Rekordszámú programot ígér a budapesti divathét

Szeptember 1–7. között 56 kísérőeseménnyel várja a közönséget a Budapest Central European Fashion Week (BCEFW). A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) szervezésében megvalósuló divathét nemcsak a kifutókon mutatja be a legújabb 2026-os tavaszi–nyári kollekciókat, hanem a Nemzeti Táncszínházban és Budapest számos pontján érdekes divatipari programokat nyújt az érdeklődőknek. A sokszínű programkínálat célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar divatmárkákra, illetve a divatot a képző- és iparművészetek, a társművészetek és a gasztronómia bevonásával szélesebb kulturális kontextusban tegye élményszerűvé.

A kísérőprogramok palettája az SS26-os szezonban minden eddiginél változatosabb: upcycling workshopok, környezettudatos dizájnprojektek és újrahasznosított anyagokból készült kollekciók mutatják be a fenntarthatóság lehetőségeit. Nyitott műhelyek és showroom-látogatások kínálnak közvetlen találkozási alkalmat a tervezőkkel.

A divat és társművészetek kapcsolata ékszerkészítő workshopokon, fotóművészeti eseményeken és kortárs képzőművészeti projektekben elevenedik meg. A gasztronómiai programok, tematikus kóstolók, brunchok és exkluzív vacsorák pedig a kulináris élményeket fonják össze a dizájn és a divat esztétikájával.

A programok a nagyközönség mellett a szakma képviselőinek is ideális találkozási pontot kínálnak: a változatos helyszínek és formátumok lehetőséget adnak arra, hogy tervezők, stylistok, fotósok, újságírók és más iparági szereplők személyesen is kapcsolatba lépjenek egymással.

Fotó: Budapest Central European Fashion Week

– Nagyon örülünk annak, hogy a főváros különböző helyszínei, üzletek, galériák, stúdiók, kulturális terek és szabadtéri helyszínek egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a divathét pezsgésébe. Ez azt mutatja, hogy a Budapest Central European Fashion Week mára nem csupán egy iparági esemény, hanem a város egyik fontos kulturális fesztiválja, amely mindenki számára kínál felfedeznivalót – mondta Jakab Zsófia. A Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója és kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos külön kiemelte, hogy a BCEFW ideje alatt számos helyen pop-up üzletek, akciók és limitált kollekciók is várják a kedvezményeket és különlegességeket kereső vásárlókat.

Célunk, hogy minél szélesebb körben tegyük ismertté a hazai tervezőket, erősítsük a magyar divatmárkák iránti vásárlási kedvet, és egyben ráirányítsuk a figyelmet a budapesti divathét regionális és nemzetközi jelentőségére.

A nagyközönségnek szóló programok mellett számos divatszakmai esemény is megvalósul ezekben a napokban, amelyek a tudásátadásra és az iparági párbeszédre helyezik a hangsúlyt. A Műcsarnokban a From Fashioning Cultural Heritage to the Impact of GenAI nemzetközi konferencia vizsgálja a kulturális örökség és a kortárs divat összefonódását, valamint a mesterséges intelligencia divatmédiára gyakorolt hatásait. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Fashion’s Worlds: From the Margins to the Middle című szimpóziuma a divat geopolitikai dimenzióit emeli ki, Közép- és Kelet-Európa kreatívipari szerepével a fókuszban.

A hétvégi bemutatókkal párhuzamosan a Nemzeti Táncszínház ad otthont a Magyar Divat & Design Ügynökség által szervezett Fashion Hubnak, a BCEFW divatipari élményterének. Itt további 13 program,

interaktív workshopok, szakmai beszélgetések és közösségi események várják a közönséget.

A magyar gyökerekkel bíró Ryan Thomas Roth a nemzetközi szépségipar meghatározó szereplőjeként a személyes történetek és a globális szépségipar összefüggéseiről tart előadást. Sütő Enikő, a hazai divatélet egyik ikonikus alakja saját pályájának mérföldköveit idézi fel a BCEFW divatikonokat bemutató beszélgetéssorozatában. A Models on the Rise panelben Nagy Evelyn, Varr Márta és Tóth Laura a modellszakma jelenlegi kihívásaiba és nemzetközi tapasztalataikba engednek betekintést. A programban emellett fenntarthatósági workshopok, kreatív alkotóműhelyek, a mesterséges intelligencia jövőformáló szerepét vizsgáló kerekasztalok is helyet kapnak, illetve Zólyomi Zsolt előadásában a parfümkészítés is.

Fotó: Budapest Central European Fashion Week

A BCEFW eseményei a nagyközönség és a szakma számára egyaránt nyitottak: a programok többsége ingyenes, a workshopokhoz és beszélgetésekhez előzetes regisztráció szükséges. A programok közötti eligazodást a nyomtatott formában elérhető Fashion Map segíti, amely lehetővé teszi a személyre szabott programtervezést. A teljes side event programnaptár, illetve a Fashion Hub eseményei a rendezvény hivatalos felületein érhetők el.

A Magyar Divat & Design Ügynökség azzal a céllal alakult meg 2018-ban, hogy előre meghatározott stratégiai pillérek mentén – szakmai koordináció, hazai termékek elérhetőségének és kereskedelmi lehetőségeinek javítása, oktatásfejlesztés, valamint gyártásfejlesztés – hatékony és strukturált támogatást nyújtson a divat- és a dizájnágazat minden szereplője számára.

A célkitűzések megvalósításának érdekében olyan hazai rendezvényeket valósítanak meg évről évre, mint a régió központi divateseményének számító Budapest Central European Fashion Week vagy a nemzetközi díjakat nyert 360 Design Budapest kiállítás. Emellett olyan külföldi szakmai rendezvényeken biztosítanak megjelenési és bemutatkozási lehetőséget a magyar alkotók számára, mint a Milano Fashion Week vagy a Maison & Objet designvásár.

Kiemelt feladataik közé tartozik a szakmai szervezetekkel való stratégiai együttműködés, az export növelése, továbbá mentorprogramjaik megvalósításával a hazai márkák szakmai fejlődésének támogatása.

A Magyar Divat & Design Ügynökség 2018-as megalakulása óta rendezi meg évente két alkalommal a közép-európai régió központi divateseményének számító Budapest Central European Fashion Weeket.

Az esemény évek óta a nagyközönség, a buyerek, a tervezők, az influenszerek, valamint a hazai és a nemzetközi média találkozásának első számú állomását jelenti a térségben. A hazai divat- és dizájnpari rendezvények hozzájárulnak Magyarország turisztikai vonzerejének és a nemzetgazdaság növekedéséhez, láthatóságot biztosítanak a magyar márkáknak, továbbá nemzetközi megrendeléseket eredményeznek.

 

Sütő Enikő: A modell nem „ruhafogas”

Sütő Enikő a hetvenes évek második felében, a hazai manökenkultúra második generációjában csatlakozott be a szakmába. Hamar óriási sikerre tett szert, mindössze fél évvel karrierje kezdete után magyar és külföldi kifutókon, majd grandiózus utcai plakátokon bukkant fel a Fabulon márka arcaként. Jogászként és a nemzetközi kozmetikai piacon is dolgozott, 1989-ben alapított modelliskolájával pedig három évtizeden át biztosította a hazai szakmai utánpótlást. A BCEFW 16. szezonjához kapcsolódó Divatikonok interjúban a 70–80-as évek hazai divatéletének hangulatáról, a generációváltás kihívásairól, a modellpálya lelki oldaláról és a női önismeret fontosságáról mesélt. Sütő Enikőt 1978-ban megválasztották az év manökenjének, pedig akkor mindössze fél éve volt a kifutón.

Sütő Enikő (Fotó: Gregus Máté)

– Abban az időszakban a nő nem egy távoli, vitrinbe zárható szépségként jelent meg, hanem a hétköznapok szereplőjeként: iskolában, piacon, kifutón. A modellek mindennapi jelenléte és mozdulatai is csodálatra méltónak számítottak. Ez a pozíció számomra már akkor is társadalmi felelősséget jelentett, még ha ezt nem is tudatosítottam magamban. Éreztem, hogy a kifutó szereplőinek valamiféle kiemelt státusuk van, különös, ambivalens megítéléssel, ahogy az színészek esetében is jellemző volt – mondta Sütő Enikő, aki visszaidézte: akkoriban sokkal szűkösebb volt a választék, nemcsak variációban, hanem mennyiségben is.

– Ha csak a saját akkori ruhatáramat nézem: amikor elkezdtem modellként dolgozni,

összesen két farmerem volt, meg úgy négy-öt pólóm.

A Rotschild-szalon egyik meghallgatására ötven lányt hívtak be, és közülük kettőt választottak ki a nagybemutatóra. Én épp az egyetemről estem be, farmerban és kapucnis pulóverben, holott egy ilyen alkalomnál elegánsan illett volna megjelenni. Hallottam, ahogyan a hölgyek ott sugdolóztak: „Melyiket választották?” „Hát azt a kapucnis Mikulást.” Ez voltam én. Nagyon is tudatában voltam annak, hogy fel kell zárkóznom a divatélethez. Amikor megkaptam az év manökenje címet, már utaztam külföldre, és a ruháimat is ott kellett beszereznem, hogy megfeleljek a hazai és nemzetközi elvárásoknak – idézte fel Sütő Enikő, aki egy

olyan plakát által vált népszerűvé, ahol farmert viselt,  később ezzel a ruhadarabbal azonosították az emberek.

Sütő Enikő

– Az utóbbi húsz évben egyre nagyobb hangsúlyt helyeztem arra, hogy megértessük a diákokkal: egy modell nem „ruhafogas”, méltósága van, szabad akarata, joga van irányítani a saját sorsát. Szelektálhat a felkérések között, és tudatosan kerülheti a kiszolgáltatott helyzeteket. Láttam, hogy ettől szenvednek leginkább: vagy görcsösen meg akarnak felelni és ebbe belefáradnak, vagy feladják, és hazaküldik őket. Rengeteg különböző típus és életkor érkezett hozzánk, de ezek a tanítások bármely életszakaszban hasznosnak bizonyultak: volt, aki önbizalomhiánnyal küzdött, vagy épp színésznő szeretett volna lenni, és meg akart tanulni bánni a külsejével. Persze, előfordultak olyanok is, akik kifejezetten modellalkattal érkeztek, és valóban modellek lettek, például Hódi Pamela, Sicra Andrea vagy Szunai Linda (Miss World Hungary 2011). Ma is örömmel látom őket a tévében, és jó érzés tudni, hogy 12-13-14 évesen én adhattam nekik az első impulzust, amely egész életükön végigkísérte őket – húzta alá Sütő Enikő.

Borítókép: Budapest Central European Fashion Week (Fotó: Budapest Central European Fashion Week)