A jövő nagy üzlete a lakáskorszerűsítés

Az európai lakáspiacon mind dinamikusabban bővülő szerep jut a lakásfelújításnak és -korszerűsítésnek. Az építési ágazattal foglalkozó Euroconstruct csoport (ECT) tagországaiban 2001–2004 között ennek összértéke már meghaladja az új építésű lakások beruházási költségét, s évi 208–224 milliárd euró értékben a teljes lakásépítési teljesítmény 51 százalékát fogja adni.

A lakásfelújítási és -karbantartási tevékenység 1998 és 2000 között folyamatosan nőtt az ECT-tagországokban. Az éves növekedési ütem tavaly Európa-szerte 1,1 százalék volt, míg 2004-re 2,3 százalékos bővülést prognosztizálnak a szakemberek – ismertette lapunkkal a 19 európai tagországot tömörítő ECT csoport legfrissebb elemzéséből készített összefoglalóját Gáspár Anna, a Build and Econ Építésgazdasági Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a felújítási és karbantartási igények és tevékenység növekedése figyelhető meg a legnagyobb lakáspiacon, Németországban is, ahol a korábbi lakásépítési boom után jelent meg dominánsan ez a szegmens. Olaszországban már 1998–2000 között lezajlott egy nagy felújítási hullám, amely vélhetően 2002– 2004 között megismétlődik. Ez pedig, egyebek mellett, az adó-visszaigénylési törvény kiterjesztésének tudható be. Bővülés várható Franciaországban is, amit a szakemberek az áfakulcs és a rövid lejáratú kamatok mérséklésével magyaráznak. Az Egyesült Királyságban várhatóan nőni fog az állami lakásállomány színvonala, hiszen a kormány tervei szerint évente csaknem kétszázezer lakás kerül a helyi önkormányzatoktól nonprofit szervezetek kezelésébe, így ott is nagyobb figyelmet kap majd az állagmegőrzés és a korszerűsítés. Ugyanakkor az ötödik legnagyobb európai építési piacon, Spanyolországban a korszerűsítés és a felújítás csak az új építések kiegészítőjeként és nem alternatívaként jelenik meg.
Gáspár Anna hangsúlyozta: az egykori szocialista blokkhoz tartozó országokban korábban minimális összegeket fordítottak az ingatlanvagyon állagának megóvására, fejlesztésére, ezért ezekben az országokban nagyságrendekkel többet kell majd költeni erre, mint Nyugat-Európában. Az ECT kelet-közép-európai országaiban a karbantartás és felújítás volumene – a prognózis szerint – Csehországban 13–24, Lengyelországban 5–8, Magyarországon 10–15, míg Szlovákiában tíz százalékkal fog növekedni a közeljövőben. A hagyományos korszerűsítések és felújítások mellett a kelet-európai országoknak egy másik gonddal is szembesülniük kell, ez pedig az 1960 és 1985 között épült házgyári lakótelepi lakások felújításának problémája. Ez a kérdés hatványozottan okoz majd gondokat – a nem ECT-tag – Romániának, Oroszországnak és Ukrajnának is. A felújítási és karbantartási piac méretét szemléltetve Gáspár Anna rámutatott: az ECT-országokban 2001–2004 között a lakásfelújítás és -karbantartás összértéke meghaladja az új építésű lakások beruházási értékét, s évi 208–224 milliárd euró értékben a teljes lakásépítési teljesítmény 51 százalékát fogja adni. Az állagában és műszaki felszereltségében megújuló otthon iránti igény növekedését tükrözi az a felmérés is, amely szerint például a magyarországi lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek több mint fele megtakarítását lakásfelújításra és -karbantartásra fordítja. Az ügyvezető igazgató a lakások életkorát illetően ismertette: az Európai Unióban a lakások 32 százaléka 1945 előtt épült, csaknem negyven százaléka 1945 és 1970 között, míg a maradék 25-28 százalék 1970 után. Egyébként az öreg kontinensen a magas műszaki és minőségi színvonalnak történelmi hagyományai vannak, ezért nem ritka a két-háromszáz éves, jó állapotú lakóingatlan sem. Európában a lakásállomány átlagosan 65-67 százaléka a tulajdonosok által lakott vagy magánbérletben van, míg a fennmaradó 33-35 százalék állami, szövetkezeti, valamint nonprofit tulajdonú. A cégvezető szerint a lakásállomány évi legalább egyszázalékos megújulására szükség van, ám a jövőben egész Európában mind nagyobb szerepet kap majd a felújítás, az átalakítás és a karbantartás. Azokban az országokban, ahol már kialakultak a normális arányok és viszonyok, ott ez tetten érhető. Például az ECT 19 tagországa közül tízben a felújítások aránya már meghaladja az új építésekét. Az EU által jóváhagyott áfacsökkentések alkalmazása az élőmunka-igényes ágazatokban pedig növeli a legális munkaerő-foglalkoztatottságot és elősegíti a felújítások gyakoriságát. Utóbbit szemléltetve Gáspár Anna azt az európai szinten is kimagasló statisztikát ismertette, amely szerint például a norvég háztartások átlagban 1,7 évenként újítják fel otthonaikat.