Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) e-szakcsoportja és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) — reagálva a fogyasztói igényekre — a magyar B2C (business to consumer) elektronikus kereskedelem fellendítése céljából olyan ajánlást dolgozott ki, ami a hazai elektronikus áruházak működtetéséhez útmutatóként szolgálhat. Az ajánlás szempontjait — külföldi mintákat is tanulmányozva — a két szervezet által létrehozott munkabizottság állította össze, s a hazai internetáruházak képviselői hagyták jóvá a dokumentumot.
2002. április 5-től az ajánlás önálló oldalt kapott, melynek neve — az ajánlást elfogadó boltok döntése alapján — www.e-bizalom.hu.
A kidolgozók szándékai szerint a piac szereplői önkéntesen vállalják a követelményeknek való megfelelést, és ezt a márkajegy használatával jelzik látogatóiknak. A kiváló internetáruház működtetéséhez szükséges teendőket felsoroló ajánlás a következő témákra tér ki:
— Tájékoztatás (például a szolgáltató magyarul tegye közzé nevét, címét, székhelyét, telephelyét, elektronikus levelezési címét, adószámát, illetve adóazonosító jelét, az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztók jogairól szóló tájékoztatást, szolgáltatása költségeit, a szolgáltatást terhelő közterheket, illetve a vevőhöz történő eljuttatás minden költségét, a számlaadás lehetőségét és módját, továbbá az utolsó frissítés időpontját).
— Vásárlókezelés (például létezzen offline ügyfélszolgálat, az online ügyfélszolgálat elérhetősége jelenjen meg az oldalon, a vásárlás végső jóváhagyása előtt a vevő rendelkezhessen pontos információkkal a fizetendő végösszegről és az elállási lehetőségről, valamint a fizetési módokról is).
— Biztonság. (Például a vevői félelmeket eloszlatandó minél több információt osszunk meg az alkalmazott biztonsági rendszerről és infrastruktúráról, a — minimálisan — SSL-használattal védett vevői és banki szoftverkapcsolatról. A szolgáltató tegye lehetővé, hogy a vásárló a szerződést befolyásoló összes dokumentumot saját számítógépére tölthesse. Ne kérjünk olyan adatokat kötelező jelleggel, amelyek a rendelés kielégítéséhez nem elengedhetetlenül fontosak.)
— Logisztika (például a szállítási költség kalkulációjának módja, az áru visszaküldésének rendje, feltételei, az ügyintézés időigénye és a kifizetett ár visszatérítésének módja).
További jogszabályi kötelezettségek. (Például a szolgáltató tegye nyilvánossá — ha jogszabályi előírás alá esik — a szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vételi számot, az — önkéntes — szakmai kamarai és az esetleges akkreditációs stb. adatokat. A fogyasztó kapjon információkat arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, s ha igen, az utóbb hozzáférhető lesz?e.)
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) e-szakcsoportja és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) — reagálva a fogyasztói igényekre — a magyar B2C (business to consumer) elektronikus kereskedelem fellendítése céljából olyan ajánlást dolgozott ki, ami a hazai elektronikus áruházak működtetéséhez útmutatóként szolgálhat. Az ajánlás szempontjait — külföldi mintákat is tanulmányozva — a két szervezet által létrehozott munkabizottság állította össze, s a hazai internetáruházak képviselői hagyták jóvá a dokumentumot.
2002. április 5-től az ajánlás önálló oldalt kapott, melynek neve — az ajánlást elfogadó boltok döntése alapján — www.e-bizalom.hu.
A kidolgozók szándékai szerint a piac szereplői önkéntesen vállalják a követelményeknek való megfelelést, és ezt a márkajegy használatával jelzik látogatóiknak. A kiváló internetáruház működtetéséhez szükséges teendőket felsoroló ajánlás a következő témákra tér ki:
— Tájékoztatás (például a szolgáltató magyarul tegye közzé nevét, címét, székhelyét, telephelyét, elektronikus levelezési címét, adószámát, illetve adóazonosító jelét, az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztók jogairól szóló tájékoztatást, szolgáltatása költségeit, a szolgáltatást terhelő közterheket, illetve a vevőhöz történő eljuttatás minden költségét, a számlaadás lehetőségét és módját, továbbá az utolsó frissítés időpontját).
— Vásárlókezelés (például létezzen offline ügyfélszolgálat, az online ügyfélszolgálat elérhetősége jelenjen meg az oldalon, a vásárlás végső jóváhagyása előtt a vevő rendelkezhessen pontos információkkal a fizetendő végösszegről és az elállási lehetőségről, valamint a fizetési módokról is).
— Biztonság. (Például a vevői félelmeket eloszlatandó minél több információt osszunk meg az alkalmazott biztonsági rendszerről és infrastruktúráról, a — minimálisan — SSL-használattal védett vevői és banki szoftverkapcsolatról. A szolgáltató tegye lehetővé, hogy a vásárló a szerződést befolyásoló összes dokumentumot saját számítógépére tölthesse. Ne kérjünk olyan adatokat kötelező jelleggel, amelyek a rendelés kielégítéséhez nem elengedhetetlenül fontosak.)
— Logisztika (például a szállítási költség kalkulációjának módja, az áru visszaküldésének rendje, feltételei, az ügyintézés időigénye és a kifizetett ár visszatérítésének módja). További jogszabályi kötelezettségek. (Például a szolgáltató tegye nyilvánossá — ha jogszabályi előírás alá esik — a szolgáltatót nyilvántartásba vevő hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vételi számot, az — önkéntes — szakmai kamarai és az esetleges akkreditációs stb. adatokat. A fogyasztó kapjon információkat arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, s ha igen, az utóbb hozzáférhető lesz-e.)
Reagált Zelenszkij embere arra, hogy az Északi Áramlatot egy ukrán tiszt robbantotta fel
