CSIZMADIA ERVIN politológus szerint az első forduló tendenciája érvényesült a másodikban, annak ellenére, hogy a Fidesz–MDF jelentősen növelte szavazatait. Úgy vélte: a kormány azon „csúszott el”, hogy az első forduló előtt nem fordított kellő hangsúlyt a kampányra. A politológus szerint 2002-ben új fejezet nyílik a parlamamenti demokráciában, alapvetően a kétpártrendszer megvalósulásával. Hangsúlyozta: a közeljövő legfontosabb kérdése, hogy az elmúlt időszakban kölcsönösen elkövetett és elszenvedett sértésekből adódó feszültség mikorra csillapodik le.
TŐKÉCZKY LÁSZLÓ történész úgy látja: bár a második fordulóban a Fidesz nyert, a „meccset” végül az MSZP tudhatja magáénak. – A demokrácia furcsa fintora, hogy az SZDSZ, amely alig került be a parlamentbe, most győzelemre segíthette az MSZP-t – mondta, majd hozzátette: az SZDSZ most nyugodtan kérhet bármit.
ENYEDI ZSOLT politológus szerint bár a baloldal nyerte meg a válsztásokat, a Fidesz–MDF olyan választási összefogást produkált a két forduló közt, amilyenre egész Európában nem volt még példa. – Nem kérdés: az államfő a baloldalt fogja felkérni a kormányalakításra. Arra a kérdésre, hogy az SZDSZ milyen árat fog kérni, a politológus azt mondta: az európai gyakorlat szerint ilyen helyzetben a pártok nem kérnek többet, mint amennyit a parlamenti mandátumok aránya indokol. Vélhetőleg az SZDSZ sem fog túlzott igényeket benyújtani, főként, hogy egyszer már több tárca élén is „megégette” magát.
KÉRI LÁSZLÓ politológus szerint a Fidesz megnyerte a választásokat, de az ellenzéknek van több mandátuma. Nem a választók döntenek, hanem egy közjogi méltóság: Mádl Ferenc köztársasági elnök feladata eldönteni, hogy a Fideszt vagy az MSZP-t bízza meg kormányalakítással. Mérlegelnie kell: ha a Fidesz alakít kormányt, előre tudható, hogy az első parlamenti ülésen elbukik. Ezután vagy az MSZP-t bízza meg kormányalakítással, vagy 90 napon belül új választásokat ír ki. Most az a kérdés, hogy az amúgy is kétfelé szakadt magyar társadalom további szakadását vagy az ország kormányozhatóságát tartja szem előtt.
LÁNCZI ANDRÁS politológus szerint Mádl Ferenc megbízhatja Orbán Vikort a kormányalakítással, akinek negyven napja van kormányt alakítani, de arra nincs esélye, hogy az MSZP és az SZDSZ ezt megszavazza. Azaz, a Fidesz–MDF-szövetségnek formálisan van esélye kormányt alakítani, de ennek nem volna értelme. Legfeljebb akkor, ha az SZDSZ-en belüli politikai erő megváltozna, mert a párt nem egységes. Az SZDSZ-nek pillanatanyilag a súlyát meghaladó ereje van.
LAKNER ZOLTÁN politológus szerint a négy évvel ezelőtti helyzet ismétlődött meg. Most a Fidesz– MDF nyerte meg a választásokat, de az MSZP–SZDSZ alakíthat kormányt. Ők már holnap megkezdhetik a koalíciós tárgyalásokat, ezzel egyértelművé teszik: az MSZP jelőltjének kell kormányalakítási megbízást kapnia. Az erős magyarországi feszültségek lecsillapodnak, és mindkét tábornak van oka elégedettnek lennie: a Fidesz– MDF-nek azért, mert ilyen sokan vannak, az MSZP-nek pedig azért, mert a legtöbb mandátumot szerezte.
TÓTH GY. LÁSZLÓ politológus szerint „a választások valódi győztese a demokrácia, vesztese pedig a magyar nemzet”. Különösen elkeserítőnek tartja, hogy olyanok alakíthatnak kormányt, akik sem programmal, sem hiteles személyiségekkel nem rendelkeznek. A kormány bukását a jobboldali pártok elhibázott kampánystratégiája okozta. A jobboldal – különösen Orbán Viktor – társadalmi támogatottsága nagyobb, mint valaha – mondta. Szerinte a Fidesz nyerte a választásokat, de a magyar alkotmányjog szerint az a párt alakíthat kormányt, amelyik a legtöbb mandátumot szerezte. Így az MSZP az SZDSZ-szel együtt megkapja a kormányalakítás lehetőségét. Ebben a kiélezett helyzetben az SZDSZ a „mérleg nyelve”, éppen ezért mindenképpen megpróbálja maximálisan érvényesíteni akaratát.
Reagált Zelenszkij embere arra, hogy az Északi Áramlatot egy ukrán tiszt robbantotta fel
