Intő jelek Kínából

Megtorpanni látszik az utóbbi években látványos eredményeket produkáló kínai gazdaság, s ez könnyen kihatással lehet az ázsiai nagyhatalom politikai, társadalmi stabilitására is. Elemzők elsősorban a határozott reformok elmaradását tartják az intő jelek okozójának.

Pataky István
2002. 03. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly Ázsia legjobb teljesítményét felmutatva 7,3 százalékkal nőtt a kínai gazdaság, ám Peking szerint az idén kemény küzdelmet kell folytatni ahhoz, hogy elérjék a hétszázalékos GDP-bővülést. Nem csak a világgazdaság egészének helyzete, belső problémák is nehezítik a lendület fenntartását. A külső konjunktúra erőteljesen éreztette hatását az exportteljesítményben, a kivitel dinamikája alaposan lefékeződött. Hírügynökségi jelentések szerint már 2001 utolsó negyedében érzékelhető volt a lassulás, hiszen a GDP 6,6 százalékkal bővült, ami két éve a leggyengébb negyedéves teljesítménynek számít. Elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a hétszázalékos küszöb elérése igencsak szükséges a foglalkoztatási helyzet szempontjából, több millió új munkahelyre van ugyanis szükség, ellensúlyozandó a halódó állami vállalatoknál az elmúlt időkben végrehajtott elbocsátásokat.
A múlt héten elbocsátott munkások tízezrei tüntettek Kína északkeleti részén. A tiltakozók elmaradt béreik kifizetését és egyes korrupt helyi vezetők felelősségre vonását követelték. Különösebb atrocitásokról nem érkezett hír, de a helyzet súlyosságára utal, hogy a hatóságok látványos rendőri készenléttel igyekeztek elejét venni a rendbontásoknak. Tegnap már Pekingből is tüntetésekről érkeztek hírek. Volt autógyári munkások egy fontos útvonal közlekedését zárták el szerdán nyugdíjuk fizetésének elmaradása miatt tiltakozva. Kínában gyakorlatilag nem létezik szociális háló, s az állástalan állampolgár az állami lakásra való jogát is elveszti, miután azt is a munkáltató üzemtől kapta. Az utóbbi években sorra mennek tönkre a kínai állami iparvállalatok, különösen az ország északkeleti részén. Ez a vidék az ötvenes évek tervgazdálkodása következtében nehézipari központtá vált.
A kínai helyzettel fogalkozik a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) múlt hét elején kiadott tanulmánya is. A dokumentum felemásnak tartja a kommunista párt által vezetett kapitalizmusépítést, megállapítása szerint Kínában hovatovább halaszthatatlan a gazdaság egészét érintő reform és a piac fejlesztése. Az elmúlt évek látványos fejlődése után a növekedés fő motorjai kimerülnek Kínában, elsősorban a gazdaság jelentős felaprózódása miatt – áll az OECD tanulmányában. Az elemzők úgy vélik, a vidéki vállalkozások növekedése lassul, az ipar gyengül, a technológia elmaradott, a megújulás képessége korlátozott. A szervezet arra figyelmezteti Pekinget, hogy a WTO-tagsággal járó piacnyitás különösen nagy próbatétel lesz a kínai vállalatok állóképessége számára, ugyanis azok piacot veszthetnek, legalábbis kezdetben. Az OECD a gazdaság egészét átfogó reformprogram kidolgozását javasolja a kínai vezetésnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.