszer ellenőrzéséhez elegendő lenne megvizsgálni a külföldre adott gyerekek részletes adatait. – 1998 és 2000 között, az akkori Család- és Gyermekvédelmi Intézetnél megpróbáltuk bekérni az említett adatokat. Akkor nekünk mint központi intézetnek is megtagadták – személyiségi jogokra hivatkozva – az általuk örökbe adott gyerekek adatainak kiadását – mondja Herczog. Budavári Zitának, a Bölcső Alapítvány vezetőjének is tudomása van több olyan gyermekről, aki szerinte indokolatlanul került külföldre. Nem volt cigány származású, sem beteg, rokonai sem éltek ott.
Kiss Katalin, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet örökbefogadási referense kérdésünkre úgy nyilatkozott: az intézet közreműködésével tavaly hazánkból körülbelül 85 gyermeket adtak örökbe külföldre az intézet közreműködésével.
Nincs azonban pontos kimutatásuk arról, hogy ezeknek a gyerekeknek volt-e valamilyen betegségük. – A külföldi örökbe fogadó szülők kilencven százaléka egészséges, néhány éves kisgyermeket szeretne. A legtöbbjük ki is köti, hogy az örökbe fogadandó gyermek nem lehet idősebb ötévesnél – tájékoztatott a szakember. Tévhit tehát, hogy a külföldiek többsége idősebb gyermeket is elfogad. – A külföldre került gyermekeknek mintegy kilencvenkét százaléka három és hat év közötti. A külföldi jelentkezőknek pedig körülbelül húsz százaléka fogad el enyhébb betegséggel is gyermeket. IIyen enyhébb betegségek vagy problémák a fizikai sérülések, vagy a deviancia – teszi hozzá Kis Katalin. Az intézet munkatársa is elismerte, hogy ugyan minden örökbefogadásra váró gyermeket nyilván kellene tartani, ám jelentős részük nem kerül be a központi adatbázisba.
Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese kategorikusan cáfolta, hogy ellenőrizetlenül kerülnének külföldre Magyarországról gyermekek. Mint mondta: a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tudta nélkül nem történhet meg külföldi örökbeadás.
Az ügyintézés menetét is vázolta: először a gyermeket Magyarországról örökbe fogadni szándékozó külföldi bejelentkezik az intézetnél. Ekkor tájékoztatást kap az eljárás menetéről, a lehetőségekről. Ezt követően benyújtja a saját országában kiállított hatósági igazolások hiteles fordítását, többek között az alkalmasságáról. Ekkor kell nyilatkoznia arról, milyen korú gyermeket szeretne és vannak-e további kikötései, például, hogy a gyermek ne legyen cigány származású. Ezután az intézet a kritériumoknak megfelelő gyermeket kezd keresni a rendszerben.
Pehr Erika hangsúlyozta: csak olyan gyermekek jöhetnek szóba, akiknek itthon nem sikerült örökbefogadókat találni. Ilyenek az idősebbek, a cigány származásúak, vagy a betegek.
A külföldiek által örökbefogadottak többsége szerinte ilyen gyermek. Ha sikerült megfelelő gyermeket találni, akkor azt jelzik a külföldi személynek. Ezután többszöri találkozás, ismerkedés következik. Az illetékes városi gyámhivatal először a gyermek ideiglenes kihelyezéséről hoz határozatot, majd a végleges örökbefogadásról is dönt. Pehr Erika úgy fogalmazott: a jogi környezet adott ahhoz, hogy a nemzetközi elvárásoknak megfelelően működjön a külföldre történő örökbeadás. Persze át lehetne vizsgálni, hogy valóban ilyen gördülékenyen működik-e a rendszer, de nincsenek információi arról, hogy a hatóságoktól szabályellenesen kerültek volna külföldre magyar gyermekek – mondta.

Hozzátette: 1995 óta folyamatosan csökken a külföldre történő örökbeadások száma azzal, hogy a jogszabály – a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménynek megfelelően – kimondta: csak olyan gyermek kerülhet más országba, akinek itthon nem sikerült új családot találni és – a rokonok közötti örökbeadások kivételével – kizárólag titkos eljárással.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.