Miután megtalálták munkatársaink a kazettákat, kértük a Politikatörténeti Intézetet, hogy bocsássák rendelkezésünkre azokat, eddig azonban nem sikerült velük megállapodnunk – fogalmazott Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) helyettes államtitkára. Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének elnöke is kérte a hanganyagot, de őt is elutasították.
Zalai Katalin, a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár vezetője elmondta: a 75 kazetta hanganyaga csak egy példányban van meg, írásos másolat nincs róla, tehát pótolhatatlan. Ezért nem kölcsönözhető, csak a levéltár munkatársának felügyelete mellett hallgatható vagy másolható. Nemcsak az ISM és az úttörőszövetség kérte a kazettákat, hanem a Fővárosi Bíróság is, de eddig senkinek nem adták oda. Most a bíróság válaszát várják – mondta Zalai.
A magyar állam képviseletében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium 2000 nyarán keresettel fordult a Fővárosi Bírósághoz, kérve azon szerződések érvénytelenségének megállapítását, amellyel a Kommunista Ifjúsági Szövetség az úttörőszövetségnek ajándékozta Csillebércet.
A csillebérci ingatlanvagyon két ingatlanból áll. A közvélemény által úttörőtáborként ismert 46 hektáros területből és a hozzá tartozó épületekből, valamint a szomszédságában található mintegy nyolchektáros, természetvédelmi területként nyilvántartott „kertből”. Kérték továbbá az eredeti állapot visszaállítását, azaz az állam tulajdonjogának bejegyzését.
A csillebérci ingatlanvagyon államosítás útján került a magyar állam tulajdonába 1963. június 20-án, kezelője 1968 óta a Kommunista Ifjúsági Szövetség volt.
Az akkori törvények szerint az állam tulajdonában lévő ingatlanról a kezelő tulajdonosként rendelkezhetett, azaz egy másik társadalmi szervezetre átruházhatta. Ez a lehetőség 1989. július 1-jével megszűnt.
A Kommunista Ifjúsági Szövetség az ingatlanokat három nappal a kihirdetett törvénymódosítás hatályba lépése előtt, 1989. június 27-én a Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozta. Nem éppen szokványos módon a felek akkor két szerződést készítettek.
Az egyiken a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a másikon a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) szerepel ajándékozóként. Érdekes az is, hogy a tulajdoni lapok száma és a helyrajzi szám sem szerepelt helyesen.
A földhivatalhoz a bejegyzés iránti kérelem 1989. június 30-án érkezett meg, az utolsó olyan napon, amikor az ilyen ügyletek még lebonyolíthatók voltak. A pontatlanságok ellenére a tulajdonjogot még aznap bejegyezték, és törölték a magyar állam tulajdonjogát.
A Kommunista Ifjúsági Szövetség 1989. április 22-én tartotta utolsó kongresszusát, amelyen kimondták megszűnését, és jogutódként létrehozták a Demiszt. Az állam beadványában arra hivatkozik, hogy egy társadalmi szervezet közvetlenül megszűnik, ha feloszlatják vagy feloszlik, jogutódlás pedig csak egyesülés vagy szétválás esetén valósulhat meg.
Szerintük tehát a Kommunista Ifjúsági Szövetség jogutód nélkül 1989. április 22-én megszűnt, vagyonjogi szerződéseket a továbbiakban nem köthetett, így június 27-én, az ajándékozási szerződés keltekor sem.
Az állam keresete ugyan nem irányul annak megállapítására, hogy a bíróság jogszerűtlenül jegyezte be a Demokratikus Ifjúsági Szövetséget a KISZ jogutódaként, de a felperes jogi képviselője, Jaczkovics László szerint ennek vizsgálatát nem kerülheti meg a bíróság.
Az úttörőszövetség az ISM által generált botránynak tartja az ügyet, ami miatt több ezer vendégéjszakától esett el szervezetük. Véleményük szerint az ajándékozási ügyben mindvégig jóhiszeműen jártak el. Az újabb tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek