A jugoszláv állampolgárságú Erdélyi Nándort a Fővárosi Főügyészség nyereségvágyból több emberen elkövetett emberölés bűntettével, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével, valamint közokirat-hamisítással és jogellenes belföldi tartózkodás vétségével vádolta. Az ügy előzménye, hogy még 1997 decemberében szabadlábra helyezték Erdélyit, aki négyéves fegyházbüntetését töltötte, amit négyrendbeli bűnszövetségben elkövetett rablás miatt kapott. A feltételes szabadlábra bocsátás után Erdélyi Nándornak a kiskunhalasi határőr-igazgatóság közösségi szállásán kellett tartózkodnia, mivel a korábbi bírósági ítélet kiutasította az országból. 1998 januárjában három napra eltávozási engedélyt kapott, ám már nem tért vissza Kiskunhalasra.
Ebben az időben egymás után négy bolti alkalmazottat öltek meg a fővárosban, és a gyanú Erdélyi Nándorra terelődött. A későbbiekben a Fővárosi Főügyészség azzal vádolta a most harmincéves férfit, hogy 1998. január 17-én a Rákóczi úti Budmil üzlet eladóját, február 3-án egy csepeli textilüzlet két alkalmazottját és február 4-én egy Kinizsi utcai villamossági szaküzlet eladóját megölte. Mind a négy esetben közvetlen közelről, a fejre célzott lövéssel végzett áldozataival a tettes, akinek a zsákmánya a négy helyszínen összesen alig haladta meg az ötvenezer forintot. Az ügy szerteágazó voltára tekintettel a Fővárosi Bíróságon ötös bírói tanács tárgyalta az ügyet, amelyben harmincöt tárgyalási nap után a csepeli kettős gyilkosság ügyében mondták ki bűnösnek Erdélyi Nándort, a másik két vádpontban nem állapították meg vétkességét. Ekkor a vádlott életfogytiglani börtönbüntetést kapott azzal a megszorítással, hogy huszonhárom évnél hamarabb nem helyezhető szabadlábra.
A Legfelsőbb Bíróság idén március 5-én kezdte tárgyalni másodfokon az ügyet, amiben fordulatot hozhat az, hogy március 12-én a Fővárosi Főügyészségen megjelent egy tanú, Sz. Zsuzsanna, aki olyan tényeket mondott el, amelyek valószínűsítik Erdélyi bűnösségét a Kinizsi utcában, illetve a Rákóczi úton elkövetett emberölésekben. Ezt is figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság csütörtökön hozott döntésekor, amikor a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, megállapítva azt, hogy az első fokon eljáró ítélőtanács nem elemezte kellő alapossággal Erdélyi Nándor rendőrségi vallomásait.
Nőhet a szürkegazdaság és erősödhet a kivándorlás a Tisza programja szerint
