Zöld utat kapott tavaly októberben a bukaresti, úgynevezett donátori konferencián a magyarok, a románok és a jugoszlávok közös eurorégiós terve, a Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasútvonal megépítése – tájékoztatott Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Ezt a közlekedési útvonalat – a szegedi vasúti híddal együtt – a második világháború idején rombolták le, és azóta is nagyon hiányzik a térség lakóinak. Az említett konferenciát követően Szeged megyei jogú város önkormányzata, valamint a térség társadalmi-politikai szereplői erőteljes érdekérvényesítő tevékenysége révén a megvalósulás kézzelfogható közelségbe került. (Szeged polgármestere, Bartha László ez ügyben folytatott tárgyalásokat és keresett támogatókat Brüsszelben a napokban.)
Csongrád megye pénzügyi támogatásával elkészült az az eurorégiós pályázat, amit a múlt év végén fogadott el csaknem harminc tervvel együtt a Délkelet-európai Stabilitási Alapítvány. A csaknem háromszáz beérkezett pályázatból a Szeged–Temesvár vasút építése megkapta az elvi támogatást. Sajnos a múlt évi, szeptember 11-i amerikai terrorcselekmények ennek az ügynek sem használtak. A pályázatra több mint százmillió eurót irányoztak elő Brüsszelben – amely rekordösszegnek számít az eurorégiós fejlesztések történetében –, ám a felhasználás egyelőre késik, mert az unió elsősorban a balkáni politikai stabilitásra használja anyagi erőforrásait.
A közelmúltban Szegeden találkoztak a Duna–Tisza–Maros–Kőrös eurorégióban részt vevő megyék elnökei, és bizakodásukat fejezték ki a vasútvonal megépítését illetően. A Szeged–Temesvár közötti százhúsz kilométeres szakaszból mindössze tizenöt kilométernyi esik Magyarországra, és több mint ötven kilométernyi a Vajdaságra. Így érthető, hogy a rehabilitációt legjobban a vajdasági vezetők sürgetik. Észak-Bácskában és Bánátban nincs vasút, az ott élő magyarság igencsak elszigetelt.
Vitályos Eszter: Nem leszünk bevándorlóország!
