Hivatásukat magas színvonalon művelő, a kultúrát szerető pedagógusok ébresztik fel és mélyítik el a kultúra iránti érdeklődést, a kultúra szeretetét a fiatalokban. A kitüntetések a legkiválóbbaknak szólnak, személyesek, ugyanakkor az egész szakma megbecsülését is jelentik – mondta az oktatási miniszter. Pálinkás József kiemelte: a felsőoktatásban az egyetemes kultúra egy-egy részterületével mélyrehatóan, sokszor alkotó módon ismerkednek meg a diákok. Az egyetemek és főiskolák a széles értelemben vett kultúra olyan műhelyei, amelyben a tanár és hallgató közös munkája eredményeként új értékekkel gazdagodhatunk.
Nemrég zárult le a pedagógusi életpályamodell vitaanyagának véleményezési szakasza. Ezzel kapcsolatban Pálinkás József elmondta, csaknem félezer írásos vélemény érkezett. Figyelembe véve, hogy ezek nagy részét nevelői közösségek írták, elmondható, hogy óriási érdeklődés övezi a tervezetet. A pedagógusok között végzett közvélemény-kutatás első eredményeiből egyértelműen megállapítható, a szakma túlnyomó többsége támogatja az elképzelést.
A visszajelzések ugyanakkor szép számban fogalmaznak meg jobbító észrevételt, pontosító javaslatot, s természetesen esetenként éles vagy kevésbé éles kritikát is. Most folyik ezek összesítése és értékelése, mert a szaktárca a javaslatokból minél többet szeretne beépíteni a tervezetbe, hogy márciusban véglegesíthessék a modellt, s 2003-ban ennek alapján kezdődhessen meg a finanszírozás. A szakminiszter az életpályamodell legfontosabb céljának azt tartja, hogy megnyerje és megtartsa a jó pedagógusokat. Úgy véli, hogy ez elsősorban anyagi kérdés, de más vonatkozásai is vannak. A képességeiket, kreativitásukatt, tehetségüket megvalósítani kívánók számára teret, lehetőséget kell adni. Az életpálya központi elemeként említette az önálló pedagógus-illetménytábla megalkotását és az előmenetel lehetőségének megteremtését. Az oktatás társadalmi küldetését ugyanis csak olyan pedagógusokkal valósíthatja meg, akik szeretik és magas szinten művelik a hivatásukat, s az tisztes megélhetést biztosít számukra – tette hozzá.
A felsőoktatási akadémiai reform és a finanszírozás megújításával kapcsolatban megjegyezte: a szakterületen ez a két sürgető feladat vár az oktatási kormányzatra a tavasz során. Az akadémiai reform azért szükséges, hogy 2008-ig megtörténjen a magyar felsőoktatás európai uniós harmonizációja. Igazodnunk kell a bolognai folyamatban megjelölt elvekhez, kétszintűvé kell tenni a magyar felsőoktatási rendszert.
El kell dönteni, hogy mely szakok esetében alakítható ki a két, egymásra épülő szint, melyek maradnak egyciklusúak, és melyek lesznek azok, amelyek esetében az egyetemi és a főiskolai alapképzés továbbra is elválik egymástól. Pálinkás József úgy véli, hogy minderről hosszas vita várható. Hozzátette: a finanszírozás reformja nem választható el az akadémiai reformtól. A hatékonyabb intézményi gazdálkodás érdekében meg kell különböztetni az oktatási-képzési normatívát, a kutatási-fejlesztési támogatást és a fenntartási normatívát. Ez a hármas tagolás a finanszírozási reform alapja.
A kutatás és fejlesztés költségvetési finanszírozása 2001-ben 17,5 milliárd forinttal növekedett, 2002-ben pedig újabb 19 milliárd forint költségvetési többletráfordítást kap ez a terület. Két év alatt ez 61 százalékos nominális növekedést jelent, amely a nemzetközi gyakorlatban is példa nélküli – emlékeztetett az oktatási miniszter. Ez a növekmény tette lehetővé a hazai kutatási pályázati rendszer új elemeként, a Széchenyi-terv részeként a nemzeti kutatási és fejlesztési programok indítását is. A pályázatok jelentős érdeklődést váltottak ki a hazai gazdaság és a kutató-fejlesztő szféra szereplőinek körében. A tavalyi pályázat 124 nyertes projektje a jóváhagyott állami támogatással majdnem azonos mértékű saját, nagyobbrészt vállalati forrás bevonását ígéri. Megjegyezte: az Oktatási Minisztérium 2001-ben a teljes futamidőre – ez általában három év –, megkötötte a szerződéseket az összesen húszmilliárd forint állami támogatásra. Ennek 2001-re eső része 4,4 milliárd forint, aamelynek 78 százalékát még tavaly december 31-e előtt átutalták a pályázóknak, így a programok időben elindulhattak. Az idei pályázatokat már tavaly kiírták. A beérkezett közel háromszáz pályázat a szaktárca vezetője szerint azt jelzi, hogy az érdeklődés változatlanul nagy. Jelenleg tart az elbírálás, tavasszaldöntenek és a szerződéseket is megkötik.
*
A Magyar Köztársaság oktatási minisztere Szent-Györgyi Albert-díjat adományozott a következő, a magyar felsőoktatás területén dolgozó iskolateremtő, nemzetközi elismertségű munkát végzőknek:
Dr. Benyó Zoltán, dr. Dobák Miklós, dr. Imre László, dr. Lovas István, dr. Nyomárkay István, dr. Palotás Emil, dr. Perner Ferenc, dr. Pethő Bertalan, dr. Rosta István, dr. Solti László, dr. Stájer Géza, dr. Takács Ernő, dr. Tóth Gyula, dr. Varró Vince, dr. Végh János.
Az alap-, közép- és felsőfokú oktatási és szakoktatási terület pedagógusai közül Apáczai Csere János-díjban részesült: Albert Sándor, dr. Balogh László, Bernáth Lászlóné, dr. Biszterszky Elemér, dr. Császár Ákosné, dr. Diószegi István, Elek Elemér, dr. Fazekas György, Görbe László, Huszti Péter, dr. Magay Tamás, dr. Nán Istvánné, dr. Patai Kálmánné, dr. Pálfy Gyula, Pénzes Géza, Szabó Piroska, dr. Száz János, Szilágyi Pálma, dr. Tóthné dr. Sikora Gizella, dr. Vincze Zoltán.
Az óvodapedagógusok közül Brunszvik Teréz-díjat kapott: Baróczi Judit, Katona Kálmánné, Simon Csabáné, Szabóné dr. Gondos Piroska, Takács Istvánné, Túriné Csontos Erzsébet, Zilahi Józsefné.
A magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása területén kiemelkedő tevékenységet folytató pedagógusok és neveléstudományi kutatók munkájának elismeréseként Kiss Árpád-díjban részesült: Harcsa Tiborné, dr. Herbert János, Lévai Judit, Kovács Kálmánné és a közelmúltban elhunyt dr. Szebenyi Péter.
Az alap- és középfokú oktató-nevelő munkát végző tanároknak, a gyermekek harmonikus személyiségformálásában végzett kiemelkedő tevékenységéért Németh László-díjban részesült: Banga Ferencné, dr. Bartha Gyula, Béresné Szöllős Beatrix, Hecz Gáborné, Hidegkúthy Antónia, Horváth Gábor, Kolyvek István, Kossuth Gábor, Lehoczkyné Csizmadia Márta, Nagy Istvánné, Papp Miklósné, Páricsi Dezsőné, dr. Rácz Istvánné, Szalay József, Varró Sándorné.
Az alap- és középfokú oktató-nevelő munkát végző tanítóknak, a gyermekek harmonikus személyiségformálásában végzett kiemelkedő tevékenységéért Karácsony Sándor-díjban részesült: Balogh Elekné, Horváth Sándor, Hegedűs Zoltánné, Jeney Lajos, Kluch Rózsa, Pap Mihályné, dr. Pestiné Bódi Jolán, Rosinger Ferenc, Seres Kálmánné, Sömenek Istvánné.
Kiemelkedő gyógypedagógiai munkájáért Éltes Mátyás-díjban részesült: Dombainé Esztergomi Anna, Héjjas Jánosné, Horváth Sándorné, Mesterné Metz Klára, dr. Pál Tamás.
Az oktatási ágazat részéről a 2001-es tavaszi árvíz során kiemelkedő segítséget nyújtóknak az oktatási miniszter elismerő oklevelét adományozta: a Mátészalkai 138. Számú Ipari Szakközépiskolának és Szakiskolának, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési Intézetnek és Központnak.
Az Oktatási Minisztérium magas színvonalú szakmai munkájukért a következő köztisztviselőknek adott át közigazgatási államtitkári elismerést: Bánky Tamásné dr., Berta Adrienn, Pringerné Barát Emese, Hegyváriné Nagy Ágnes, dr. Hudák Annamária, Juhász József, Kerékgyártó Sándor, Király Annamária, Knoll Ferencné, Koczkás Zoltánné, Kotán Attila, Madarász Hedvig, Márkus Anikó, Mészáros Lászlóné, Nánási Pál, Németh Szilvia, Papp Gyuláné, Petri Zsolt, Prepeliczay Istvánné, Schubert Ferencné, Sugó Istvánné, dr. Szabó Annamária, dr. Szántay Antal, Varga Árpádné, Varga Gabriella.
holttest
Érdemes résen lenni, mielőtt utalunk
