Regionális Fejlesztési Holding vállalkozáserősítésre

A Regionális Fejlesztési Holdingot (RFH) 2000. március 1-jével alapította az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. A tartós állami tulajdonban lévő társaság feletti tulajdonosi jogokat a gazdasági miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttesen gyakorolja. Az RFH piaci elveken nyugvó üzleti tevékenységével segíti Magyarországon a tartós gazdasági növekedést, és az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozást. Ám azt, hogy ezt hogyan teszi, kevesen tudják. Kovács Ferenc, a holding elnök-vezérigazgatója a szervezet tevékenységéről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.

Milyen céllal hozták létre két évvel ezelőtt a Regionális Fejlesztési Holdingot?
– Alapvető feladatunk, hogy előmozdítsuk a kis- és középvállalkozások és a régiók fejlődését, a foglalkoztatás stabilizálását, bővítését, a vállalatközi gazdasági kapcsolatok megerősödését, valamint az, hogy a vállalkozásokat és a lakosságot felkészítsük az információs társadalom és gazdaság kihívásaira. E feladatkörben pénzügyi és szakmai programokat fejlesztünk és hajtunk végre, pályázatokat készítünk elő és bonyolítunk le, továbbá céltársaságokat alapítunk és működtetünk. Kiemelt végrehajtói vagyunk a Széchenyi-terv fejlesztési programjainak.
– Mekkora ma a holding jegyzett tőkéje?
– Az RFH jegyzett tőkéje jelenleg 8,6 milliárd forint. Az RFH – mint a neve is kifejezi – holding, amelyben a csoporthoz tartozó társaságok között kiemelkedő a Regionális Fejlesztési Társaságok (RFT-k) gazdaságpolitikai szerepe, amelyeket 1993 és 1997 között alapítottak a Magyar Fejlesztési Bank Rt. jogelődje, illetve megyei és települési önkormányzatok. E társaságok egységes rendszerré formálására vállalkoztunk, s ezen az úton haladunk.
– Hol tart az országos hálózat létrehozása?
– A holding 2000-ben előkészítette és tavaly befejezte az RFT-k országos hálózatos intézményrendszerré fejlesztését. Ennek keretében 75 százalék + 1 szavazatot meghaladó részesedést szereztünk a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Rt.-ben, átalakítottuk és a Balaton régióra koncentráltuk a Balatoni Regionális Fejlesztési Rt. működési területét. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanáccsal közösen megalapítottuk a Bodrog–Hernád–Sajó Kft.-t a megye területének szolgáltatásokkal való ellátására. A hálózatos tevékenység hatékonyságát a Kaposvári Gazdaságfejlesztési Kft. létrehozásával növeltük. Ma már nincs olyan térség, melyet nem érnek el szolgáltatásaink.
– Melyek a fejlesztési társaságok legfőbb tevékenységei?
– Elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozása változatos eszköztárral – befektetés, tagi kölcsön, bérlet, pénzügyi lízing, hitel, faktoring –, valamint a regionális fejlesztési programok kidolgozása, végrehajtása és projektcégek alapítása.
– Mennyi pénzt helyeztek ki eddig az RFT-ken keresztül?
– Az éves átlagos kihelyezésállomány 1999–2000-ben 2–2,5 milliárd forint között alakult. A cégek egy része az alapítás óta jegyzett tőkéjének majd 1,5-szeresét helyezte ki eddig a gazdaságba. Ugyanez 2000-ben a többi társaság esetében megközelítette a 70-80 százalékot. Kis- és középvállalkozás-finanszírozói tevékenységük több mint 5000 fő számára teremtett munkahelyet, és további 6-7000 fő számára biztosított megélhetést. Az RFT-k aktív befektetési és finanszírozói tevékenysége 15–18 milliárd forint nagyságrendű fejlesztési forrást mozgatott meg a kapcsolódó vállalkozói saját forrással, és egyéb finanszírozási konstrukciókon keresztül.
– Gondoltak-e a vállalkozói igényekhez alkalmazkodva más típusú gazdasági szervezet létrehozására?
– Nemcsak gondoltunk, de létre is hoztunk néhányat. A finanszírozási tevékenységet megpróbáltuk tipizálni és különböző formákat kidolgozni, melyek a gyors, rövid ügyletektől a hosszabb és nagyobb összegű befektetésig terjednek. Ennek megfelelően az idén márciusban előkészítettük a Befektetői Beszállítói Tőketársaság alapítását 2,5 milliárd forintos alaptőkével, amelyhez a pénzt a Gazdasági Minisztérium (GM) biztosította. Ennek célja a hazai kis- és középvállalkozások beszállítói kapcsolatrendszerének megerősítése, és ehhez 50–300 millió forintos mértékben fejlesztési célú tőkeforrás biztosítása, támaszkodva az RFT-k akvizíciós tevékenységére. Továbbá tavaly novemberben létrehoztuk a Regionális Finanszírozó Rt.-t egymilliárd forintos alaptőkével, amely az RFT-k pénzügyi vállalkozásait szervezi meg regionálisan, rövid lejáratú ügyletekhez forrást biztosítva számukra. Harmadik szereplőként pedig megalapítottuk az Informatikai Kockázati Tőkealapot hárommilliárd forint alaptőkével, amely mellé létrehoztunk egy százmillió forintos alapkezelő rt.-t is. Az ehhez szükséges fedezetet a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) bocsátotta rendelkezésünkre. E társaság célja, hogy az induló informatikai kis- és középvállalkozások kockázati tőkefinanszírozását ellássa.
– Sokszor hallunk manapság az EU-kompatibilitásról. Az új társaságok mennyire „uniókonformak”?
– Már a döntés előtt végiggondoltuk ezt a kérdést, és eszerint bonyolítottuk le a cégek alapítását. Azonban ezen túlmenve, úgy gondolom, hogy három komoly feladatunk van az EU-tagság kapcsán, ahol tovább kell lépnünk. Az egyik egy olyan intézményrendszer kialakítása, amely alkalmas arra, hogy az EU-ból érkező forrásokat kezelni tudjuk a döntés-előkészítéstől a monitoringig. A másik, hogy a saját erőt biztosítani tudjuk a pályázatokhoz, amelyek részfinanszírozással működnek, és ez állandó problémát jelent a vállalkozások számára. A harmadik elem, úgy vélem, már nem állami feladat, de állami segítséget igényelhet. Ez a pályázatok megírása. Erre képzési programot kell indítani, akár a holdingon keresztül is, amihez megfelelő hálózattal rendelkezünk.
– Úgy tudom, a holding ma már a központi pályázatok döntés-előkészítését is végzi.
– Valóban, a holding másik fő tevékenysége a pályázatkezelés. Ma a GM-nek és a MeH-nek végzünk szakértői munkát. Feladatunk a döntés-előkészítő szakmai értékelés, amelyet eljuttatunk a tárcaközi bizottságokhoz, amelyek pedig javaslatot tesznek, ezek alapján a miniszter dönt. A nyertes pályázatok esetében előkészítjük a szerződéseket és folyamatos monitoringtevékenységet végzünk. Öt éven keresztül azt ellenőrizzük, hogy valóban az a beruházás és úgy valósult-e meg, ahogyan azt a pályázatban leírták.
– Ha már gazdaságélénkítő pályázatoknál tartunk, van-e együttműködés az RFH és az FVM között?
– Az FVM-mel korábban semmiféle kapcsolatban nem álltunk. Azonban úgy vélem, azon érdemes elgondolkozni, hogy hatékony-e az, hogy ma Magyarországon két gazdaságfejlesztési intézményrendszer működik. Véleményem szerint sokáig nem tartható, hogy ez a két intézményrendszer egymással párhuzamosan működjék. Valahol szükséges összekapcsolni a feladatokat. A különböző gazdaságfejlesztéssel foglalkozó intézmények harmonizációja egy jövőbeni feladatot jelenthet.
– Hogyan értékeli az ipari parkok gazdaságban betöltött szerepét?
– Az RFT-k regionális fejlesztési tevékenységén belül ki kell emelni az ipari parki fejlesztéseket, amelyek fontos szerepet játszanak a fejlett technológiával dolgozó nemzetközi vállalatok hazai megtelepedésében. Ebben segít az is, hogy az önkormányzatok társtulajdonosai az RFT-knek. A holding finanszírozási tevékenységéről a piaci szereplőktől érkeznek visszajelzések, az önkormányzatoktól viszont a tulajdonosi információk jönnek vissza hozzánk. Ezek pedig a gazdasági kormányzat számára biztosítják azt, hogy valós képet kapjanak az ország gazdasági állapotáról és a fejlődés lehetőségeiről.