A főváros XV. kerületében az április 7-én tapasztalt rendellenességek miatt kérte a helyi választási bizottság MIÉP-es tagja a testülettől a városrész 51 szavazóköre hitelesített szavazatainak ellenőrzését, újraszámlálását. A választási bizottság elutasította a kérést, a testület elnökhelyettese azonban kompromisszumos javaslatként előterjesztette, hogy a kerület három érintett szavazókörének dokumentumait ellenőrizzék újra. Ezt a javaslatot már öt-három arányban támogatta a bizottság, ám az előterjesztő elnökhelyettes saját indítványa ellen szavazott. Az urnabontásokat április 12-re tűzte ki a bizottság. Ebben az időpontban azonban kizárólag az elnök, a MIÉP, illetve a Centrum delegáltja jelent meg, így a bizottság határozatképtelenné vált. Ekkor a MIÉP panaszt nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz, amely az ügyet visszautalta a kerületi választási bizottsághoz, hogy oldja fel az ellentmondásokat. Április 16-án a testület úgy határozott, hogy a pártok delegáltjainak mandátuma az eredmény megállapítása után rögtön megszűnt, így nincs lehetőség az újraszámlálást kezdeményezni a pártdelegáltaknak. A voksok ellenőrzése nem történt meg, a MIÉP delegáltja kérésének szabotálására hivatkozva a Fővárosi Bíróságnál tett panaszt, s az ügy kivizsgálását kérte.
A fekete pecsét
Budapesten és az egész országban egyaránt több szavazókörben vetettek fel állampolgárok jegyzőkönyvet azért, mert azt kifogásolták, hogy a szavazólapra nyomott pecsét tintájának színe fekete, amit fénymásolni lehet. A panaszosok szerint az esetlegesen fénymásolt szavazólapokat nehezen lehet megkülönböztetni az eredetitől, s ezért csalásra ad lehetőséget. Külön érdekesség azonban, hogy az egyik, lapunk birtokába került jegyzőkönyvre – amelyben a fekete pecsétet kifogásolja a panaszos – nem az adott XV. kerület 21. számú szavazókör, hanem a 22-es pecsétje került.
Pest megye 11. számú választókerületében, Szentendrén Kiss Andor képviselőjelölt nyújtott be panaszt a területi választási bizottsághoz, mert szerinte két szavazókörben nem jártak el megfelelően a bizottsági tagok az urna lezárásánál. A törvény értelmében a szavazóládákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében kell úgy lezárni, hogy azokból annak szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza annak behelyezési időpontját, valamint a testület jelen lévő tagjainak és az elsőként szavazó polgároknak az aláírását. Kiss Andor MIÉP-es jelölt szerint ez Szentendrén az 5. és a 9. számú szavazókörben elmaradt. Kiss a szavazatok újraszámlálását kérte, ám ez nem történt meg.
Hasonló eset történt Zuglóban is. Az utcán fújta a szél azt a hivatalos iratot, amellyel a választás kezdetekor igazolták a XIV. kerületi 108-as szavazókörben a szavazóurna ürességét. Zsinka Lászlóhoz, a MIÉP fővárosi frakcióvezetőjéhez egy mentős juttatta el az okiratot, amelyre az utcán találtak rá Zuglóban. Az urna ürességét igazoló lapot a választásokat követő kilencven napig meg kell őrizni, s a többi irattal együtt kell majd megsemmisíteni.
Határidőn túli panaszt nyújtottak be abban az ügyben, amely a panasztevő szerint sok helyütt fordulhatott elő Magyarországon. A választások első fordulója előtt a nem lakóhelyen való voksolások alkalmával – másik körzetbe való átjelentkezésnél – két igazolást is kiadtak a választópolgároknak, amellyel a panaszos gyanúja szerint egy választókerületben két szavazókörben is szavazhattak volna. Az igazolásra ugyanis nem írták rá, hogy a dokumentum a választókerületen belül konkrétan mely szavazókörre érvényes.
Voksolás személyazonosító nélkül
A személyazonosság igazolása nélkül voksolt több választópolgár a VIII. kerület egyik szavazókörében. Az esetet a kerületi választási bizottság jegyzőkönyvbe vette. A dokumentum szerint a 38. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának elnöke először elismerte, hogy nem kértek személyi igazolványt a választóktól. Ezt azzal indokolta, hogy többeket ismer a körzetben. Az elnök később ezt letagadta, a szavazatszámláló bizottság tagjai pedig nem voltak hajlandók jegyzőkönyvbe venni az esetet. A bejelentő ezért a kerületi választási bizottsághoz fordult, ahol több tanú is megerősítette a személyi igazolvány nélküli szavazás tényét.
Bejelentés érkezett arról az ügyről is, amely szerint a XI. kerületben, az Egry János utcában található általános iskolában lévő szavazókörben több idős, járni nehezen tudó beteg emberhez vitték le az első emeletről a földszintre a szavazóurnát, ám a választási névjegyzéket nem hozták le, s ezen választópolgároktól több esetben sem kérték a személyi igazolványukat. A bejelentő nyilatkozata alapján ezek az idős emberek úgy dobták az urnába a szavazólapjukat, hogy a névjegyzéket nem írták alá. Az esetről hivatalos jegyzőkönyv nem készült, ezért az ügyet nem vizsgálták ki.
Mozgóurnás visszaélések
Jegyzőkönyv készült viszont arról az esetről, hogy a XIII. kerületi Szabolcs Utcai Kórházban az egyik idős beteghez nem szállították ki a szavazóurnát, hanem ehelyett kézben vitték el a mozgássérült aszszony szavazólapját. Az idős ember lánya feljelentést tett a rendőrségen az ügyben, amelyről jegyzőkönyv készült. Több hasonló esetben pedig az történt, hogy a betegek egy részéhez nem mentek ki mozgóurnával, holott hivatalosan jogosultak lettek volna a szavazásra.
Közintézménybeli kampányolás miatt marasztalta el a XV. kerületi választási bizottság az MSZP-t. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter a választások első fordulója előtt fórumot tartott a rákospalotai városházán pártja sportkoncepcióját ismertetve. Az előadás az önkormányzat hivatalos lapjának címlapján is megjelent. A törvény értelmében közintézményekben kampányolni tilos. A helyi választási bizottság mind a pártot, mind pedig az újságot elmarasztalta, ám a határozatban a törvénysértő párt és kormányfőjelöltje neve nem szerepel. A választási bizottság MIÉP-es delegáltja a konkrét megnevezés elmulasztásáért panaszt emelt.
origo.hu
Magyar Péter néppárti képviselőtársa beismerte, hogy a Tisza Párt határozottan Ukrajna-párti
