Az évente egyszer ülésező, változó tagösszetételű szervezet – amelynek 53 tagországa között Magyarország a régiók alapján felállított kvótarendszer sajátosságai miatt 1996 óta nem szerepel – több olyan határozatot hozott múlt pénteki ülésén, amelyek mögött nagyhatalmi érdek lapul.
A bizottság annak ellenére, hogy nem tagja a tavaly kiszavazott Egyesült Államok, határozatban marasztalta el Kubát a Castro-rezsim által elkövetett emberi jogi sérelmekért. A határozatot az az Argentína terjesztette elő, amelynek súlyos gazdasági nehézségei miatt különösen nagy szüksége van az USA segítségére. Amerika minden évben törekszik kicsikarni egy hasonló jellegű határozatot a bizottságtól, hogy az emberi jogok megsértésének ezáltal kétségbevonhatatlan tényével igazolhassa Kubát sújtó gazdasági szankcióit. A határozat elfogadása ellen az emberi jogok bástyájának nem igazán nevezhető Kína érvelt a leghangosabban, rámutatva arra, hogy az Egyesült Államok önhatalmúlag kapcsolja össze az emberi jogok megsértésének kérdését a szuverén államok belügyeibe való beavatkozással.
A Castro-rezsim elnyomja Kuba polgárait, ehhez kétség sem fér, de a jogos nemzetközi felzúdulás hitelességét a fent említett okokon kívül az is gyengíti, hogy ugyanazon az ülésen a tagállamok nem szavazták meg az Európai Uniónak a csecsenföldi harctéri kivégzések és kínzások miatt Oroszországot elítélő határozattervezetét. Az Orosz Föderáció a tagállamok többsége által osztott véleménye alapján a tervezet politikai érdekek által motivált és erkölcsileg tarthatatlan.
béke
Így lehet vége a háborúnak
