Ismeretes, hogy az IRA legaktívabb korszakában, a 70-es, 80-as években kapcsolatot létesített a keleti blokk országaival, többek között a szovjet titkosszolgálattal, mely támogatta a nyugati ellenfelei „hátában” tevékenykedő szélsőséges csoportokat. Az ír félkatonai szervezet előszeretettel alkalmazott különböző forrásokból származó Kalasnyikov-gépfegyvereket: ennek a mai napig emléket állítanak a csuklyás harcosokat ábrázoló, jellegzetes belfasti falfestmények.
Trimble azt is megkérdezte, mekkora jelentőséget tulajdonít a biztonsági szolgálat annak, hogy nemrég olyan IRA-iratokra bukkantak, amelyek „feketelistára” tett személyek és szervezetek adatait tartalmazzák. Vélhető, hogy ezek a személyek, illetve szervezetek majdani merényletek tervezett célpontjai.
Az IRA a maga részéről tagadja, hogy része lett volna abban a betörésben, amelynek során a biztonsági szolgálat számos titkos aktája eltűnt. A Sinn Fein számára kínosak az IRA ellen felhozott vádak, mert a párt szalonképessé akarja tenni magát a jövő havi választás előtt az Ír Köztársaságban.
Belfastban közben újabb véres összetűzések voltak katolikus nacionalisták és protestáns unionisták között. A város Ardoyne nevű körzetében, ahol a leggyakoribbak a két közösség közötti villongások, a csendőrök kénytelenek voltak gumilövedékeket használni, mert százötven főnyi csoport támadt rájuk. Az összecsapásoknak nem volt sem halálos, sem súlyosan sebesült áldozata.
Így lehet vége a háborúnak
