A Hewlett-Packard Magyarországon is hagyományosan a közigazgatás nagy beszállítóinak egyike, nemcsak Amerikában, és nemcsak a nagy fejlett országokban. Miután úttörők vagyunk az elektronikus üzletvitelt támogató rendszerek fejlesztésében, természetesen az e?governement területén is vannak eredményeink. Az elektronikus kormányzatnak, akárcsak egy internetes banknak, éjjel-nappal a polgárok rendelkezésére kell állnia, amihez folyamatosan működő gépekre van szükség. Az Always On internetes infrastruktúra nagy megbízhatóságú kiszolgálói, tárolóeszközei jó számítástechnikai alapot adhatnak minden közintézmény számára, amely ki akarja építeni az állampolgárokkal az internetes kapcsolatot. De nem elég a gyors, megbízható hardver, a folyamatos működéshez fel kell készülni a meghibásodásokra, fennakadásokra, és előre gondoskodni kell az elhárításukról. Erre szolgál az egyik legelterjedtebb felügyelőszoftver-készlet, a végponttól végpontig mindent szemmel tartó HP Open View. Sajnos egy internetes kormányzati rendszert nemcsak a meghibásodástól, hanem a rosszindulatú illetéktelen behatolástól is védeni kell, hiszen ami a közigazgatáshoz tartozik, az különösen kedvelt célpontja a hackereknek, crackereknek. A HP által kialakított behatolásvédelmi rendszerrel, a Virtualvaulttal úgy lehet nyitottá tenni egy belső információs rendszert — bizalmas adatokat, tranzakciós alkalmazásokat — az interneten a partnerek, alkalmazottak, vevők számára, hogy sem a világháló-kiszolgálót magát, sem rajta keresztül a háttéralkalmazásokat nem lehet illetéktelenül elérni. A Virtualvault biztonsági világháló-állomás alapja egy, a hadsereg számára készült védett Unix operációs rendszer, ami fölött egy erősen particionált világhálós futtatói környezet, egy integrált világháló-kiszolgáló és egy védett Java motor működik. A Virtualvault népszerű például a pénzintézetekben: eddig világszerte százharminc helyen telepítették. A biztonság egy másik eleme a felek azonosítása. Vannak ügyek, amelyeket csak az állampolgár intézhet, ezeket csak úgy lehet az internetre vinni, ha gondoskodunk az otthon a számítógépe előtt ülő ügyfél és a program közötti kölcsönös azonosítás lehetőségéről. Erre szolgál a digitális aláírás, a titkos—nyilvános kulcspáron alapuló azonosítás PKI-rendszere. Nemrég vezették be Svájcban, a népszavazások hazájában az internetes voksolást, amihez a HP építette ki az infrastruktúrát, beleértve az állampolgárt azonosító digitális aláírás-ellenőrzés rendszerét is.
— Azt hiszem, az alapok tekintetében jól áll a kormányzat, nemcsak a Hewlett-Packard, de sok más szállító is ki tudja számára építeni a megfelelő infrastruktúrát. De ahhoz, hogy a közigazgatás valóban átvonuljon az internetre, alkalmazások kellenek, az államigazgatási, önkormányzati ügyintézés folyamatait kell úgy beprogramozni, hogy a laikus polgár eligazodjon benne, használni tudja. Szoftverre van szükség, sok szoftverre.
Azt, hogy mindent készen nyújtson, egyetlen szállítótól sem várhatja el a közigazgatás, de azt igen, hogy ennek egy-egy részfeladatát, vagy akár a kereteit megteremtsük. Sok cég, sok ember munkájának eredményeképpen fog kialakulni az, amit valóban e-kormányzásnak nevezhetünk, ezért nagyon fontos, hogy merre indulunk. Szerencsére a magyar kormányzat évek óta a nyílt szabványok híve, ami nemcsak szavakban, de tettekben is megmutatkozik. Jövőbemutatónak tartom például, hogy az e?kormanyzat.hu honlap kiszolgálására egy javás, XML-es környezetet alakítottak ki, még akkor is, ha ezt a tendert nem mi nyertük. Annyi elégtételünk mindenképpen van, hogy az általunk javasolt e-service-es megoldás szintén ezeket a szabványokat követte volna. Ennek az e?service-nek már az indulása is nagyon érdekes. Pár éve, amikor a Hewlett-Packard meghirdette, még nem nagyon látszottak az előnyei, és a világ még ma is csak kísérleteket folytat vele, legalábbis ezt állítják a piackutatók, köztük a Gartner is. Csakhogy azok a programozók, alkalmazók, akik ebbe belefognak, sokszor nem is tudják, hogy az e?service, hanem web-service-ről, világháló-szolgáltatásról beszélnek. Azért, mert a web-service az egy szabvány, de egy olyan szabvány, amibe egy az egyben beépült a HP e-services-modellje. Ez a szabvány azt írja le, hogy a világhálón elindított eljárások, programok hogyan közlekednek egymással, hogyan adhatnak át egymásnak ügyeket, míg végül azok elintézve visszajutnak oda, ahonnan elindultak. A web-services szabvánnyal igen magas alkalmazási szinten, de megoldódni látszik a microsoftos és a nyílt világ kapcsolata is. Lehetőséget teremt arra, hogy a javás és a microsoftos megoldások kommunikálni tudjanak egymással.
— Az e-serviceszel már 2000-ben is lehetett találkozni a szaklapokban, Magyarországon is. Ehhez képest meglepő, amit mond, hogy még csak most kezdenek vele kísérletezni. Nincs is hozzá referencia?
— Hogyne lenne. Nem azt mondtam, hogy a HP és partnerei most kezdenek vele kísérletezni, hanem hogy a piackutatók szerint általában a szoftveresek. Mi nyilván nem vártuk meg a szabványt az e-services-alkalmazások fejlesztésével, hiszen a legtöbb alkalmazás azért egy zárt körben megvalósítható. Nagyon sok e-service-megoldásunk működik szerte a világban, a közigazgatásban is. Annál is inkább, mert megvan hozzá a teljes fejlesztői, futtatási környezet, a Netaction Internet Operating Environment. Abban minden alapszoftver benne van, ami egy internetes megjelenéshez — portálhoz — szükséges. Tehát az alkalmazáskiszolgáló és fölötte a világháló-szolgáltatásokat kezelő szoftver.
— Pontosan miből áll a Netaction csomag?
— Az internetes környezet központjában az értékálló, mert javás, teljesen integrált HP-AS alkalmazásszerver van. Nálunk, ellentétben például az IBM megoldásával, az XML dokumentumokkal operáló üzenetközvetítő nem külön termék, be van építve a HP-AS-be. Ezt az üzenetközvetítőt azért is tartom nagyon jónak a közigazgatási alkalmazások kialakítására, mert kitűnően tudja követni az üzenetek útját, gondoskodik arról, hogy minden a beépített szervezési logika szerint történjék, és visszaküldi a jelentést arról, hogy az üzenet célba ért, az ügy elintéztetett. Ennél is többet tud a — már külön termékként kapható, de az alkalmazáskiszolgáló fölött működő — HP Process Manager, egy intelligens, integráltfolyamat-kezelő eszköz, melyben minden egyes folyamatelemhez hozzá tudok rendelni erőforrásokat, azt, hogy melyik munkakörre, illetve programra tartozik az a folyamatrész, és mi ott a feladat. Maguk a folyamatok, amelyek egy-egy ponton aktivizálódnak, az aktuális körülményekhez igazodva kerülnek elő egy e-service-készletből. Futás közben pedig mindent nyomon követ a HP Process Manager, sőt szükség esetén módosítható is. Minden rendszergazda letöltheti magának, és kipróbálhatja a HP objektumorientált webservice fejlesztői környezetét, amihez megvan a szabványos UDDI-katalógus, amelybe belekerülnek, és így bárki, bármely másik e-service számára elérhetővé tehetők a kész alkalmazáselemek, világháló-szolgáltatások. Gyorsan nő ezeknek a rendszereknek a komplexitása, a vonatkozó szabványok is egyre kifinomultabbak. Itt van például a Business Transaction Process szabvány, amit ősszel fogadtak el, és már ott van hozzá a szoftver a Netactionban. Ez a Business Webservices Transactions, amellyel a rendelkezésre álló világháló alapszolgáltatásokból úgy lehet benne összeállítani üzleti folyamatokat, hogy a rendszer követni tudja, a részfeladatok rendben végrehajtódtak-e. Látszik, hogy az internetes szolgáltatások terén egyre több olyan lehetőség nyílik meg, amelyre alapozva képessé válhat a közszolgálat a köz, az állampolgár szolgálatára. Ha már a személyes megjelenésnél akadozik néha az ügyintézés, legalább a virtuális térben legyen folyamatos és kényelmes.
Kitüntette az Oroszország oldalán harcoló katonákat Kim Dzsong Un
