Megalakulásukat követően több nyugdíjasokat képviselő szervezet is azzal vádolta önöket, hogy a Fidesz mellett kampányolnak. Milyen értékeket vallanak tulajdonképpen?
– Mi a keresztény konzervatív nemzeti elvek szerinti polgári értékrend mellett vagyunk elkötelezettek. Azokat a nyugdíjasokat szólítjuk meg, akik az eddigi érdekvédelmi szervezetek közül egyikhez sem akartak csatlakozni. A nyugdíjas társadalom ugyanis nem homogén.
– Eddig is volt több nyugdíjas szervezet.
– Valóban. A két nagy szervezet közül az egyiknek, a Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének pártkötődése egyértelmű: az egyesület elnöke és alelnöke az MSZP országgyűlési képviselője. Korábban a szövetség pedig a szocialista párttal kötött megállapodást, először 1994-ben, majd a közelmúltban is. A másik nyugdíjas szervezet, a Nyugdíjasok Országos Képviselete. Egyéni tagsága nincs, tagszervezeteket képvisel. A baloldali kötődés itt is egyértelmű, mert zömében olyan szakszervezeteket jelenít meg, amelyeknek elnökei szintén képviselők az MSZP-frakcióban. Az érintett szervezetek egyértelműen támogatták az 1997-ben megalkotott nyugdíjtörvényt annak ellenére, hogy az akkori ellenzék és más szakértők is élesen kritizálták a jogszabály tervezetét. 1999-ig pedig egyik szervezetnek sem volt olyan kezdeményezése, amelyet a kormányzattal szemben fogalmaztak volna meg.
– Azt rója fel a másik két szervezetnek, hogy az előző kormány idején nem kifogásolták a nyugdíjasokat érintő intézkedéseket. A mostani kabinet idején meg önök nem kifogásolják. Miért?
– Egyesületünk 2000 közepén alakult. Röviddel ezután a kormányzati szervekhez fordultunk a nyugdíjasokat érintő két kérdésben. Kértük egyrészt a nyugdíj melletti munkavállalás esetére vonatkozó adójogszabályok hatályon kívül helyezését. Ezt a nyugdíjasokat sújtó rendelkezést egyébként Medgyessy Péter hozta a Németh-kormány tagjaként. A polgári kormány ezt 2002. januárjától hatályon kívül helyezte. A másik kezdeményezésünk a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindex vizsgálatára vonatkozott. Továbbá szelektív nyugdíjemelést kértünk a törvényi kötelezettségen felül azoknak a 70 évesnél idősebbeknek, akiknek legalább 30 éves szolgálati idejük van. Nem kételkedtünk abban, hogy a kormány hosszú távú gazdaságpolitikája sikeres lesz, de hangsúlyoztuk, hogy egy adott életkorban ez már nem tervezhető. A kormány úgy döntött, hogy nem diferenciált módon, hanem egységesen mindenkinél nyugdíjkorrekcióra kerülhet sor a nyugdíjas fogyasztói árindex szerint.
– Önök részt vettek olyan sajtótájékoztatón, amelyet a kormány és a Fidesz politikusai tartottak. Nem tartja szervezetüket politikailag elkötelezettnek?
– Az alapszabályunkban egyértelművé tettük, hogy csak a kormányzati szervekkel és az önkormányzatokkal működünk együtt. Alulról szerveződő egyesület vagyunk, pártokkal nem állunk kapcsolatban. A kormány politikáját támogatjuk, mert tevékenységét a polgári értékrendből adódó elvárások szerint végzi.
– Egy szervezet legitimitását a tagság adja meg. Mekkora a taglétszámuk?
– Megalakulásunk óta nemcsak megyei szervezeteink, hanem városi, fővárosi és azon belül kerületi szervezeteink is egymás után alakulnak. Egyesületünk egyébként nemzetközi szinten is bemutatkozott.
– Mégis hányan csatlakoztak az egyesülethez?
– Igen nagy az érdeklődés irántunk, de pontos számot egyelőre nem tudok mondani, annál is inkább, mert tagságunk mellett támogatóink is vannak.
– Függetlenül a választások végeredményétől, melyek azok a nyugdíjasokat érintő reálisan kivitelezhető intézkedések, amelyek meghozatala halaszthatatlan?
– Úgy látjuk, hogy nem megnyugtató a nyugdíjasokat érintő alapvető törvényi rendelkezés. Az 1997-es nyugdíjtörvény úgy rendelkezik, hogy a 2013. január 1-je előtt megállapított nyugellátások évenkénti emelését akként szabályozza, hogy az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés átlagának megfelelő mértékben kell emelni. Ez az előző évben 7,3, az idén pedig 6,7 százalékos emelést tett volna lehetővé. A polgári kormány vállalta a kétéves költségvetésben, hogy évenként 3 százalékos pluszemelést ad a nyugdíjasoknak. Az időseknek garanciát jelentene, ha a nyudíjak emelésének nem két, vagy esetleg három jogforrása lenne – jelenleg a nyugdíjtörvény, a költségvetési törvény és egy kormányrendelet –, hanem egységes jogszabály rendelkezne arról.
– Milyen ötletük van ennek rendezésére?
– Ha a nyugdíjtörvény módosítására lenne kellő politikai akarat – kétharmados törvényről lévén szó –, akkor olyan emelési szisztémát lehetne kidolgozni, amely a mindenkori gazdasági növekedés függvényében állapítja meg a nyugdíjemelést.
– Lassuló gazdasági növekedés mellett ezzel nem járnának jól a nyugdíjasok.
– A konstrukció törvényi kidolgozás függvénye. Meg kell határozni egy olyan minimumot, aminél kevesebb nem lehet a nyugdíjemelés mértéke. Viszont ezzel kötelezővé tennénk, hogy nagyobb gazdasági növekedés mellett többet fordítsanak az ellátások emelésére.
– A választásokon leginkább esélyes két párt részéről különféle elképzelések hangzottak el a nyugdíjemelés formájára vonatkozóan. A Fidesz az első évben a kisnyugdíjasok javát szolgáló differenciált emelést, az MSZP pedig 13. havi nyugdíj bevezetését ígérte. Ön melyikkel ért egyet?
– A differenciált nyugdíjemelés több gondolatot felvet. Nem vitás, hogy a nyugdíjasoknak egy jelentős része tarthatatlan életkörülmények között tengődik. Ennek eddig nem hangoztatott oka, hogy a ma élő nyugdíjasokat érintően csak a szocialisták alkottak nyugdíjtörvényt: az MSZMP 1975-ben, az MSZP pedig 1997-ben. A jelenlegi polgári kormány nem volt és nincs olyan helyzetben, hogy ezen gyökeresen változtasson – lévén kétharmados jogszabályról van szó –, pedig mindenki tudja, hogy a nyugdíjtörvény módosításra szorul. A megélhetési gondokkal küzdő nyugdíjasok sorsának másik oka, hogy alkalmazott és még dicsekvésre is okot adó jelenség volt az úgynevezett láthatatlan jövedelem. A gondok akkor kezdődtek, amikor a nyugdíjak esedékes megállapításakor a dolgozó munkája ellenértékének csak egy része, a munkabér képezhette a nyugdíjösszeg megállapításának alapját. A polgári kormány tehát kényszerhelyzetben van, amikor az igen nehéz helyzetbe jutott nyugdíjasokon kíván segíteni. Halaszthatatlan probléma, de óvatosan kezelendő, mert egy dolog a méltányossági elv alkalmazása és más dolog a szerzett jog sérthetetlensége. Ami az MSZP javaslatát, a 13. havi nyugdíj bevezetését illeti, ez 4 év alatt arányos elosztásban realizálódhatna, de ennek forrása jelenleg elég kétséges.
Kamionnal szorította le a személyautót az M0-son, most eltiltanák a vezetéstől + videó
