Baltasar Garzón nevét négy évvel ezelőtt kapta fel a világsajtó: ő volt ugyanis az, aki 1998-ban elérte, hogy a brit hatóságok tizenhat hónapig házi őrizetben tartsák Augusto Pinochetet. A tábornokot, aki tizenhét évig volt Chile első embere, egyebek között azzal vádolták, hogy kormányzása alatt legalább háromezer embert kivégeztek és több tízezret megkínoztak. Pinochetet végül nem adták ki, és hazatérhetett Chilébe, ahol a hatóságok úgy döntöttek: a tábornok szellemileg nem alkalmas arra, hogy bíróság előtt válaszoljon az ellene felhozott vádakra.
A spanyol vizsgálóbíró most azzal fordult a brit hatóságokhoz, hogy a chilei katonai junta emberi jogok elleni vétkeit vizsgáló spanyol testület rövid londoni látogatása alatt kihallgathassa Henry Kissingert. Hasonló kérelmet terjesztettek már be a franciák és a spanyolok is, jóllehet hivatalosan még nem vádolták meg a volt külügyminisztert.
Kissingernek nem kevesebbet vetnek a szemére, minthogy a hetvenes években tudomása volt az úgynevezett Condor-tervről. Ennek lényege, hogy annak idején Brazília, Bolívia, Argentína, Chile, Paraguay és Uruguay katonai vezetői baloldali ellenzékük megsemmisítésére szövetkeztek. Francia források szerint dokumentumok és tanúk vannak rá, hogy Henry Kissingert részletesen tájékoztatták a Condor-tervről és tudnia kellett arról is, hogy spanyol és francia állampolgárok tűntek el az 1973-as chilei puccs idején. Az illetékes francia ügyvéd, William Bourdon szerint Kissinger pontosan tudta, hogy mi folyik ezekben az országokban: „Hozzá kell járulnia az igazság kiderítéséhez. Tanú, akinek semmi félnivalója nincs.” Egy emberjogi harcos mindenesetre úgy fogalmazott, hogy Henry Kissinger egyike azoknak, akik kétszer is meggondolják, mielőtt útra kelnek a világ valamely pontjára.
S hogy mit szól mindehhez Kissinger? A veterán politikus, aki Nixon és Ford elnök alatt töltötte be a külügyminiszteri, illetve nemzetbiztonsági főtanácsadói posztot, egyelőre hallgat. Szóvivője, Bill Rogers azonban úgy nyilatkozott, hogy az egykori kormánytagot még nem értesítették hivatalosan, és az üggyel kapcsolatban az amerikai külügyminisztérium dönt majd.
***
Kissinger tovább figyel. Henry Kissinger Korszakváltás az amerikai külpolitikában? című könyvének magyar változatát mutatta be tegnap a budapesti könyvfesztivál alkalmából a Panem kiadó. A 70-es évek külpolitikájának meghatározó egyénisége a jelenlegi világhelyzetet jeleníti meg tavaly nyáron megjelent könyvében, aktuális kérdéseket tárgyalva – ismertette Magyarics Tamás, az ELTE amerikanisztika tanszékének docense a kötetet, emlékeztetve arra, hogy az Amerika elleni terrortámadások ugyan újabb dimenziót nyitottak egy már ismert kihíváson belül, ám ettől függetlenül a nemzetközi kapcsolatrendszerek többsége változatlan marad. Írásában Kissinger többek között arra figyelmeztet, hogy súlyos következményekkel járhat a diplomáciában a belpolitikai megfontolások miatti rövid távú gondolkodás. (Z. G.)
origo.hu
Botrány Debrecenben: szivárványos zászlót tűztek ki a városházára
