A makrokozmosz csodálatos mechanizmusának rendszere, szabályossága semmi máshoz nem fogható. Tudjuk, a bolygók befolyást gyakorolnak a Földre, még a legparányibb atom-ra is.
Az ember ősidőktől fogva elsősorban a fénylő, melegítő, világító Napot tisztelte. Kezdettől fogva tartott azonban az ezüstös színű, alakját folyton változtató éji vándortól, a Holdtól. Nem véletlenül, hiszen a tekintélyes súlyú bolygó óriási erővel vonz magához minket.
A tengereket akár 15 méterrel is megemeli (dagály idején), rendszeres időközönként még a földtömegeket is kidomborítja egy-egy negyed méterrel. Ma már senki sem tagadhatja a hozzánk legközelebb levő bolygónak, a Holdnak a Földre és az ott lakó emberekre gyakorolt hatását.
Természettudósok, mint Angliában Darwin, Franciaországban Flammarion például felfedezték, hogy vannak a szilárd talajon is olyan hullámok, amelyeket a Hold vonzása kelt. Milyen hatással lehet akkor a Hold az emberi agyra, testünk e legtitokzatosabb szervére?
A Hold szabályos változásai megnyugtató állandósággal ismétlődnek. Leírt pályája előtt a Földről szemlélve az úgynevezett állatöv húzódik, ama tizenkettő állatövi jegy előtt, amely mint valami gigantikus szalag veszi körül a Földet.
A tizenkét jegyen való áthaladáshoz pontosan 27 napra 7 órára és 43 percre van a bolygónak szüksége. A Hold minden jegyben más hatást vált ki, s az embert bizonyos cselekvésre készteti, vagy éppen gátolja.
A holdfázisok ugyanolyan fontosak, mint az állatövi jegyek. Sok ezer éves megfigyelések, tapasztalatok alapján az ókori, később a középkori asztrológia rögzítette – s e hagyományokat a modern asztrológia is átvette –, hogy melyik állatövi jegyben, illetve holdfázisban milyen hatást gyakorol ránk a Hold, mit érdemes és mit nem tanácsos végezni e meghatározott napokon.
Ez alól a szerencse, a szerencsével kapcsolatos érzeteink, hangulataink, álmaink, vágyaink sem kivételek.
A legtöbb asztrológiai tan szerint eleve a szerencse fiaként látja meg a napvilágot, akinek a születési horoszkópjában legalább a Nap és a Hold az 1., 5., 9., 10. vagy 11. házában más bolygókkal kedvező fényszögben állt.
A Hold egyébként a 2-es számot jelképezi. A legkisebb páros szám birtokolja a Nap feminin – nőies – tulajdonságait. A 2-es szám jegyében született mindenki – a numerológia szerint –, aki bármely hónap 2., 11., 20., 29-én jött világra, de jellegzetességeik sokkal határozottabban érvényesülnek, ha június 20. és július 27. között a „Hold házának” nevezett időszakban születtek.
Ebbe a körbe természetesen elsősorban a Rák jegyűek tartoznak (akik június 22. és július 22. között jöttek a világra). A lottóban, a kenóban és más számsorsjátékban a 2-es számú embereknek, egyúttal a Rák jegyűeknek is az általános szerencseszámaik: 2, 11, 20, 38, 47, 56, 65, 74, 83.
Minden napnak megvan a maga sajátos jelentése a kozmosz azon rezgéseinek megfelelően, amelyek a Földet szüntelen érintkezésben tartják a Naprendszerrel. A Hold (szerencse) napja a hétfő. Sok nemzet nyelvében a hétfő szótövében megtaláljuk a bolygó nevét. (Például a német Mondtag, az angol Monday, vagy Lundi franciául, Lunes spanyolul stb.).
A kettes emberek, illetve a Rákok szerencsés színei a zöld összes árnyalatai, úgyszintén a fehér és a krémszín. Szerencsés drágaköveik és ékszereik az igazgyöngyök, a holdkövek és a halványzöld kövek. Szerencsefémük az ezüst.
A bolygó szerencsemágiájában kezdettől fogva döntő szerepet játszottak a holdfázisok. Az alakjában folyton változó Holdat az emberi lét szinte minden területével kapcsolatba hozták, és ezeknek több vonatkozása ma is élő valóság. Például az úgynevezett mozgóünnepek (például a húsvét) napjának meghatározása évenként a teliholdhoz igazodik.
A holdkultuszokban a Hold fázisainak, illetve az újholdnak és a teliholdnak mindig is kiemelkedő szerepe volt, miként a jóslásokban, a jövendölésekben is. Az újholdat követő tizennégy nap (ekkor növekszik a bolygó) általában a gyarapodás periódusa, amelynek egyik tetőpontját a telihold jelenti, s ezt a napot a legtöbb keleti kultúrában szerencsenapnak tekintik.
Szinte minden okkult tanban egységes az a felfogás, hogy az újholdat követő 3. nap egyértelműen szerencsés, s akkor célszerű a különböző szerencsetalizmánokat is „beavatni”. Népi hagyományok szerint, ha a növekvő Holdat elsőnek a jobb vállunk irányában pillantjuk meg, akkor szerencsénk lesz. És ilyenkor lehetőleg csókolja meg az illető azt, akit elsőnek meglát, s akkor a kívánsága teljesül. Ha a növekvő Hold megpillantásakor pénz van a zsebében, akkor nem fogy el a következő újholdig. Vagy: a növekedő Hold megpillantásakor a pénzt az egyik kézből a másikba kell tenni, mert így a hónap folyamán megduplázódik.
Kívánságunk teljesül, ha azt a növekvő Holdat egy fa két ága között nézve fogalmazzuk meg. Az ókorban, ha egy gyerek teliholdkor született, a szerencse fiának vélték, a növekvő félholdkor született gyermeket nagy vagyon várományosának tartották.
A Hold mozgása során a többi bolygóval kapcsolatba lép, aspektusokat alkot. Azokat a napokat is szerencsenapoknak tartják, amikor a Hold a Jupiterrel hoz létre jótékony fényszögeket, például együttállást, szextilt vagy trigont.
Az asztrológiai tanok szerint e aspektusok különösen szerencsehozóak akkor, ha az „éjszaka királynője”növekvőben van, és a Bika vagy az Oroszlán jegyében, illetve a 2. az 5. házban halad. A Hold járásának szerencsejátékokra gyakorolt hatása sok ember fantáziáját mozgatta meg.
Egy német kutató például 38 év összes lottószámhúzásait elemezve megállapította, hogy ha a lottóhúzás napja újholdra esik, akkor legtöbbször a 22-es jön elő, teliholdkor viszont a 3-as. Se szeri, se száma azoknak a hagyományoknak, hiedelmeknek, „álmoskönyveknek”, hogy az alvás közben megélt álmoknak a számokra – tehát húzásra kerülő lottószámokra is – „lefordítható” jelentésük van. Az egyik híres nápolyi álomszámfejtő szerint azonban a Holdnak az álmokra gyakorolt hatásánál figyelembe kell venni a bolygó fázisait. Ugyanis – szerinte – például az újhold első napjától kezdve észben kell tartani, hogy mit álmodunk az 1., 4., 8., 10., 12., 13., 27. napon, mert jó esély van arra, hogy ezek valóra válnak, s különösen jó előjelnek számítanak.
origo.hu
Európa a poszt-liberális világrend kapujában
