Megérett, sőt túlérett a helyzet a magyarországi nemzetiséggel kapcsolatos politika újrafogalmazására, a „helybenjárás” tovább nem vállalható – vélekedett Heinek Ottó, a Német Országos Önkormánzat elnöke. Az elnök szerint az egyik legfontosabb teendő a kisebbségi törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok reformja. Stabilizálni kell a kisebbségi önkormányzati rendszert, a visszaélések visszaszorítására szükséges volna a választási szabályok módosítása, s pontosításra szorul a helyi és a kisebbségi önkormányzati testületek kompetenciaviszonya is. Heinek Ottó hiányolta a szankciórendszert és olyan finanszírozási megoldásokat szorgalmazott, amelyek a ténylegesen ellátott közfeladatokhoz igazodnak. – Elsősorban az országos önkormányzatok számára kell olyan jogi és pénzügyi garanciákat teremteni, amelyek képessé teszik őket oktatási és kulturális intézmények működtetésére, fenntartására – mondta Heinek. A Kisebbségi Közalapítványt – mint a legjelentősebb állami forrásokkal rendelkező intézményt – meg lehetne szüntetni és pénzeszközeinek felosztását az érintettekre bízni. Az elnök szerint a kisebbségi oktatást a kétnyelvűség és a tannyelvűség irányába kell fejleszteni. – Biztosítani lehetne a szaktárgyak kétnyelvű és tannyelvű oktatására képes pedagógusok hazai képzését – emelte ki. – Szeretnénk, ha az új kormány visszaállítaná a kisebbségi oktatási állami kiegészítő normatívák felhasználási kötöttségét, és biztosítaná a kisebbségi önkormányzatok ellenőrzési jogát – mondta Heinek. Hozzátette: az önkormányzati címzett és céltámogatási rendszerben preferálni kell a nemzetiségi nevelési, oktatási intézmények bővítését, létesítését. Leszögezte: a kisebbségek parlamenti képviseletét is meg kellene oldani. – Választással legitimált teljes jogú képviseletet tudunk elfogadni – mondta. A kétkamarás elképzelések szerinte csak abban az esetben fontolhatók meg, ha a második kamara megfelelő hatáskörrel bírna. – Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy méltó rangot kapjon a kisebbségek államigazgatási kezelése – jelentette ki. Erősíteni kell a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kormányzati koordinatív szerepkörét, felügyeletét pedig a miniszterelnökséghez rendelni. A legfontosabb tárcáknál és háttérintézményeiknél önálló szervezeti egység foglalkozzék a hazai kisebbségek ügyeivel. – Támogathatónak tartjuk egy emberi jogi, antidiszkriminációs kérdésekkel és kisebbségekkel foglalkozó tárca létrehozását, és a kisebbségi ombudsman hatásköreit is meg kell erősíteni – hangsúlyozta.
– Fontosnak tartom a kisebbségek parlamenti képviseletét, ám előbb mégis a kulturális autonómia jogi és anyagi garanciáit kellene megteremteni a hazai nemzetiségek számára, hiszen kulturális intézményeink nélkül nincs megfelelő hátterünk sem – vélekedik Karagics Mihály, a Horvát Országos Önkormányzat elnöke. A vezető kiemelte: a kisebbségek többsége részt szeretne venni a regionális és határokon átnyúló együttműködésekben, hiszen segítségükkel meg lehetne könnyíteni a szomszédos országokkal való kapcsolatfelvételt, valamint javítani lehetne a magyarországi és az anyaországi kisebbségek együttműködését is.
– Szükség van a kisebbségi törvény módosítására, ezen belül pedig el kellene fogadni egy olyan jogi szabályozást is, amely a kulturális autonómia területét illetően nemcsak az intézmények átvételét engedélyezné, hanem azok létrehozását is – közölte Linzisz Jorgosz, az Országos Görög Önkormányzat elnöke. Elmondta: a legtöbb hazai kisebbségnek magának kell megteremtenie kulturális és kutató intézményeit, ehhez pedig további forrásokra van szükség. Ami pedig a görög vezető parlamenti képviseletre vonatkozó javaslatait illeti: szerinte átmeneti megoldás lehetne az is, ha az országos kisebbségi önkormányzatok delegálhatnának egy-egy képviselőt az Országgyűlésbe, akiknek hasonló jogaik lennének, mint az országgyűlési képviselőknek, csak szavazniuk nem lehetne, ám a kisebbségek érdekeit hatékonyan tudnák képviselni. – Azt kérném a többi hazai kisebbség nevében is, hogy az új parlament rólunk csak velünk együtt döntsön, hiszen mi tudjuk a legjobban, mire van szükségünk – szögezte le Linzisz Jorgosz.
Roma osztály a kancellárián. Roma származású politikai államtitkár foglalkozhat a kancellárián a legnagyobb hazai kisebbség ügyeivel – nyilatkozta az Indexnek Teleki László, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, aki szocialista színekben jutott be a parlamentbe. Szerinte személyi kérdésekről még korai beszélni. Elmondta: a jövő heti egyeztetéseken szó lesz arról, hogy a minisztériumokban önálló roma ügyekkel foglalkozó osztályok jöjjenek létre, amelyek feladata a cigányság élethelyzetét javító intézkedéscsomag végrehajtásának koordinálása lenne. (MN)
Kovács Zoltán
Több százezren vettek részt a tűzijátékon
