A házastársak és a rokonok kivételével külföldi állampolgár csak titkos eljárással vehet magához magyar gyermeket, de csak akkor, ha itthon nem sikerült örökbe fogadó szülőt találni a számára. Legalább három családnak kell visszautasítania a gyermeket ahhoz, hogy örökbe fogadását sikertelennek minősítsék. – A hat év alatti, nem cigány és egészséges gyermekeknek igen jó esélyük van itthon örökbefogadót találni – mondja Neményi Eszter szociológus. Ők normális esetben nem kerülhetnének külföldre.
Neményi Eszter szociológus kifejtette: a hat-hét évesnél idősebb, beteg, vagy fogyatékos gyermek elhelyezése valóban nehéz Magyarországon. Örökbefogadásukra a nyugat-európai országokban várakozók jobban hajlanak. Ott ugyanis – s ez főképp a skandináv országokra igaz – nem idegenkednek annyira a beteg, esetleg értelmileg sérült vagy cigány származású gyerekektől. Gyógykezelésre is több pénz jut. Neményi Eszter szerint túl sok, itthon is könnyen örökbe adható gyermek kerül külföldre. Szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy szinte minden örökbefogadásra váró gyermekre rá lehet fogni, hogy mentálisan sérült, ezzel is valószínűbbé téve a külföldi örökbeadást.
A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok gyakran saját hatáskörben intézik a gyermek külföldre adását. Ez a helyzet pedig könnyen melegágyává válhat a gyermekkereskedelemnek – hangsúlyozta Neményi. Annál is inkább, mert Nyugat-Európában a hazainál sokkal kevesebb az örökbe fogadható gyerek. A dán vagy a holland várakozólista például igen hosszú. Ezekbe az országokba igen gyakran kerülnek magyar gyermekek.
A szabályos eljárás szerint a külföldi örökbefogadónak a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél kellene jelentkeznie. Az ottani adatbank az egyetlen, amely a külföldi jelentkezők adatait gyűjti. Az adatbankba a törvény szerint a megyénként működő területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknak is meg kell küldeniük minden örökbe adható gyermek adatait. Ha már sikerült a megyében örökbe fogadó szülőt találni, akkor is. Az adatbankba bekerülve így az öszszes megyében kereshető a gyermek számára alkalmas szülő. Ha így sem sikerül, akkor jöhetne szóba a külföldi örökbeadás.
– Komoly gondot okoz, hogy nem jelentik be minden gyermek adatait a megyénként működő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok. Ez pedig törvényellenes. Mégsincs semmilyen szankciója a bejelentés elmulasztásának – mondta Herczog Mária szociológus, aki korábban a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet elődjét, az Országos Család-, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetet vezette. A szociológus tapasztalatai szerint ezen a téren több „notóriusan elhallgató” megye is található az országban. A szakember megerősítette azt is, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok sok esetben magukhoz ragadják a gyermek külföldre történő örökbefogadásának ügyintézését.
Herczog Mária szerint a cél az lenne, hogy a lehető legkevesebb magyar gyermek kerüljön külföldre. Hogy minél kevesebb gyermeket kelljen természetes nyelvi és kultúrkörnyezetéből kiszakítani. Véleménye szerint a mostani örökbefogadási rendszer ellenőrzéséhez elegendő lenne megvizsgálni a külföldre adott gyerekek részletes adatait. – 1998 és 2000 között, az akkori Család- és Gyermekvédelmi Intézetnél megpróbáltuk bekérni az említett adatokat. Akkor nekünk mint központi intézetnek is megtagadták – személyiségi jogokra hivatkozva – az általuk örökbe adott gyerekek adatainak kiadását – mondja Herczog. Budavári Zitának, a Bölcső Alapítvány vezetőjének is tudomása van több olyan gyermekről, aki szerinte indokolatlanul került külföldre. Nem volt cigány származású, sem beteg, rokonai sem éltek ott.
Kiss Katalin, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet örökbefogadási referense kérdésünkre úgy nyilatkozott: az intézet közreműködésével tavaly hazánkból körülbelül 85 gyermeket adtak örökbe külföldre az intézet közreműködésével.
Nincs azonban pontos kimutatásuk arról, hogy ezeknek a gyerekeknek volt-e valamilyen betegségük. – A külföldi örökbe fogadó szülők kilencven százaléka egészséges, néhány éves kisgyermeket szeretne. A legtöbbjük ki is köti, hogy az örökbe fogadandó gyermek nem lehet idősebb ötévesnél – tájékoztatott a szakember. Tévhit tehát, hogy a külföldiek többsége idősebb gyermeket is elfogad. – A külföldre került gyermekeknek mintegy kilencvenkét százaléka három és hat év közötti. A külföldi jelentkezőknek pedig körülbelül húsz százaléka fogad el enyhébb betegséggel is gyermeket. IIyen enyhébb betegségek vagy problémák a fizikai sérülések, vagy a deviancia – teszi hozzá Kis Katalin. Az intézet munkatársa is elismerte, hogy ugyan minden örökbefogadásra váró gyermeket nyilván kellene tartani, ám jelentős részük nem kerül be a központi adatbázisba.
Katonáné Pehr Erika, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese kategorikusan cáfolta, hogy ellenőrizetlenül kerülnének külföldre Magyarországról gyermekek. Mint mondta: a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tudta nélkül nem történhet meg külföldi örökbeadás.
Az ügyintézés menetét is vázolta: először a gyermeket Magyarországról örökbe fogadni szándékozó külföldi bejelentkezik az intézetnél. Ekkor tájékoztatást kap az eljárás menetéről, a lehetőségekről. Ezt követően benyújtja a saját országában kiállított hatósági igazolások hiteles fordítását, többek között az alkalmasságáról. Ekkor kell nyilatkoznia arról, milyen korú gyermeket szeretne és vannak-e további kikötései, például, hogy a gyermek ne legyen cigány származású. Ezután az intézet a kritériumoknak megfelelő gyermeket kezd keresni a rendszerben.
Pehr Erika hangsúlyozta: csak olyan gyermekek jöhetnek szóba, akiknek itthon nem sikerült örökbefogadókat találni. Ilyenek az idősebbek, a cigány származásúak, vagy a betegek.
A külföldiek által örökbefogadottak többsége szerinte ilyen gyermek. Ha sikerült megfelelő gyermeket találni, akkor azt jelzik a külföldi személynek. Ezután többszöri találkozás, ismerkedés következik. Az illetékes városi gyámhivatal először a gyermek ideiglenes kihelyezéséről hoz határozatot, majd a végleges örökbefogadásról is dönt. Pehr Erika úgy fogalmazott: a jogi környezet adott ahhoz, hogy a nemzetközi elvárásoknak megfelelően működjön a külföldre történő örökbeadás. Persze át lehetne vizsgálni, hogy valóban ilyen gördülékenyen működik-e a rendszer, de nincsenek információi arról, hogy a hatóságoktól szabályellenesen kerültek volna külföldre magyar gyermekek – mondta.
Hozzátette: 1995 óta folyamatosan csökken a külföldre történő örökbeadások száma azzal, hogy a jogszabály – a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménynek megfelelően – kimondta: csak olyan gyermek kerülhet más országba, akinek itthon nem sikerült új családot találni és – a rokonok közötti örökbeadások kivételével – kizárólag titkos eljárással.
origo.hu
Éhbérért kényszerített munkára embereket egy román banda Budapesten, a TEK is kivonult
