Átalakítanák a nyugdíjfizetés szabályait

Az időseknek az jelentene garanciát, ha a nyudíjak emeléséről egyetlen jogszabály rendelkezne, nem pedig kettő vagy három mint jelenleg – jelentette ki lapunknak adott interjújában Aszódi Pál. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke furcsának találja, hogy az előző négy évben a másik két nagyobb nyugdíjas szervezet nem emelte fel a hangját. Ez szerinte az MSZP-hez való kötődésükkel magyarázható.

2002. 03. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megalakulásukat követően több nyugdíjasokat képviselő szervezet is azzal vádolta önöket, hogy a Fidesz mellett kampányolnak. Milyen értékeket vallanak tulajdonképpen?
– Mi a keresztény konzervatív nemzeti elvek szerinti polgári értékrend mellett vagyunk elkötelezettek. Azokat a nyugdíjasokat szólítjuk meg, akik az eddigi érdekvédelmi szervezetek közül egyikhez sem akartak csatlakozni. A nyugdíjas társadalom ugyanis nem homogén.
– Eddig is volt több nyugdíjas szervezet.
– Valóban. A két nagy szervezet közül az egyiknek, a Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének pártkötődése egyértelmű: az egyesület elnöke és alelnöke az MSZP országgyűlési képviselője. Korábban a szövetség pedig a szocialista párttal kötött megállapodást, először 1994-ben, majd a közelmúltban is. A másik nyugdíjas szervezet, a Nyugdíjasok Országos Képviselete. Egyéni tagsága nincs, tagszervezeteket képvisel. A baloldali kötődés itt is egyértelmű, mert zömében olyan szakszervezeteket jelenít meg, amelyeknek elnökei szintén képviselők az MSZP-frakcióban. Az érintett szervezetek egyértelműen támogatták az 1997-ben megalkotott nyugdíjtörvényt annak ellenére, hogy az akkori ellenzék és más szakértők is élesen kritizálták a jogszabály tervezetét. 1999-ig pedig egyik szervezetnek sem volt olyan kezdeményezése, amelyet a kormányzattal szemben fogalmaztak volna meg.
– Azt rója fel a másik két szervezetnek, hogy az előző kormány idején nem kifogásolták a nyugdíjasokat érintő intézkedéseket. A mostani kabinet idején meg önök nem kifogásolják. Miért?
– Egyesületünk 2000 közepén alakult. Röviddel ezután a kormányzati szervekhez fordultunk a nyugdíjasokat érintő két kérdésben. Kértük egyrészt a nyugdíj melletti munkavállalás esetére vonatkozó adójogszabályok hatályon kívül helyezését. Ezt a nyugdíjasokat sújtó rendelkezést egyébként Medgyessy Péter hozta a Németh-kormány tagjaként. A polgári kormány ezt 2002. januárjától hatályon kívül helyezte. A másik kezdeményezésünk a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindex vizsgálatára vonatkozott. Továbbá szelektív nyugdíjemelést kértünk a törvényi kötelezettségen felül azoknak a 70 évesnél idősebbeknek, akiknek legalább 30 éves szolgálati idejük van. Nem kételkedtünk abban, hogy a kormány hosszú távú gazdaságpolitikája sikeres lesz, de hangsúlyoztuk, hogy egy adott életkorban ez már nem tervezhető. A kormány úgy döntött, hogy nem diferenciált módon, hanem egységesen mindenkinél nyugdíjkorrekcióra kerülhet sor a nyugdíjas fogyasztói árindex szerint.
– Önök részt vettek olyan sajtótájékoztatón, amelyet a kormány és a Fidesz politikusai tartottak. Nem tartja szervezetüket politikailag elkötelezettnek?
– Az alapszabályunkban egyértelművé tettük, hogy csak a kormányzati szervekkel és az önkormányzatokkal működünk együtt. Alulról szerveződő egyesület vagyunk, pártokkal nem állunk kapcsolatban. A kormány politikáját támogatjuk, mert tevékenységét a polgári értékrendből adódó elvárások szerint végzi.
– Egy szervezet legitimitását a tagság adja meg. Mekkora a taglétszámuk?
– Megalakulásunk óta nemcsak megyei szervezeteink, hanem városi, fővárosi és azon belül kerületi szervezeteink is egymás után alakulnak. Egyesületünk egyébként nemzetközi szinten is bemutatkozott.
– Mégis hányan csatlakoztak az egyesülethez?
– Igen nagy az érdeklődés irántunk, de pontos számot egyelőre nem tudok mondani, annál is inkább, mert tagságunk mellett támogatóink is vannak.
– Függetlenül a választások végeredményétől, melyek azok a nyugdíjasokat érintő reálisan kivitelezhető intézkedések, amelyek meghozatala halaszthatatlan?
– Úgy látjuk, hogy nem megnyugtató a nyugdíjasokat érintő alapvető törvényi rendelkezés. Az 1997-es nyugdíjtörvény úgy rendelkezik, hogy a 2013. január 1-je előtt megállapított nyugellátások évenkénti emelését akként szabályozza, hogy az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés átlagának megfelelő mértékben kell emelni. Ez az előző évben 7,3, az idén pedig 6,7 százalékos emelést tett volna lehetővé. A polgári kormány vállalta a kétéves költségvetésben, hogy évenként 3 százalékos pluszemelést ad a nyugdíjasoknak. Az időseknek garanciát jelentene, ha a nyudíjak emelésének nem két, vagy esetleg három jogforrása lenne – jelenleg a nyugdíjtörvény, a költségvetési törvény és egy kormányrendelet –, hanem egységes jogszabály rendelkezne arról.
– Milyen ötletük van ennek rendezésére?
– Ha a nyugdíjtörvény módosítására lenne kellő politikai akarat – kétharmados törvényről lévén szó –, akkor olyan emelési szisztémát lehetne kidolgozni, amely a mindenkori gazdasági növekedés függvényében állapítja meg a nyugdíjemelést.
– Lassuló gazdasági növekedés mellett ezzel nem járnának jól a nyugdíjasok.
– A konstrukció törvényi kidolgozás függvénye. Meg kell határozni egy olyan minimumot, aminél kevesebb nem lehet a nyugdíjemelés mértéke. Viszont ezzel kötelezővé tennénk, hogy nagyobb gazdasági növekedés mellett többet fordítsanak az ellátások emelésére.
– A választásokon leginkább esélyes két párt részéről különféle elképzelések hangzottak el a nyugdíjemelés formájára vonatkozóan. A Fidesz az első évben a kisnyugdíjasok javát szolgáló differenciált emelést, az MSZP pedig 13. havi nyugdíj bevezetését ígérte. Ön melyikkel ért egyet?
– A differenciált nyugdíjemelés több gondolatot felvet. Nem vitás, hogy a nyugdíjasoknak egy jelentős része tarthatatlan életkörülmények között tengődik. Ennek eddig nem hangoztatott oka, hogy a ma élő nyugdíjasokat érintően csak a szocialisták alkottak nyugdíjtörvényt: az MSZMP 1975-ben, az MSZP pedig 1997-ben. A jelenlegi polgári kormány nem volt és nincs olyan helyzetben, hogy ezen gyökeresen változtasson – lévén kétharmados jogszabályról van szó –, pedig mindenki tudja, hogy a nyugdíjtörvény módosításra szorul. A megélhetési gondokkal küzdő nyugdíjasok sorsának másik oka, hogy alkalmazott és még dicsekvésre is okot adó jelenség volt az úgynevezett láthatatlan jövedelem. A gondok akkor kezdődtek, amikor a nyugdíjak esedékes megállapításakor a dolgozó munkája ellenértékének csak egy része, a munkabér képezhette a nyugdíjösszeg megállapításának alapját. A polgári kormány tehát kényszerhelyzetben van, amikor az igen nehéz helyzetbe jutott nyugdíjasokon kíván segíteni. Halaszthatatlan probléma, de óvatosan kezelendő, mert egy dolog a méltányossági elv alkalmazása és más dolog a szerzett jog sérthetetlensége. Ami az MSZP javaslatát, a 13. havi nyugdíj bevezetését illeti, ez 4 év alatt arányos elosztásban realizálódhatna, de ennek forrása jelenleg elég kétséges.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.